„Fizika 1 vizsga, 2008.01.16.” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
VizuálisWikiszöveges
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}} ==Kifejtős kérdések== max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér 1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközé…”
 
Nagy Marcell (vitalap | szerkesztései)
769 szerkesztés
a Visszavontam Nagy Marcell (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 192296)
 
(5 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}}
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.
 


==Kifejtős kérdések==
==Kifejtős kérdések==
max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér
max. 15 pont, feladatonként 3 pont


1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!  
;# Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!  
2 Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
;#  Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
3 Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!  
;#  Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!  
4 Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
;#  Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
5 Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!
;#  Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!


==Igaz-hamis kérdések==
==Igaz-hamis kérdések==
max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p
max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p  


1 A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
;# A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
2 Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
;# Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
3 A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
;# A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
4 A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
;# A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
5 A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
;# A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
6 Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
;# Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
7 A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
;# A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
8 A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
;# A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
9 Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
;# Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
10 Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
;# Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
11 A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
;# A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
12 Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
;# Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
13 Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
;# Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
14 Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
;# Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
15 A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.
;# A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.




34. sor: 33. sor:
official
official
<pre>
<pre>
   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
   I H I I H I H I I I H H ? H I
   I H I I H I H I I I H H ? H I
</pre>
</pre>
10. szerintem igaz.
''Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d<sup>2</sup> nem negatív).'' -- [[PeteR|P]] - 2009.01.07.
10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d^2 nem negatív).
 


==Feladatok==
==Feladatok==
A feladatsor az egyik tavalyi volt, kivéve a 2. feladatot és hogy a válaszok sorrendje változott. Csak a második feladatot írtam át a mostanira
max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont
A tavalyi feladatsorért köszönet [[EgerIstvanTamas|Egeristi]]-nek!
max. 20 pont, jó: 2,5p


# Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az alábbi függvénnyel írhatjuk le: x = -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup>. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
;1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup> függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
  <pre>A: 9 m/s   B: 1 m/s   C: 3 m/s   D: 5 m/s   E: egyik sem</pre>
:A: 9 m/s
# Hány mól 1 m<sup>3</sup> normál állapotú kriptongáz?
:B: 1 m/s
  <pre>A: ? B:23 C: ? D: 45   E: egyik sem</pre>
:C: 3 m/s
# Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
:D: 5 m/s
  <pre>A: 70% B: 59,5%   C: 53,2%   D: 24,5%   E: egyik sem</pre>
:E: egyik sem
# Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
;2 Hány mól 1 m<sup>3</sup> normál állapotú kriptongáz?
  <pre>A: balra 0,036 m B: jobbra 0,056 m C: jobbra 0,036 m D: jobbra 0,016 m E: egyik sem</pre>
:A: ?
# 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
:B: 23
  <pre>A: 10<sup>3</sup> J   B: 10<sup>2</sup> J   C: 10<sup>8</sup> J D: 10<sup>6</sup> J   E: egyik sem</pre>
:C: ?
# Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
:D: 45
  <pre>A: 57 J/K B: 255 J/K C: 6523 J/K   D: 606 J/K E: egyik sem</pre>
:E: egyik sem
Megoldás (nem 100%):<br />
;3 Egy m<sub>1</sub> = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub> = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
n = 1 mol<br />
:A: 70%
p<sub>1</sub> = 10<sup>4</sup><br />
:B: 59,5%
p<sub>2</sub> = 10<br />
:C: 53,2%
(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>)=(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>)(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>)<br />
:D: 24,5%
(n<sub>1</sub>/n<sub>2</sub>) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége)<br />
:E: egyik sem
(T<sub>1</sub>/T<sub>2</sub>) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete)<br />
;4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
(p<sub>1</sub>/p<sub>2</sub>)(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = (10<sup>4</sup> / 10) (V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1<br/>
:A: balra 0,036 m
(V<sub>1</sub>/V<sub>2</sub>) = 1/1000 <br/>
:B: jobbra 0,056 m
&#916;S = nRln(V<sub>2</sub>/V<sub>1</sub>) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K <br/>
:C: jobbra 0,036 m
# Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
:D: jobbra 0,016 m
  <pre>A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J E: egyik sem</pre>
:E: egyik sem
# Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
;5. 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
  <pre>A: 4,2 V   B: 22,6 V C: 67,8 V D: 90,4 V E: egyik sem</pre>
:A: 10<sup>3</sup> J
:B: 10<sup>2</sup> J
:C: 10<sup>8</sup> J
:D: 10<sup>6</sup> J
:E: egyik sem
;6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
:A: 57 J/K
:B: 255 J/K
:C: 6523 J/K
:D: 606 J/K
:E: egyik sem
;7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
:A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J
:B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J
:C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J
:D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J
:E: egyik sem
;8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
:A: 4,2 V
:B: 22,6 V
:C: 67,8 V
:D: 90,4 V
:E: egyik sem


===Megoldás===
===Megoldás===
80. sor: 97. sor:
</pre>
</pre>


-- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18.
* A számolós feladatok nagy részének megoldása:
 
[[File:fizika1i_vizsga-2007-01-16_mego.jpg]]
-- [[PeteR|P]] - 2009.01.07. - igaz-hamis 10. indoklás
* A számolós feladatok nagy részének megoldása.: <br />
{{InLineImageLink|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.megoldas.jpg}}


-- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18.<br/>
-- [[Lord_Viktor|Lord Viktor]] - 2013.01.24.


[[Category:Infoalap]]
[[Kategória:Infoalap]]

A lap jelenlegi, 2017. július 12., 13:27-kori változata

A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.

Kifejtős kérdések

max. 15 pont, feladatonként 3 pont

  1. Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!
  2. Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
  3. Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző összefüggést!
  4. Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
  5. Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!

Igaz-hamis kérdések

max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p

  1. A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
  2. Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
  3. A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
  4. A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
  5. A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
  6. Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
  7. A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
  8. A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
  9. Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
  10. Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
  11. A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
  12. Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
  13. Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
  14. Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
  15. A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.


Megoldás

official 

  1	 2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15
  I	 H	I	I	H	I	H	I	I	I	H	H	?	H	I

Megjegyzés: 10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d2 nem negatív). -- P - 2009.01.07.

Feladatok

max. 20 pont, feladatonként 2,5 pont

1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t)= -1 + 3t2 - 2t3 függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
A: 9 m/s
B: 1 m/s
C: 3 m/s
D: 5 m/s
E: egyik sem
2 Hány mól 1 m3 normál állapotú kriptongáz?
A: ?
B: 23
C: ?
D: 45
E: egyik sem
3 Egy m1 = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m2 = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m2 tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
A: 70%
B: 59,5%
C: 53,2%
D: 24,5%
E: egyik sem
4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
A: balra 0,036 m
B: jobbra 0,056 m
C: jobbra 0,036 m
D: jobbra 0,016 m
E: egyik sem
5. 100 kPa nyomású és 200 m3 térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
A: 103 J
B: 102 J
C: 108 J
D: 106 J
E: egyik sem
6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 104 Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
A: 57 J/K
B: 255 J/K
C: 6523 J/K
D: 606 J/K
E: egyik sem
7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10-9 C töltést egy 10-7 C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
A: 2,4·10-4 J
B: 7,2·10-5 J
C: 1,2·10-5 J
D: 9,6·10-7 J
E: egyik sem
8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10-9 C/m2 és 7·10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
A: 4,2 V
B: 22,6 V
C: 67,8 V
D: 90,4 V
E: egyik sem

Megoldás

non-official 

 1  2  3  4  5  6  7  8
 B  D  A  C  C  A  B  D
  • A számolós feladatok nagy részének megoldása:

-- flyerz - 2008.01.18.
-- Lord Viktor - 2013.01.24.

A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_1_vizsga,_2008.01.16.&oldid=192302”