|
|
(10 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
7. sor: |
7. sor: |
| | kereszt = | | | kereszt = |
| | tanszék = VET | | | tanszék = VET |
| | labor = 14 db | | | labor = 9 db |
| | zh = 1 db | | | zh = 1 db |
| | vizsga = | | | vizsga = |
19. sor: |
19. sor: |
| *[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]] | | *[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]] |
| *[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]] | | *[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]] |
| | *[[Media:villenlab_beugro_2015tavasz.pdf | 2015. tavaszi félév méréseinek beugrófeladatai összegyűjtve]] |
|
| |
|
| ==ZH== | | ==ZH== |
27. sor: |
28. sor: |
|
| |
|
| ==Mérések== | | ==Mérések== |
| *[[1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása]] | | *[[Villamos energetika laboratórium - 1. mérés: Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása|1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása]] |
| *[[2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata]] | | *[[Villamos energetika laboratórium - 2. mérés: Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata|2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata]] |
| *[[3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS]] | | *[[Villamos energetika laboratórium - 3. mérés: Modern védőkészülékek és a PLS|3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS]] |
| *[[4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata]] | | *[[Villamos energetika laboratórium - 4. mérés: Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata|4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata]] |
| *[[5. mérés - Erősáramú méréstechnika]] | | *[[Villamos energetika laboratórium - 5. mérés: Erősáramú méréstechnika|5. mérés - Erősáramú méréstechnika]] |
| | | *[[Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata|6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata]] |
| | | *[[Villamos energetika laboratórium - 7. mérés: Aszinkron gép vizsgálata|7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata]] |
| ===6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata===
| | *[[Villamos energetika laboratórium - 8. mérés: Egyenáramú gép vizsgálata|8. mérés - Egyenáramú gép vizsgálata]] |
| *Egy beugró:
| | *[[Villamos energetika laboratórium - 9. mérés: Szinkrongép vizsgálata|9. mérés - Szinkrongép vizsgálata]] |
| **1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
| |
| **2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi) | |
| | |
| *2014: Beugrókérdések voltak:
| |
| **1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
| |
| **2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
| |
| **3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
| |
| **4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
| |
| **5. : Áttétel számolási feladat.
| |
| | |
| *másik csoport:
| |
| **1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
| |
| **2.YY trafóra milyen óraszám jellemző?
| |
| **3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
| |
| **4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
| |
| **5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.
| |
| | |
| ===7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata ===
| |
| *2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből.
| |
| *[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!''' | |
| | |
| ===8. mérés -Egyenáramú gép vizsgálata===
| |
| *2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
| |
| **egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
| |
| **a kommutátor feladata
| |
| **a 3 alapegyenlet
| |
| **az áram-fordulatszám görbe
| |
| **a gép keresztmetszeti rajza
| |
| *Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
| |
| *2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
| |
| **egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
| |
| **egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
| |
| **3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
| |
| ** a kommutátor fogalma és haszna
| |
| Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)
| |
| | |
| ===9. mérés - Szinkrongép vizsgálata===
| |
| *2009
| |
| **Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
| |
| **Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
| |
| ***elsősorban persze a mérési útmutató
| |
| ***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
| |
| ***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]
| |
| *2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
| |
| *Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]
| |
|
| |
|
| ==Tapasztalatok== | | ==Tapasztalatok== |
| ===2011=== | | ===2014=== |
| A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia). | | A mérésekre készülni kell, egy kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia). |
|
| |
|
| {{Lábléc - Villamos energetika szakirány}} | | {{Lábléc - Villamos energetika szakirány}} |