„Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
| (12 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
<div class="noautonum">__TOC__</div> | <div class="noautonum">__TOC__</div> | ||
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? == | ==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? == | ||
| 18. sor: | 19. sor: | ||
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? == | ==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? == | ||
A nyílthurkú feszültségerősítés az | [[File:Labor2_mérés6_ábra2.JPG|400px]] | ||
A nyílthurkú feszültségerősítés az erősító az üresjárásában, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítése. | |||
<math>A={J_0 \over J_1}</math> | |||
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? == | ==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? == | ||
Ha egy ponton felvágjuk az erősítőből és a visszacsatoló hálózatból álló hurkot, majd a felvágás helyén <math> | Ha egy ponton felvágjuk az erősítőből és a visszacsatoló hálózatból álló hurkot, majd a felvágás helyén <math>J \neq 0</math> vezérlő jelet adunk, akkor a felnyitott hurok kimenetén <math>( \beta A ) \cdot J</math> nagyságú jel jelenik meg. A <math>H=( \beta A )</math> paramétert hívjuk hurokerősítésnek. | ||
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? == | ==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? == | ||
| 48. sor: | 53. sor: | ||
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?== | ==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?== | ||
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett. | Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett. | ||
"Invertáló alapkapcsolásban tehát mindig kedvezőbb a külső kompenzálású művelei erősítő alkalmazása" ''-méréshez ajálott könyv 104. oldal'' | |||
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? == | ==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? == | ||
| 54. sor: | 61. sor: | ||
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? == | ==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? == | ||
*Az amplitúdótartalék megadja, hogy azon a frekvencián, ahol az erősítési tényező fázisa pontosan -180°, mennyi az erősítési tényező amplitúdójának előjeles távolsága a 0 dB-es tengelytől. Akkor pozitív, ha | *Az amplitúdótartalék megadja, hogy azon a frekvencián, ahol az erősítési tényező fázisa pontosan -180°, mennyi az erősítési tényező amplitúdójának előjeles távolsága a 0 dB-es tengelytől. Akkor pozitív, ha a tengely alatt van az erősítés értéke. | ||
*A fázistartalék megadja, hogy a vágási frekvencián az erősítési tényező fázisa hány fokkal nagyobb mint -180°. | *A fázistartalék megadja, hogy a vágási frekvencián az erősítési tényező fázisa hány fokkal nagyobb mint -180°. | ||
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?== | ==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?== | ||
Negatív visszacsatolás nélkül az erősítő felső határfrekvenciája meglehetősen alacsony, és afelett -20 dB/dek az amplitúdómenet meredeksége. Negatív visszacsatolás hatására a visszacsatolás erősítésével fordított arányban változik az eredő erősítés. Az eredő erősítés - felső határfrekvencia szorzat, azaz a sávjóság állandó Tehát egy nagyobb negatív visszacsatoló erősítéssel csökkenteni lehet az eredő erősítés, így az erősítő amplitúdókarakterisztikája lejjebb tolódik, azaz feljebb tolódik a felső határfrekvencia, tehát szélesebb frekvenciatartományban lesz alkalmazható az erősítő. | Negatív visszacsatolás nélkül az erősítő felső határfrekvenciája meglehetősen alacsony, és afelett -20 dB/dek az amplitúdómenet meredeksége. Negatív visszacsatolás hatására a visszacsatolás erősítésével fordított arányban változik az eredő erősítés. Az eredő erősítés - felső határfrekvencia szorzat, azaz a sávjóság állandó. Tehát egy nagyobb negatív visszacsatoló erősítéssel csökkenteni lehet az eredő erősítés, így az erősítő amplitúdókarakterisztikája lejjebb tolódik, azaz feljebb tolódik a felső határfrekvencia, tehát szélesebb frekvenciatartományban lesz alkalmazható az erősítő. | ||
<math>f_{vH} \approx f_{0H} \cdot {A_0 \over K }</math> | <math>f_{vH} \approx f_{0H} \cdot {A_0 \over K }</math> | ||
Jól látható, hogy miközben az erősítő erősítése 98 dB-ről 24 dB-re csökken, aközben a vágási frekvencia | Jól látható, hogy miközben az erősítő erősítése 98 dB-ről 24 dB-re csökken, aközben a vágási frekvencia 10Hz-ről 60kHz-re nőtt. | ||
[[File:Labor2_mérés6_ábra1.JPG|500px]] | [[File:Labor2_mérés6_ábra1.JPG|500px]] | ||
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? == | ==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? == | ||
A maximális lapos amplitúdó karakterisztika jellemzője, hogy az biztosítja a legnagyobb kiemelésmentes sávszélességet. | |||
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?== | ==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?== | ||
A visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálási módjai: | |||
*'''Belső:''' Ebben az esetben a frekvenciakompenzáló áramkört a műveleti erősítő tokozásán belül helyezik el. Előnye, hogy a kompenzáláshoz nem szükségesek külső elemek, ami a felhasználást egyszerűsíti, a kivezetések számát csökkenti. A hátránya, hogy a lapka tervezésekor eldől, hogy milyen feltételekkel stabil az áramkör, ami a gyakorlatban általában alacsonyabb határfrekvenciát, kisebb jelváltozási sebességet jelent, mint külső kompenzálással elérhető lenne. | |||
*'''Külső:''' Ekkor a frekvenciakompenzáció elemet kívülről kell az áramkör megfelelő kivezetései közé csatolni. Előnye, hogy a frekvenciakompenzálást az adott felhasználáshoz lehet igazítani. Hátránya, hogy az áramkör így bonyolultabb, illetve tervezéskor a kompenzáló áramkört is méretezni kell, amit a gyártók általában a katalógusokban található grafikonokkal segítenek. | |||
[[ | *'''Bemeneti kompenzálás:''' Célja a <math>\beta</math> frekvenciafüggővé tétele. A kompenzáló kétpólus (kondenzátor vagy RC-tag) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik. | ||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||