„Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
| (5 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
<div class="noautonum">__TOC__</div> | <div class="noautonum">__TOC__</div> | ||
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? == | ==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? == | ||
| 52. sor: | 53. sor: | ||
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?== | ==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?== | ||
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett. | Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett. | ||
"Invertáló alapkapcsolásban tehát mindig kedvezőbb a külső kompenzálású művelei erősítő alkalmazása" ''-méréshez ajálott könyv 104. oldal'' | |||
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? == | ==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? == | ||
| 58. sor: | 61. sor: | ||
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? == | ==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? == | ||
*Az amplitúdótartalék megadja, hogy azon a frekvencián, ahol az erősítési tényező fázisa pontosan -180°, mennyi az erősítési tényező amplitúdójának előjeles távolsága a 0 dB-es tengelytől. Akkor pozitív, ha | *Az amplitúdótartalék megadja, hogy azon a frekvencián, ahol az erősítési tényező fázisa pontosan -180°, mennyi az erősítési tényező amplitúdójának előjeles távolsága a 0 dB-es tengelytől. Akkor pozitív, ha a tengely alatt van az erősítés értéke. | ||
*A fázistartalék megadja, hogy a vágási frekvencián az erősítési tényező fázisa hány fokkal nagyobb mint -180°. | *A fázistartalék megadja, hogy a vágási frekvencián az erősítési tényező fázisa hány fokkal nagyobb mint -180°. | ||
| 67. sor: | 70. sor: | ||
<math>f_{vH} \approx f_{0H} \cdot {A_0 \over K }</math> | <math>f_{vH} \approx f_{0H} \cdot {A_0 \over K }</math> | ||
Jól látható, hogy miközben az erősítő erősítése 98 dB-ről 24 dB-re csökken, aközben a vágási frekvencia | Jól látható, hogy miközben az erősítő erősítése 98 dB-ről 24 dB-re csökken, aközben a vágási frekvencia 10Hz-ről 60kHz-re nőtt. | ||
[[File:Labor2_mérés6_ábra1.JPG|500px]] | [[File:Labor2_mérés6_ábra1.JPG|500px]] | ||
| 82. sor: | 85. sor: | ||
*'''Bemeneti kompenzálás:''' Célja a <math>\beta</math> frekvenciafüggővé tétele. A kompenzáló kétpólus (kondenzátor vagy RC-tag) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik. | *'''Bemeneti kompenzálás:''' Célja a <math>\beta</math> frekvenciafüggővé tétele. A kompenzáló kétpólus (kondenzátor vagy RC-tag) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik. | ||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||