@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{TODO}}
+{{Vissza|Párhuzamos és Grid rendszerek}}
 == Párhuzamos rendszerek alapfogalmai ==
@@ 48. sor: / 52. sor: @@
 == Jellegzetes architektúrák ==
-=== Architektúrák jellemzői ===
+=== Architektúrák jellemzői (1.ea/8.dia) ===
 * Processzorok eloszlása
 * Homogén vagy heterogén
@@ 55. sor: / 59. sor: @@
 === Masszívan párhuzamos, szimmetrikus multiprocesszoros és vektorprocesszoros rendszerek jellemzői  ===
-???
-=== Klaszter koncepció ===
+==== Masszívan párhuzamos rendszerek jellemzői (1.ea/12.dia) ====
+* Sok processzor gyors belső hálózattal
+* Elosztott memória
+* Sok példányban fut az operációs rendszer
+Típusai:
+* Üzenetküldéses elosztott memóriás (MDM)
+* Szimmetrikus multiprocesszoros (SMP)
+* Elosztott közös memória (DSM)
+===== Szimmetrikus multiprocesszoros (SMP) (1.ea/12.dia) =====
+* Sok azonos processzor közös memóriával
+* Egy operációs rendszerrel
+* NUMA, ccNUMA
+==== Vektorprocesszoros rendszerek jellemzői (1.ea/4.dia) ====
+* Gyors műveletvégzés vektor jellegű adatokon
+=== Klaszter koncepció (1.ea/36.dia) ===
 * Gyors hálózattal összekapcsolt gépek
 * Gyakran közös fájlrendszer
@@ 63. sor: / 84. sor: @@
 * Paraméter study, vagy párhuzamos alkalmazások
-=== Metaszámítógépek ===
+Típusai:
-???
+* Nagy rendelkezésre állást biztosító klaszter
+* Terheléskiegyenlítő klaszter
+* Számítási klaszter
-=== Grid rendszerek  ===
+=== Metaszámítógépek (157) (?.ea/7dia) ===
-???
+Az alkalmazott absztrakciós réteg eltakarja az elosztott környezetből adódó problémák egy részét, de még számos korlátozás létezik.
+=== Grid rendszerek (158-) (??./8.dia)  ===
+* Számítógépek erőforrásainak egy adott cél érdekében összefogott halmaza, melyet a felhasználó egységesen, egy egészként kezelve tud elérni a Grid bármely pontjáról.
+* A kezdeti intézményi gridek regionális, nemzeti, ill. világméretű gridekké nőnek, melyek erőforrásait dinamikusan és gazdaságosan lehet elosztani.
+* Adat, számítási és információs gridek.
+Típusai:
+* '''Általános grid''' modell: user~donor
+** Az általános Grid modell jó, de nehezen implementálható
+* '''Utility grid''' modell: user >> donor
+** A donorok profi erőforrás biztosítók
+** Mindenki használhatja az erőforrásokat saját problémáinak megoldására
+* '''Desktop/volunteer grid''' modell: user << donor
+** Akárki adhat hozzá erőforrást
+** Heterogén erőforrások, melyek dinamikusan be és kilépnek.
+** Egy vagy kevés projekt használhatja az erőforrásokat
+** Egy PC hozzáadása egyszerű
 == Párhuzamosítás, programozási modellek ==
@@ 216. sor: / 256. sor: @@
 * Jól, ha több lehetséges leképezést is megvizsgáltunk.
 * Ha figyelemmel voltunk a terheléskiegyenlítésre.
+== Grid és elosztott rendszerek ==
+=== Hosszú távú ütemezők ===
+==== Condor ====
+* Elosztott, heterogén rendszerben működik.
+* Alapvetően a szabad CPU ciklusok kihasználására tervezték.
+* Képes egy működő feladatot áthelyezni az egyik gépről a másikra (migráció).
+* Az ún. ClassAds mechanizmussal képes a rendszerben levő változó erőforrásokat az
+* igényeknek megfelelően elosztani
+*  Opportunista környezet.
+===== ClassAds =====
+* A rendszerben levő erőforrások különböző jellemzőkkel (teljesítmény, architektúra, op. rendszer, stb.) rendelkeznek.
+* A job összeállításánál ezekre a jellemzőkre igényeket lehet előírni amit a Condor előírni, rendszer megpróbál kielégíteni. (Párosítja az igényt az erőforrással)
+* A job összeállításánál lehetőség van preferenciák megadására, ami alapján a Condor rangsorolni fog és kiválasztja az igénynek leginkább megfelelő gépet.
+* Így nincs szükség a batch rendszerekben megszokott sorokra. (Úgyis a rosszat választanánk)
+===== Futtatás lépései =====
+* A job összeállítása
+* Job bejelentése a Condor-nak
+* Job-ot a Condor futtatja az általa kiválasztott gép(eken), szükség átmozgatja egy másik gépre.
+* Job befejeződik, a Condor e-mail-t küld a felhasználónak.
+==== Sun Grid Engne (SUN) ====
+* A Condor-hoz hasonló ütemező.
+* Queue-kat definiál.
+* Hangsúlyos a terhelés kiegyensúlyozása.
+* Backup master ütemező
+* Check-point.
+* Migrálási lehetőség.
+* Négy szerepkör:
+** master, submit, exec, admin,
+==== Egyéb ====
+* Torque (Cluster Resources)
+* LoadLeveler (IBM)
+* Torque (Cluster Resources)
+=== Elosztott fájlrendszerek ===
+==== AFS (Andrew File System) ====
+* Elosztott fájlrendszer, ami fájlok megosztására alkalmas lokális és távolsági hálózaton.
+* Transzparens fájlhozzáférést biztosít.
+* Az NFS-hez hasonló, annak alternatívájaként jött létre.
+* Ma az OpenAFS számos	 UNIX, LINUX, WINX platformon elérhető.
+* A fő cél az volt, hogy egyetemi korlátozott sávszélességű hálózaton hatékony fájlelérést tegyenek lehetővé.
+===== AFS cella =====
+* Egy AFS cella alá azok a szerverek tartoznak, melyek adminisztrációja közös, és az AFS felé egyetlen közös fájlrendszert alkotnak.
+* Tipikusan az egy domain név alá tartozó gépek egy AFS cellát alkotnak.
+* Általában a domain név valamilyen változata a cellanév.
+* A munkaállomások a felhasználókról
+===== Kötetek =====
+* A diszkterületet az AFS további részekre, osztja ezek az AFS kötetek.
+* Az AFS kötet egy tárolóegység ami a fájlok és katalógusok adatait tárolja.
+* Az AFS kötettek fájlok formájában jelennek meg a befogadó operációs rendszerben, így azok könnyen átmozgathatók, akár másik gépre is.
+===== Tokenek =====
+* Az AFS nem használja a UNIX felhasználói azonosítóját (UID). Ha ezt tenné, akkor minden UNIX gépen azonos UID kiosztásnak kellene lennie, mint az NFS-nél.
+* Az azonosításhoz AFS tokent alkalmaznak, ami egy egyedi azonosítást tesz lehetővé.
+* Egy token adott ideig (24 óra) érvényes.
+===== Cache menedzser =====
+* A korlátozott sávszélesség miatt a működés központi eleme a cache, ahova az éppen  használt fájlok letöltődnek.
+* A cache menedzser feladata a cache-ben tárolt információk frissítése, karbantartása.
+* Amennyiben a cache-ben tárolt fájlrészlet változik, úgy azt vissza kel tölteni a szervere.
+* Ha a szerveren változik meg a fájl, akkor arról CallBack  technikával értesít minden cache-t.
+===== Védelem =====
+* A védelmi mechanizmus némileg eltér az alap UNIX védelmi rendszertől.
+* A UNIX 3x3-as védelmétől pontosabban szabályozható ACL (Access Control List) segítségével.
+===== Processzek =====
+* Venus: AFS kliens által futtatott processz.
+* Vice: AFS szerver által futtatott processz.
+===== Fájl műveletek =====
+* A kliens munkaállomás a szerverrel csak az open/close műveletek kiszolgálásakor kommunikál.
+* A fájl megnyitásakor a Venus a teljes fájlt a cachebe tölti, és a fájl lezárásakor írja azt vissza.
+* Az adatok olvasását/írását a lokális másolaton a kernel végzi.
+* A Venus a katalógusokat és a szimbólikus linkeket is a lokális gyorsítótárban tárolja.
+* A fenti gyorsítótárazási mechanizmus alól a katalógusok módosítása a kivétel, aminek a végrehajtásáért a közvetlenül szerver a felelős.
+===== Megvalósítás =====
+* A kliens oldali programok a szokásos módon, rendszerhívással  kezelik az állományokat.
+* A távoli fájlok megnyitásakor Venus processzhez jut a kérés, amit az lebont az útnév alapján.
+* Az alacsonyszintű I/O kezelését a befogadó operációs rendszer végzi. A gyorsítótár a lokális gép diszkjén jön létre.
+===== AFS előnyei =====
+* Gyorsítótárazásból fakadó előnyök:
+** Lényegesen csökkenti a hálózati forgalmat.
+** Alacsonyabb sávszélességnél is jól használható.
+* Helyfüggetlenség:
+** Az AFS a földrajzi helyet a szerver oldalon rendeli fájlnévhez. Így a névtér helyfüggetlen.
+* Skálázhatóság:
+** A rendszer tervezési fázisában igen nagyra (~10000 kliens) tervezték. A kliens/szerver arányt pedig 200:1-re. Mindkét értéket túlteljesíti.
+* Single systems image (SSI):
+** Egy fájlszerver kialakítása lényegesen egyszerűbb, mint NFS-sel.
+* Fokozott biztonság:
+** Kerberos használata, ACL használata
+* Fájlok egyszerű megosztása
+* Egyszerű rendszer menedzsment
+* Robosztus
+* Replika lehetőség.
+===== AFS hátrányai =====
+* Minden munkaállomásra installálni kell.
+* Háttérszerver komplexitása.
+* Tokenek érvényességének lejártából fakadó gondok.
+==== Lustre ====
+* Objektum-orientált elosztott fájlrendszer.
+* Jól skálázható.
+* Nagyméretű klaszterekhez, és nagy fájlokhoz tervezték
+===== Lustre architektúra =====
+* Három fő funkcionális egysége van:
+** Metadata szerver (MDS), ami a fájl neveket, katalógusokat, védelmi kódokat és egyéb metaadatot tárol.
+** Object storage szerverek (OSS), melyek az adatokat tárolják.
+** Kliens ami az adatokat felhasználja, létrehozza.
+* Az adatok logikai kötetmenedzsmenttel ellátott RAID tárolókban tárolódnak, amit az OSS és az MDS dedikált módon használ.
+* Jelenleg egy módosított ext3 fájlrendszer a logikai tároló, de a SUN dolgozik a ZFS beépítésén.
+* Amikor egy kliens fájlt akar elérni, először az MDS-ben meg kell keresnie.
+* A fájl egyes darabjai több OSS-en tárolódhatnak, ami a kliens és az OSS között szűk keresztmetszet kialakulását gátolja.
+* A kliensek nem módosítják közvetlenül az OSS-ben tárolt adatokat, hanem ezt a OSSre bízzák, szemben a GFS megoldásával.
+* Ez a módszer növeli a megbízhatóságot és a hibatűrést.
+==== ZFS (Zettabyte File System) ====
+* 128 Bit - extra nagy kapacitás
+* Pool elvű tárolók – elosztott sávszélesség és kapacitás
+* Tranzakció kezelés – Copy on Write
+* Snapshots (ro) és klónozás
+* Adat integritás – Adat ellenőrző összeg
+=== Grid rendszerek osztályozása ===
+==== Grid koncepció ====
+* Számítógépek erőforrásainak egy adott cél érdekében összefogott halmaza, melyet a felhasználó egységesen, egy egészként kezelve tud elérni a Grid bármely pontjáról.
+* A Grid szóhasználat szándékosan utal az elektromos hálózatra (power grid).
+* A kezdeti intézményi gridek regionális, nemzeti, ill. világméretű gridekké nőnek, melyek erőforrásait dinamikusan és gazdaságosan lehet elosztani.
+* Adat, számítási és információs gridek.
+===== Osztályozás =====
+* Erőforrás donorok= D
+* Erőforrás felhasználók = U
+====== A Utility Gridek jellemzői ======
+* A donorok profi erőforrás biztosítók (7/24 órás üzemmód)
+* Hasonló erőforrások
+* Mindenki használhatja az erőforrásokat saját problémáinak megoldására
+* Aszimmetrikus kapcsolat a donorok és felhasználók között ( U >> D )
+* pl: EGEE, CERN LHC, Open Science Grid
+====== A Desktop Grid jellemzői ======
+* Akárki adhat hozzá erőforrást
+* Heterogén erőforrások, melyek dinamikusan be és kilépnek.
+* Egy vagy kevés projekt használhatja az erőforrásokat
+* Az erőforrások klienseket futtatnak: Hozzáértés csak szerver oldalon szükséges
+* Aszimmetrikus reláció a donorok és felhasználók között  ( U << D )
+* Előny:
+** Egy PC hozzáadása egyszerű
+** Installálni, karbantartani egy DG szervert sokkal egyszerűbb
+* Típusai
+** Global Desktop Grid
+*** Cél hogy erőforrásokat gyűjtsön össze tudományos kihívások megoldására
+*** Példa: BOINC (SETI@home)
+** Local Desktop Grid
+*** Célja, hogy egyszerűen összegyűjthetővé tegye a közeli erőforrásokat (egyetem)
+==== Jogosultság delegációja ====
+===== Grid biztonság =====
+Biztonság alatt sokszor eltérő dolgokat értünk:
+* Azonosítás/Feljogosítás/Jogok delegálása
+** Az alkalmazást futtató felhasználó ne tudja jogosulatlanul használni az erőforrásokat
+* Alkalmazás és köztesréteg biztonság
+** Az alkalmazásokban való bizalom
+** Köztesrétegben való bizalom
+* Adatbiztonság
+** A rendszerbe bevit/keletkező adatok csak a jogosultak számára legyenek elérhetők
+** Az adatátviteli csatornák ne "csöpögjenek"
+* Igen jelentős erőforráshalmaz áll jelenleg a felhasználók rendelkezésére.
+===== Azonosítás, feljogosítás =====
+* Azonosítás: valóban az-e akinek mondja magát
+** X.509 tanúsítvánnyal (analógia: személyi igazolvány)
+** PKI felhasználásával
+* Feljogosítás: mely erőforrásokat használhat.
+** komplex elosztott rendszerrel történik (VOMS) (lista, hogy mit kölcsönözhetek).
+** erőforrás specifikus
+** seite-onként eltérő lehet
+** virtuális szervezetek
+===== Jogok delegálása =====
+* Proxy tanúsítvány:
+** Rövidlejáratú és korlátozott felhasználású
+** X.509 tanúsítvány (X.509 CGSI kiterjesztéssel)
+** Speciális tanúsítvány, amit egy normál végfelhasználó vagy egy másik proxy ír alá
+** Támogatja a delegációt (valaki nevében eljárni)
+* Delegálás: második szintű proxy tanúsítvánnyal
+** A távoli szerver generál proxy tanúsítványt egy új privát/publikus kulccsal, amit elküld a klienshez.
+** A kliens aláírja a proxy tanúsítványt visszaküldi a szervernek.
+* Így a távoli processz a kliens nevében eljárhat.
+** a távoli szerver megszemélyesíti a felhasználót
+=== Cloud rendszerek ===
+==== Cloud rendszerek ====
+* Még nagy a bizonytalanság, többen mást gondolnak róla.
+* A hálózati felhőből on-line igénybe venni
+** számítási, tárolási kapacitást
+** alkalmazást
+** egyéb erőforrást
+* Lényegében Web 2.0 kiterjesztve ?
+==== Softare as a Service (SaaS) ====
+* Szoftver alkalmazás igénybevétele web felületen on-line módon
+** Clarizen
+*** teljes projektmenedzsment
+** Google Docs
+** SalesForce
+** Office 360
+==== Infrastructure/ Hardware as a Service (Iaas /HaaS) ====
+* Amazon EC2
+* HP
+==== Platform as a Service (PaaS) ====
+* Google App Engine
+* Ms Azure
+* Force.vom
+* Amazon S3, SQS
+[[Kategória:Mérnök informatikus MSc]]

„Párhuzamos és Grid rendszerek - Záróvizsga tételkidolgozás” változatai közötti eltérés