„Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.” változatai közötti eltérés

VizuálisWikiszöveges

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Vissza|Számítógép-hálózatok}}
 ==1. turnus==
 ===Elmélet===
-) Hálózati réteg két legfontosabb feladata
+====1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata====
-) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen
+* 1.megoldás<br />
-) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség
+Logikai címek alapján routing<br />
-) Mi az az exponált terminál
+Torlódás feloldás, elkerülés<br />
-) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya
+* 2. megoldás <br />
+** Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása
+** Útvonalválasztás, forgalomszabályozás
+==== 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen<br /> ====
+RecieveWindow <br />
+* a fogadó oldalon menedzselik
+* fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos
+* TCP fejléc - Window (16 bit)
+Congestion Window<br />
+* adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe)
+* attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében
+==== 3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség<br /> ====
+Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0
+Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1
+==== 4) Mi az az exponált terminál <br /> ====
+Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna.
+- rejtett terminál: két terminál nem hallja egymást, és ugyanannak a harmadik terminálnak adnak egyszerre<br />
+- exponált terminál: aki adni készül olyan kommunikációt is hall, amit a címzettje nem, adhatna, de nem mer
+==== 5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya ====
+* lassan konvergál
+* nem jól skálázódik
+* hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15)
+* végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer)
 ===Gyakorlat===
 ) Vonja össze az alábbi 5 hálózatot a lehető legnagyobb mértékben:
 .0.1.0/26, 10.0.1.64/26 10.0.1.128/25 10.0.2.0/24 10.0.4.0/24
 ) Ossza fel az x.y.12.0/23 hálózatot a legtöbb alhálózatra, hogy azokon elférjen 50 gép
 ) RTP csomagok, 15 ms-es média keretekből. Mininális IP/UDP/RTP fejrészek, 4:1-es tömörítéssel, mekkora a csomag mérete
 ) 5 soros szöveg, melyik protokollok rosszak benne
 ) IPv4 csomag 1200 byte, hálózaton az MTU-k: 1500 1400 600 1350 1200. Mekkora overheadet okoz a tördelés byteban?
 ==2. turnus==
 ===Elmélet===
-) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között
+==== 1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között ====
-) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség
+* a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív
-) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk
+*Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz
-) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti)
+*Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy)
-) wifinél mi a különbség DCF és PCF között
+==== 2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség <br /> ====
+GET: az adott URL tartalmának lekérése
+HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza
+==== 3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk <br /> ====
+R - adatátviteli sebesség<br />
+l - link fizikai hossza<br />
+v = 2*10<sup>8</sup> m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége<br />
+RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)<br />
+min. csomagméret = R*RTT<br />
+Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).<br />
+==== 4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) ====
+IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni.
+==== 5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között <br /> ====
+PCF:
+* van QoS, de nem elterjedt
+* prioritások adhatók meg => időérzékeny alkalmazások kiszolgálhatók
+* egy AP vezérli
+DCF:
+* sok kommunikáló esetén sok ütközés
+* nincsenek prioritások
+* ha egyszer valaki megszerzi az adási jogot sokáig adhat
 ===Gyakorlat===
 ) IPv4 alhálózatok összevonása
 ) IPv4 felosztás
 ) RTP-UDP-IP fejléc tömörítés - minimális méret, 2:1-es arány (nem tuti)
 ) mondatkiegészítős feladat AIMD/slow start témekörben
 ) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért
+[[Kategória:Mérnök informatikus]]