„Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Ottow (vitalap | szerkesztései)
 
(32 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 6. Mérés: Mérőerősítő kapcsolások vizsgálata}}
<div class="noautonum">__TOC__</div>


{{Csonk}}


==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak?  ==
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak?  ==
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).
 
Egy ideális műveleti erősítőnek vezéreletlen állapotban 0 V a kimeneti feszültsége. Ha egy valóságos erősítőt nem vezérelünk, akkor annak nullától különböző kimeneti jele van. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. Azt a feszültséget/áramot, amit a valóságos erősítő bemenetére kell kapcsolnunk, hogy a kimenetén ténylegesen 0 V legyen, bemeneti ofszet feszültségnek/áramnak nevezzük.
 
A jelenség oka az erősítőn belüli munkapont eltolódások (pl: hőmérséklet ingadozások miatt).


==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.


I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2
<math>I_b={I_b^+ + I_b^- \over 2}</math>


==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.
 
[[File:Labor2_mérés6_ábra2.JPG|400px]]
 
A nyílthurkú feszültségerősítés az erősító az üresjárásában, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítése.
 
<math>A={J_0 \over J_1}</math>


==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==
Ha egy ponton felvágjuk az erősítőből és a visszacsatoló hálózatból álló hurkot, majd a felvágás helyén <math>J \neq 0</math> vezérlő jelet adunk, akkor a felnyitott hurok kimenetén <math>( \beta A ) \cdot J</math> nagyságú jel jelenik meg. A <math>H=( \beta A )</math> paramétert hívjuk hurokerősítésnek.


==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá)  A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.


E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.
 
Közös feszültségelnyomási tényezőnek nevezzük az <math>A_{us}</math> nagyjelű differenciális feszültségerősítés és az <math>A_{uk}</math> közös módusú feszültségerősítés (Amikor az invertáló, és neminvertáló bemenetet közösen vezéreljük a referenciaponthoz képest) hányadosát dB-ben kifejezve. Értéke tipikusan 90 dB feletti.
 
<math>E_{ku}={A_{us} \over A_{uk}} \;\;\;\;\;[dB]</math>
 
Magyarul: Ha az egyik bemeneten például 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá. A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám.


==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.


==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk  és E ku  paraméterei?==
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram munkaponttól való kitéríthetőségének maximális értékeivel.
E<sub>ku</sub>=A<sub>us</sub>/A<sub>uk</sub>


==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A<sub>us</sub> , A<sub>uk</sub>  és E<sub>ku</sub>  paraméterei?==
 
<math>E_{ku}={A_{us} \over A_{uk}} \;\;\;\;\;[dB]</math>
 
==8. Miért nem lehet A<sub>us</sub>-t és A<sub>uk</sub>-t közvetlenül mérni? ==
 
Ha valaki tudja erre a választ, akkor az NE tartsa magában! ;)


==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==
   
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.
 
"Invertáló alapkapcsolásban tehát mindig kedvezőbb a külső kompenzálású művelei erősítő alkalmazása" ''-méréshez ajálott könyv 104. oldal''
 
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==
A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.


==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==
*Az amplitúdótartalék megadja, hogy azon a frekvencián, ahol az erősítési tényező fázisa pontosan -180°, mennyi az erősítési tényező amplitúdójának előjeles távolsága a 0 dB-es tengelytől. Akkor pozitív, ha a tengely alatt van az erősítés értéke.
*A fázistartalék megadja, hogy a vágási frekvencián az erősítési tényező fázisa hány fokkal nagyobb mint -180°.


==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==
Negatív visszacsatolás nélkül az erősítő felső határfrekvenciája meglehetősen alacsony, és afelett -20 dB/dek az amplitúdómenet meredeksége. Negatív visszacsatolás hatására a visszacsatolás erősítésével fordított arányban változik az eredő erősítés. Az eredő erősítés - felső határfrekvencia szorzat, azaz a sávjóság állandó. Tehát egy nagyobb negatív visszacsatoló erősítéssel csökkenteni lehet az eredő erősítés, így az erősítő amplitúdókarakterisztikája lejjebb tolódik, azaz feljebb tolódik a felső határfrekvencia, tehát szélesebb frekvenciatartományban lesz alkalmazható az erősítő.
<math>f_{vH} \approx f_{0H} \cdot {A_0 \over K }</math>
Jól látható, hogy miközben az erősítő erősítése 98 dB-ről 24 dB-re csökken, aközben a vágási frekvencia 10Hz-ről 60kHz-re nőtt.
[[File:Labor2_mérés6_ábra1.JPG|500px]]


==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==
A maximális lapos amplitúdó karakterisztika jellemzője, hogy az biztosítja a legnagyobb kiemelésmentes sávszélességet.


==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==


[[Category:Villanyalap]]
A visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálási módjai:
*'''Belső:''' Ebben az esetben a frekvenciakompenzáló áramkört a műveleti erősítő tokozásán belül helyezik el. Előnye, hogy a kompenzáláshoz nem szükségesek külső elemek, ami a felhasználást egyszerűsíti, a kivezetések számát csökkenti. A hátránya, hogy a lapka tervezésekor eldől, hogy milyen feltételekkel stabil az áramkör, ami a gyakorlatban általában alacsonyabb határfrekvenciát, kisebb jelváltozási sebességet jelent, mint külső kompenzálással elérhető lenne.
*'''Külső:''' Ekkor a frekvenciakompenzáció elemet kívülről kell az áramkör megfelelő kivezetései közé csatolni. Előnye, hogy a frekvenciakompenzálást az adott felhasználáshoz lehet igazítani. Hátránya, hogy az áramkör így bonyolultabb, illetve tervezéskor a kompenzáló áramkört is méretezni kell, amit a gyártók általában a katalógusokban található grafikonokkal segítenek.
*'''Bemeneti kompenzálás:''' Célja a <math>\beta</math> frekvenciafüggővé tétele. A kompenzáló kétpólus (kondenzátor vagy RC-tag) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik.
 
[[Kategória:Villamosmérnök]]

A lap jelenlegi, 2016. április 11., 20:04-kori változata



1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak?

Egy ideális műveleti erősítőnek vezéreletlen állapotban 0 V a kimeneti feszültsége. Ha egy valóságos erősítőt nem vezérelünk, akkor annak nullától különböző kimeneti jele van. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. Azt a feszültséget/áramot, amit a valóságos erősítő bemenetére kell kapcsolnunk, hogy a kimenetén ténylegesen 0 V legyen, bemeneti ofszet feszültségnek/áramnak nevezzük.

A jelenség oka az erősítőn belüli munkapont eltolódások (pl: hőmérséklet ingadozások miatt).

2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak?

Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.

3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek?

A nyílthurkú feszültségerősítés az erősító az üresjárásában, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítése.

4. Mit nevezünk hurokerősítésnek?

Ha egy ponton felvágjuk az erősítőből és a visszacsatoló hálózatból álló hurkot, majd a felvágás helyén vezérlő jelet adunk, akkor a felnyitott hurok kimenetén nagyságú jel jelenik meg. A paramétert hívjuk hurokerősítésnek.

5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek?

A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.

Közös feszültségelnyomási tényezőnek nevezzük az nagyjelű differenciális feszültségerősítés és az közös módusú feszültségerősítés (Amikor az invertáló, és neminvertáló bemenetet közösen vezéreljük a referenciaponthoz képest) hányadosát dB-ben kifejezve. Értéke tipikusan 90 dB feletti.

Magyarul: Ha az egyik bemeneten például 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá. A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám.

6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek?

A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram munkaponttól való kitéríthetőségének maximális értékeivel.

7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő Aus , Auk és Eku paraméterei?

8. Miért nem lehet Aus-t és Auk-t közvetlenül mérni?

Ha valaki tudja erre a választ, akkor az NE tartsa magában! ;)

9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?

Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.

"Invertáló alapkapcsolásban tehát mindig kedvezőbb a külső kompenzálású művelei erősítő alkalmazása" -méréshez ajálott könyv 104. oldal

10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je?

A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.

11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak?

  • Az amplitúdótartalék megadja, hogy azon a frekvencián, ahol az erősítési tényező fázisa pontosan -180°, mennyi az erősítési tényező amplitúdójának előjeles távolsága a 0 dB-es tengelytől. Akkor pozitív, ha a tengely alatt van az erősítés értéke.
  • A fázistartalék megadja, hogy a vágási frekvencián az erősítési tényező fázisa hány fokkal nagyobb mint -180°.

12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?

Negatív visszacsatolás nélkül az erősítő felső határfrekvenciája meglehetősen alacsony, és afelett -20 dB/dek az amplitúdómenet meredeksége. Negatív visszacsatolás hatására a visszacsatolás erősítésével fordított arányban változik az eredő erősítés. Az eredő erősítés - felső határfrekvencia szorzat, azaz a sávjóság állandó. Tehát egy nagyobb negatív visszacsatoló erősítéssel csökkenteni lehet az eredő erősítés, így az erősítő amplitúdókarakterisztikája lejjebb tolódik, azaz feljebb tolódik a felső határfrekvencia, tehát szélesebb frekvenciatartományban lesz alkalmazható az erősítő.

Jól látható, hogy miközben az erősítő erősítése 98 dB-ről 24 dB-re csökken, aközben a vágási frekvencia 10Hz-ről 60kHz-re nőtt.

13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának?

A maximális lapos amplitúdó karakterisztika jellemzője, hogy az biztosítja a legnagyobb kiemelésmentes sávszélességet.

14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?

A visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálási módjai:

  • Belső: Ebben az esetben a frekvenciakompenzáló áramkört a műveleti erősítő tokozásán belül helyezik el. Előnye, hogy a kompenzáláshoz nem szükségesek külső elemek, ami a felhasználást egyszerűsíti, a kivezetések számát csökkenti. A hátránya, hogy a lapka tervezésekor eldől, hogy milyen feltételekkel stabil az áramkör, ami a gyakorlatban általában alacsonyabb határfrekvenciát, kisebb jelváltozási sebességet jelent, mint külső kompenzálással elérhető lenne.
  • Külső: Ekkor a frekvenciakompenzáció elemet kívülről kell az áramkör megfelelő kivezetései közé csatolni. Előnye, hogy a frekvenciakompenzálást az adott felhasználáshoz lehet igazítani. Hátránya, hogy az áramkör így bonyolultabb, illetve tervezéskor a kompenzáló áramkört is méretezni kell, amit a gyártók általában a katalógusokban található grafikonokkal segítenek.
  • Bemeneti kompenzálás: Célja a frekvenciafüggővé tétele. A kompenzáló kétpólus (kondenzátor vagy RC-tag) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik.