„Számvitel kikérdező” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (14 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím=Számvitel kvíz | |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján | ||
}} | }} | ||
| 105. sor: | 105. sor: | ||
== A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | ||
# rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett) | # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett) | ||
# átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett) | # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett) | ||
# a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett) | # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett) | ||
# a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett) | # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett) | ||
== A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az 2. Áruk (készlet) számla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# árut adunk el | |||
# árut vásárolunk | |||
== A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. == | == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. == | ||
| 190. sor: | 202. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | ||
# | # átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét | ||
# törlesztjük szállítói tartozásunkat | # törlesztjük szállítói tartozásunkat | ||
# átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat | # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat | ||
| 223. sor: | 235. sor: | ||
# szállítói tartozás rendezése | # szállítói tartozás rendezése | ||
# áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel) | # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel) | ||
== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}} | |||
# beruházási hitelt veszünk fel | |||
# a vevő átutalja tartozását | |||
# 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk | |||
# készpénzért gépkocsit vásárolunk | |||
== Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? == | == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? == | ||
| 685. sor: | 705. sor: | ||
== FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. == | == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 751. sor: | 771. sor: | ||
== Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. == | == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# költség | |||
# ráfordítás | |||
# kiadás | |||
== Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |||
# bevétel | |||
# hozam | |||
# árbevétel | |||
== Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |||
# hozam | |||
# árbevétel | |||
# bevétel | |||
== Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# ráfordítás | |||
# kiadás | |||
# költség | |||
== Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | |||
# hozam | |||
# bevétel | |||
# árbevétel | |||
== Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}} | |||
# kiadás | |||
# ráfordítás | |||
# költség | |||
== Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# kiadás | |||
# költség | |||
# egyik sem | |||
# ráfordítás | |||
== Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# hozam | |||
# árbevétel | |||
# bevétel | |||
== Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}} | |||
# költség | |||
# kiadás | |||
# ráfordítás | |||
== Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}} | |||
# ráfordítás | |||
# kiadás | |||
# költség | |||
== Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# költség | |||
# ráfordítás | |||
# kiadás | |||
== Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# ráfordítás | |||
# költség | |||
# kiadás | |||
== Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Összköltséges | |||
# Forgalmi | |||
== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Összköltséges | |||
# Forgalmi | |||
== Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény | |||
# Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény | |||
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény | |||
== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A szabad cash flow az a likvid pénzeszköz, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== ROI = üzleti eredmény/árbevétel == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha az STKÁV számlának "tartozik" záró értéke van, akkor a saját termelésű készletek állománya az időszakban nőtt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||