„Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Javítás képtartományban” változatai közötti eltérés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
|||
(17 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
14. sor: | 14. sor: | ||
[http://hu.wikipedia.org/wiki/Hisztogram Forrás] | [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hisztogram Forrás] | ||
[[ | [[File:Számítógépes látórendszerek Színkorrekció.png]] | ||
== Milyen fontosabb zajok jellemezhetik a képeket? <br/>Sorolja fel a lehetséges eljárásokat ezek eltüntetésére? <br/>Ismertesse a konvolúciós ablakkal történő képjavítás módszerét. == | == Milyen fontosabb zajok jellemezhetik a képeket? <br/>Sorolja fel a lehetséges eljárásokat ezek eltüntetésére? <br/>Ismertesse a konvolúciós ablakkal történő képjavítás módszerét. == | ||
32. sor: | 32. sor: | ||
*Élesítő szűrők | *Élesítő szűrők | ||
*Rank szűrők | *Rank szűrők | ||
*Median | **Median | ||
===Konvolúciós ablak=== | ===Konvolúciós ablak=== | ||
102. sor: | 102. sor: | ||
Általában 3x3, 5x5-ös kernelméreteket használnak. Van 7x7-es is, de ez valós időben nem mindig használható. | Általában 3x3, 5x5-ös kernelméreteket használnak. Van 7x7-es is, de ez valós időben nem mindig használható. | ||
A medián szűrőt például sokszor egymás után végrehajtják, így teljesen eltűnnek a zajcsúcsok. | A medián szűrőt például sokszor egymás után végrehajtják, így teljesen eltűnnek a zajcsúcsok. | ||
=== Egyéb === | |||
==== Olimpiai szűrő ==== | |||
Az olimpiai szűrő, a medián szűrőhöz hasonlóan, a kiugró intenzitás értékeket zajforrásból származónak tekinti. Egyes sportok olimpiai pontozási módszerét követi. Sorba rendezi a kernel alatti elemeket, majd a középsőtől legjobban elütőket eldobja. Paraméterként megadható, hogy a legnagyobb és legkisebb elemekből mennyit hagy figyelmen kívül. | |||
[http://tarsadalominformatika.elte.hu/tananyagok/opensourceelm/lecke15_lap1.html#hiv3 Forrás] | |||
==== Kalap-szűrő ==== | |||
Ha kisebb a "szennyeződés" mint a belső kör fele, akkor azt eltünteti a szűrő. | |||
== Ismertesse az élkeresés alapvető módszereit: <br/>DoG, első és második deriváltak, Canny, Frei & Chen (a konkrét kernelek nem szükségesek). <br/>Hogyan lehet az élkeresés eredményén javítani ha több-féle eljárásra is lehetőségünk nyílik (pl. Sobel)? <br/>Hogyan hat a kernelméret az élkeresésre? == | == Ismertesse az élkeresés alapvető módszereit: <br/>DoG, első és második deriváltak, Canny, Frei & Chen (a konkrét kernelek nem szükségesek). <br/>Hogyan lehet az élkeresés eredményén javítani ha több-féle eljárásra is lehetőségünk nyílik (pl. Sobel)? <br/>Hogyan hat a kernelméret az élkeresésre? == | ||
107. sor: | 114. sor: | ||
===Élkeresés alapvető módszerei=== | ===Élkeresés alapvető módszerei=== | ||
==== DoG(Gaussok különbsége) ==== | |||
Az eredeti képen két különböző Gauss szűrést végzünk.(Az egyik nagyobb mértékben simít mint a másik.)<br/> A végső képet úgy kapjuk meg, hogy az eredeti képben minden pixelt a két Gauss szűrt kép különbségével(pixelenként természetesen)helyettesítünk. <br/>A nullátmenetek (ahol a pozitív értékekből negatív lesz és fordítva) fontosak a számunkra, ezek gyakorlatilag az élek. | Az eredeti képen két különböző Gauss szűrést végzünk.(Az egyik nagyobb mértékben simít mint a másik.)<br/> A végső képet úgy kapjuk meg, hogy az eredeti képben minden pixelt a két Gauss szűrt kép különbségével(pixelenként természetesen)helyettesítünk. <br/>A nullátmenetek (ahol a pozitív értékekből negatív lesz és fordítva) fontosak a számunkra, ezek gyakorlatilag az élek. | ||
* | ==== Deriváltak ==== | ||
'''Első derivált''': | |||
*[ X X X ; -1 0 1 ; X X X ] | |||
*[ -1 X X ; X 0 X ; X X 1 ] | |||
'''Második derivált''': | |||
*[ X X X ; -1 2 -1 ; X X X ] | |||
*[ -1 X X ; X 2 X ; X X -1 ]<br/> | |||
X: don't care | |||
==== Canny ==== | |||
Elsősorban lépcsős élekre, a kép Gauss zajjal terhelt. | Elsősorban lépcsős élekre, a kép Gauss zajjal terhelt. | ||
122. sor: | 136. sor: | ||
# Küszöbözés: erős élek, gyenge élek | # Küszöbözés: erős élek, gyenge élek | ||
==== Frei & Chen ==== | |||
Kevésbé érzékeny a zajokra mint más élkereső eljárások. Összesen 9 konvolúciós ablakot/kernelt használ(3x3 méret), ezek a legfontosabb irányú kernelek. | Kevésbé érzékeny a zajokra mint más élkereső eljárások. Összesen 9 konvolúciós ablakot/kernelt használ(3x3 méret), ezek a legfontosabb irányú kernelek. | ||
===Többféle élkeresési eljárás=== | ===Többféle élkeresési eljárás=== | ||
==== Sobel ==== | |||
===Kernelméret és az élkeresés=== | ===Kernelméret és az élkeresés=== | ||
133. sor: | 148. sor: | ||
== Milyen jellegű geometriai torzítások terhelhetik a képet? <br/>Ismertesse a perspektív illetve a radiális és tangenciális torzítás hatását és kezelésének módját. <br/>Hogyan tudjuk visszaállítani az eredeti arányokat egy ferde kamerával követett síkbeli képen? == | == Milyen jellegű geometriai torzítások terhelhetik a képet? <br/>Ismertesse a perspektív illetve a radiális és tangenciális torzítás hatását és kezelésének módját. <br/>Hogyan tudjuk visszaállítani az eredeti arányokat egy ferde kamerával követett síkbeli képen? == | ||
=== Perspektív === | |||
Gyakorlatban: Ha egy épületet az utcán állva fotózunk, gyakran azt tapasztaljuk, hogy a képen a függőleges vonalak összefutnak. Ez a perspektivikus torzítás, ami általában hibának számít. Még erőteljesebb a hatás, ha nagy látószögű objektívvel, viszonylag közelről fényképezünk. Bár az utómunka során ezt a hibát elvben korrigálni lehet, de az újabb torzulásokkal járhat. Ezért a legjobb a felvételkor elvégezni a korrekciót. | |||
[http://www.fotovilag.hu/cikk/291/ Forrás] | |||
=== Radiális === | |||
Ezt a fajta torzítást az okozza, hogy az eszközökben az olcsóbb kivitelezhetőség miatt ideális parabolikus lencsék helyett gömbszerű lencséket | |||
alkalmaznak, valamint a képalkotó általában nem a lencse fókuszpontjában helyezkedik el. Ez a torzítás okozza az ún. hordó, vagy halszem effektust. A lencse közepétől távolabb eső fénysugarak jobban elhajlanak, mint a lencse közepén. Ez olcsó webkamerák esetén jól megfigyelhető, drága, csúcskategóriás eszközöknél igyekeznek a matematikailag ideálist jobban megközelítő lencsét előállítani, illetve a képalkotót a fókuszpontba helyezni. A radiális torzítás a kép közepén 0, és a kép szélei felé haladva növekszik. | |||
[https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&ved=0CCoQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fen%2Ftartalom%2Ftamop422b%2F2010-0020_0053_nik_pub_kemenes_palyamunka_20029_0184%2F0053_nik_pub_kemenes_palyamunka_20029_0184.pdf&ei=ZKt2Va-UN8XtUqrtgOAD&usg=AFQjCNHd_3KXFdRfK_xJZ236Hv4acFPVzQ&sig2=X4LTc80WY6a_gGosVqaLUA&cad=rja Forrás] | |||
=== Tangenciális === | |||
Ez a fajta torzítás a gyártás hibáiból adódik, a lencse nem párhuzamos a képalkotóval. Ez a torzítás két paraméterrel ( <math>p_{1}, p_{2})</math> adható meg. | |||
[https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&ved=0CCoQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fen%2Ftartalom%2Ftamop422b%2F2010-0020_0053_nik_pub_kemenes_palyamunka_20029_0184%2F0053_nik_pub_kemenes_palyamunka_20029_0184.pdf&ei=ZKt2Va-UN8XtUqrtgOAD&usg=AFQjCNHd_3KXFdRfK_xJZ236Hv4acFPVzQ&sig2=X4LTc80WY6a_gGosVqaLUA&cad=rja Forrás] | |||
== Milyen interpolációs technikákat ismer? <br/>Ismertesse a legközelebbi szomszéd, a bilineáris és a biköbös interpolációs technikák alapelvét (képletek nem szükségesek). == | == Milyen interpolációs technikákat ismer? <br/>Ismertesse a legközelebbi szomszéd, a bilineáris és a biköbös interpolációs technikák alapelvét (képletek nem szükségesek). == | ||
149. sor: | 174. sor: | ||
Képi matematika esetén végezhetünk műveleteket '''kép-érték''' vagy '''kép-kép''' között. | Képi matematika esetén végezhetünk műveleteket '''kép-érték''' vagy '''kép-kép''' között. | ||
=== Lehetséges műveletek === | |||
* összeadás/kivonás/átlagolás | * összeadás/kivonás/átlagolás | ||
* szorzás/osztás/normalizálás | * szorzás/osztás/normalizálás | ||
155. sor: | 180. sor: | ||
* logikai műveletek (főleg bináris képeknél) | * logikai műveletek (főleg bináris képeknél) | ||
Gyakorlati alkalmazás | === Gyakorlati alkalmazás === | ||
* Kép-érték esetben az összeadás fényerő állítást jelent, a szorzás brightness/contrast állítást.[?] | * Kép-érték esetben az összeadás fényerő állítást jelent, a szorzás brightness/contrast állítást.[?] | ||
* A szorzás művelet használható textúrázásra (maszkolásra). | * A szorzás művelet használható textúrázásra (maszkolásra). | ||
* Az összeadás/átlagolás használható zajcsökkentésre. | * Az összeadás/átlagolás használható zajcsökkentésre. | ||
* A kivonás használható különbségképzésre, a háttér eltávolítására (mozgó/elmozdult objektumok keresésére). | * A kivonás használható különbségképzésre, a háttér eltávolítására (mozgó/elmozdult objektumok keresésére). |