„MikMak Kikérdező” változatai közötti eltérés
Mikmak tesztprogi feldolgozása... |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (8 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Mikro és makroökonómia}} | {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím= | |cím=Mikmak - feleletválasztós | ||
|pontozás=- | |||
}} | }} | ||
Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet | == Összgazdasági szinten az elsődleges jövedelmek összege: == | ||
{{ | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# a bruttó nemzeti jövedelem | |||
# a rendelkezésre álló jövedelem | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a GDP | |||
# a nettó hazai termék | |||
== Ha a reálpénzmennyiség nő, akkor az LM görbe == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el | |||
# jobbra tolódik | |||
# nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el | |||
# balra tolódik | |||
# attól függően tolódik jobbra, vagy balra, hogy mi okozta a reálpénz mennyiség növekedését | |||
== Az alábbi jövedelmek közül jelölje meg azt, amelyik nem elsődleges jövedelem: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# az előzőek mindegyike elsődleges jövedelem | |||
# kamat | |||
# munkabér | |||
# transzfer | |||
# profit | |||
== Restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# csökkentik a kamatlábat csökken a pénzmennyiség csökken a kereslet csök ken a jövedelem, | |||
# a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát csökken a pénzmennyiség csökken a kereslet csökken a jövedelem, | |||
# a jegybank vállalkozók által kibocsátott értékpapírokat ad el csökkenti a saját hite lezési lehetőségeit csökken a pénzmennyiség csökken a kereslet csökken a jövedelem. | |||
# egyik sem igaz. | |||
# a központi bank vásárol állami értékpapírokat csökken a pénzmennyiség csök ken a kereslet csökken a jövedelem, | |||
== Ha a belföldi reálkamatláb magasabb, mint a külföldi reálkamatláb, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# egyik sem igaz. | |||
# több pénzt teremtett a külföldi partner jegybankja. | |||
# javul a hazai gazdaság devizamérlege, | |||
# javul a külföldi partner devizamérlege, | |||
# nő a hazai gazdaságban a valutakereslet, | |||
== Ha az árszínvonal és a nominális pénzkínálat egyaránt 15 százalékkal nő, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# ??? | |||
# az AD görbe jobbra-felfelé tolódik, miközben LM változatlan | |||
# az IS és az AD egyaránt jobbra-felfelé tolódik | |||
# az LM görbe jobbra-lefelé tolódik, miközben az AD változatlan | |||
== A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# Y = C+ I + G + IM X | |||
# Y = W+TRH C-TH - SH | |||
# Y = SH + Sv + SÁ + SK | |||
# Y = W + Tv + Sv - TRv | |||
== Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik | |||
# a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik | |||
# fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik | |||
# egyik fenti válasz sem helyes | |||
# a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik | |||
== Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# az előző intézmények mindegyike | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# csak a központi bank | |||
# csak a kereskedelmi bankok | |||
# a nem monetáris pénzintézetek | |||
== A központi bank csökkenti a nominális pénzkínálatot, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# c) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket vásárol. | |||
# d) a) és b) válasz is helyes | |||
# a) növeli a kötelező tartalékrátát | |||
# b) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket ad el | |||
# e) a) és c) válasz is helyes | |||
== Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik | |||
# egyik fenti válasz sem helyes | |||
# a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik | |||
# fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik | |||
# a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik | |||
== Az SNA rendszer mutatói közötti összefüggéseket figyelembe véve egy adott évben biztos, hogy: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# GDP nagyobb, mint NNI. | |||
# GNI nagyobb, mint GNDI, | |||
# egyik előző válasz sem helyes. | |||
# GDP nagyobb, mint GNDI, | |||
# GDP nagyobb, mint GNI, | |||
== Tegyük fel, hogy a vállalkozókat az állam egy új béradó bevezetésével sújtja. Ennek makrogazdasági hatása, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# a munkakeresleti görbe változatlansága mellett alakul ki az új munkapiaci egyensúly, | |||
# egyik sem igaz. | |||
# változatlan munkakínálat esetén csökken a reálbér, | |||
# növekszik a reálbér. | |||
# növekszik a munkakínálat, | |||
== Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb | |||
# a kereslet növekedése növeli az árszínvonalat, ami megemeli a kamatlábat | |||
# a növekvő adóterhek csökkentik a gazdaság szereplőinek rendelkezésére álló pénz mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb. | |||
# a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb | |||
# pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvő pénzkínálat miatt emelkedik a kamatláb | |||
== Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# A kínálati inflációt kiválthatják a kormány túlzott kiadásai. | |||
# A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de csökken a jövedelem. | |||
# A kínálati infláció független a termelési költségektől. | |||
# Egyik sem igaz. | |||
# A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de a jövedelem is nő. | |||
== Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a makrokínálat csökken, | |||
# a makrokínálat nőhet is és csökkenhet is a munkapiaci helyzettől függően. | |||
# a makrokínálat nem változik, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a makrokínálat nő, | |||
== A munkanélküliség csökkenthető == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# az iskolai tanulás idejének növelésével, | |||
# a tőkeállomány csökkentésével. | |||
# a nominális bérek növelésével, | |||
# anti-inflációs politikával feltéve, hogy a szóban forgó gazdaságra a Phillips-görbe érvényes, | |||
== Egy kormány célja a makrokereslet növeléseAbban az esetben, ha a pénzpiac viszonylag rugalmatlan, akkor inkább == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a költségvetési politika eszközeit érdemes alkalmazni, | |||
# antiinflációs gazdaságpolitikát érdemes alkalmazni, | |||
# bármelyik gazdaságpolitika ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható. | |||
== Ha a belföldi kamatláb nagyobb, mint a külföldi kamatláb, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# csökken az áruimport, | |||
# egyik sem igaz. | |||
# nő a tőkeimport, | |||
# csökken a tőkeimport. | |||
# nő az áruexport, | |||
== Amennyiben a központi bank értékpapírokat ad el kereskedelmi bankoknak, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# változik a kötelező tartalékráta | |||
# csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség | |||
# nő a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# bővül a kereskedelmi bankok hitelezési kerete | |||
== Restriktív monetáris politika következménye: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# az IS görbe balra tolódik, | |||
# az LM görbe jobbra tolódik. | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# az AD görbe jobbra tolódik, | |||
# az AS görbe balra tolódik, | |||
== A fiskális gazdaságpolitika kiszorító hatásán azt értjük, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# a profitvárakozások romlása csökkenti a vállalati szektor beruházási keresletét | |||
# a kormányzati áruvásárlások növelése csökkenti a beruházási keresletet | |||
# a fogalomban lévő pénz mennyiségének növelésével csökken a kamatláb | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# az adók növelésének eredményeként csökken a költségvetési deficit mértéke | |||
== A nyitott gazdaság IS görbéje balra tolódik, ha ceteris paribus az ország fő külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be, és így == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# a külföldi árszínvonal gyorsabban nő a hazai árszínvonalnál. | |||
# a központi bank leértékeli a hazai valutát. | |||
# emelkedik a hazai reálkamatláb és ezért visszaesnek a beruházások. | |||
# visszaesik az export | |||
== Tegyük fel, hogy egy gazdaságban adott időszakban a nettó export negatív és a nemzetközi jövedelemáramlások összesített egyenlege szintén negatív. Ebben az esetben az adott országra biztosan érvényesül, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# SK < 0 | |||
# C+I+G>GDP | |||
# GNI = GNDI | |||
# GDP > GNI | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
== Egy nyitott gazdaságban, fix árfolyam mellett a jövedelem nem növelhető == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik fenti esetben sem | |||
# expanzív monetáris politikával | |||
# a kormányzati kiadások növelésén alapuló expanzív gazdaságpolitikával | |||
# a beruházások ösztönzésén alapuló gazdaságpolitikával | |||
# az adók csökkentésén alapuló expanzív gazdaságpolitikával | |||
== Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb | |||
# a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb | |||
# a növekvő adóterhek csökkentik a gazdaság szereplőinek rendelkezésére álló pénz mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb | |||
# pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvő pénzkínálat miatt emelkedik a kamatláb | |||
== Ha a központi bank nyílt piaci mőveletekkel változtatja meg a pénzmennyiséget, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# értékpapírokat ad el a kereskedelmi bankoknak, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# értékpapírokat vásárol külföldi kibocsátóktól, | |||
# saját tőkéjének megterhelésével bocsát ki pénzt. | |||
# a kormány visszavásárolja a korábban eladott értékpapírokat kereskedelmi bankoktól, | |||
== A kormány adócsökkentéssel == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# javít az állami költségvetés helyzetén | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# ösztönzi a vásárlásokat, amelyek a beruházásokon keresztül csökkentik a kamatlábat | |||
# növeli a felhasználható jövedelmet, ezért nő a termelés és csökken a piaci kamatláb | |||
# növeli a keresletet, ösztönzi a termelést, amely a pénzpiacon keresztül azonban a kamatláb növelését váltja ki | |||
== Ha a reáljövedelem nő, akkor a tervezett kiadások == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# emelkednek, mert nő a beruházási kereslet | |||
# emelkednek, mert nőnek az adóbevételek és így a kormányzati vásárlások is | |||
# emelkednek, mert nőnek a megtakarítások s így a beruházások is | |||
# emelkednek, mert nő a fogyasztási kereslet | |||
== Amennyiben a makrogazdasági jövedelem nagyobb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# az árukészletek csökkenni fognak | |||
# az árupiacon túlkereslet van | |||
# az árukészletek nem változnak | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# az árukészletek nőni fognak | |||
== Amennyiben a kormányzat 100 egységgel növeli vásárlásait és az egyösszegő adókat, akkor 75%-os fogyasztási határhajlandóság és 0% adókulcs mellett == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# a makrojövedelem 100 egységgel nő | |||
# a makrojövedelem 200 egységgel nő | |||
# a makrojövedelem 100 egységgel csökken | |||
# a makrojövedelem 400 egységgel nő | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
== Keresleti inflációt válthat ki == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# az autonóm fogyasztás csökkenése, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a tartalékráta csökkenése | |||
# a termelési tényezők drágulása, | |||
# az autonóm beruházások csökkenése, | |||
== Amennyiben a kötelező tartalékráta 20% és a kereskedelmi bankok jegybankpénz állománya 400 egység, akkor a bankrendszer által teremthető pénzmennyiség: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# 1600 | |||
# 800 | |||
# 200 | |||
# 1000 | |||
# 4000 | |||
== Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# C + I + G + X | |||
# C + I + G + X - IM | # C + I + G + X - IM | ||
# C + I + G + X | # C + I + G - T + X - IM | ||
# C + I + G - T + X | # C + I + G - T + X | ||
# egyik válasz sem igaz | # egyik válasz sem igaz | ||
== A központi bank teremtette pénz abban különbözik a kereskedelmi bankok által teremtett pénztől, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# az előbbi elfogadása világszerte kötelező | |||
# az előbbi nem létezhet számlapénz formájában | |||
# az utóbbi elfogadása nem kötelező | |||
# csak az előbbi létezhet készpénz formájában | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
== Változatlan makrogazdasági jövedelemszint mellett a háztartási szektor megtakarítási határhajlandóságának növekedése == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# az árupiacon túlkeresletet okoz | |||
# növeli az egyensúlyi jövedelmet | |||
# csökkenti a háztartás árupiaci keresletét | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# növeli a háztartási szektor pénzkeresletét | |||
== Az IS görbe meredekebbé válik == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik fenti esetben sem | |||
# a beruházások kamat-érzékenységének csökkenésével | |||
# a pénzkereslet kamat-érzékenységének csökkenésével | |||
# a fogyasztási határhajlandóság növekedésével | |||
# mindegyik fenti változás következtében | |||
== A tervezett beruházások nőnek, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# nőnek a tervezett megtakarítások | |||
# nő a jövedelem | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# javulnak a profitkilátások | |||
# az előzőekben felsorolt esetek bármelyikében | |||
== Ha a külföldről beáramló munkaerő növeli a belföldi munkakínálatot, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# balra tolódik a munkakeresleti függvény és jobbra tolódik a munkakínálati függvény | |||
# egyik sem igaz | |||
# jobbra tolódik a munkakínálati függvény és nő az egyensúlyi reálbér | |||
# a munkakínálati függvény jobbra tolódik és csökken az egyensúlyi reálbér | |||
# jobbra tolódik a munkakeresleti függvény és az egyensúlyi reálbér csökken | |||
== Ha 50 000 Ft jövedelem esetén a háztartási szektor ennek 80 %-át elfogyasztja, akkor pozitív autonóm fogyasztást és lineáris fogyasztási függvényt feltételezve keynesiánus gazdaságban == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint 0,8 | |||
# ennyi információból semmiféle következtetést nem tudunk levonnia fogyasztási határhajlandóság alakulására vonatkozóan | |||
# az autonóm fogyasztás nagyságától függően az előzőek bármelyike előfordulhat | |||
# a fogyasztási határhajlandóság 0,8 | |||
# a fogyasztási határhajlandóság nagyobb, mint 0,8 | |||
== Ha egy gazdaság fogyasztási függvénye lineáris és a zérus jövedelem mellett létezik pozitív fogyasztási kereslet, valamint MPC = 0,8, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a fogyasztási hányad = 0,8 | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a kiadási multiplikátor = 4 | |||
# MPS = 0,1 | |||
# a beruházási multiplikátor = 5 | |||
== Ha egy nyitott gazdaságban az import értéke meghaladja az export értékét, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# C+ I + G < GDP | |||
# I < SH + SV + SÁ | |||
# C+ I + G > GDP | |||
# I > SH + SV + SÁ + SK | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
== Ha a jövedelem nő, akkor az LM görbe == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el | |||
# nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el | |||
# jobbra tolódik | |||
# egyik fenti válasz sem helyes | |||
# balra tolódik | |||
== Ha egy kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amelyre jellemző, hogy a kormányzati vásárlások ? a jövedelemadó mértéke = a háztartási szektornak juttatott transzferek, akkor a korábbi helyzethez képest == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# az adómultiplikátor nagyobb, mint a beruházási multiplikátor. | |||
# a felhasználható jövedelem változatlan, | |||
# minden eddigi válasz igaz. | |||
# az egyensúlyi jövedelem nő, | |||
== Magas munkanélküliség mellett a helyes költségvetése politika: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# az állami kiadások csökkentése és/vagy az adók növelése, hogy csökkentse a makro keresletet. | |||
# az állami kiadások növelése és/vagy az adók csökkentése, hogy csökkentse a makro keresletet, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# az állami kiadások növelése és/vagy az adók csökkentése, hogy növelje a makrokeres letet, | |||
# az állami kiadások csökkentése és/vagy az adók növelése, hogy növelje a makrokeres letet, | |||
== A rövid távú módosított Phillips-görbe szerint == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# minél magasabb a munkanélküliségi ráta, annál nagyobb az inflációs ráta. | |||
# minél magasabbak a nominálbérek, annál nagyobb a munkanélküliségi ráta | |||
# átváltás van a munkanélküliség és az infláció között. | |||
# minél magasabbak a nominálbérek, annál nagyobb az inflációs ráta | |||
== Kétszereplős gazdaságban a tervezett beruházás ....... egyenlő a tervezett megtakarítással. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# csak a teljes foglalkoztatást biztosító jövedelemszinten | |||
# minden esetben | |||
# csak a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatláb mellett | |||
# bármely jövedelemszinten | |||
# csak az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszinten | |||
== Egy kétszereplős gazdaság árupiacán érvényesülő kiadási multiplikátor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# 1/(1-MPS) | |||
# -MPC/(1-MPC) | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# 1/(1-MPC) | |||
# MPS/(1-MPC) | |||
== A pénzkereslet nem más, mint == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# az a pénzmennyiség, amit el akarunk költeni | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# az állam által tartalékolni kívánt pénzmennyiség | |||
# a pénz befektetésére irányuló törekvés | |||
# az a pénzmennyiség, amit az emberek tartani kívánnak | |||
== A béralku eredményeként konstans nominálbérek mellett alakul ki a munkapiaci egyen súlyAz árszínvonal emelkedése ekkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# növelheti és csökkentheti is a foglalkoztatottak számát a háztartási szektor döntésétől függően. | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# növeli a foglalkoztatottak számát, | |||
# csökkenti a foglalkoztatottak számát, | |||
# nem változtatja meg a foglalkoztatottak számát, | |||
== Egy gazdaságban a kötelező tartalékráta 8 %. Ha egy kereskedelmi bank 6250 m Ft hitelt akar nyújtani, akkor ...... mFt jegybanki tartalékra van szüksége. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# 781,25 | |||
# 625 | |||
# 250 | |||
# 500 | |||
== A transzferkifizetések növelése az AD-AS rendszerben == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# a makrokínálati görbét balra tolja. | |||
# makrokeresleti görbét jobbra tolja, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a makrokeresleti görbét balra tolja, | |||
# a makrokínálati görbét jobbra tolja, | |||
== Egy gazdaság keresleti oldalát az IS/LM modell írja le. Az állam növelni szeretné a foglalkoztatást, de csökkenő kamatláb mellett. Milyen gazdaságpolitikai kombináció biztosíthatja ezt (tegyük fel, hogy az IS és LM a szokásos alakú)? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Restriktív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása | |||
# Expanzív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása. | |||
# Restriktív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása. | |||
# Önmagában az expanzív fiskális politika minden esetben elegendő | |||
# Expanzív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása. | |||
== Egyensúlyi jövedelem esetén egy háromszereplős zárt gazdaságban == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# a beruházások értéke megegyezik a magánszféra és az állami megtakarításainak öszszegével, | |||
# a beruházások értéke megegyezik a magánszféra (háztartások és vállalatok) megtakarításainak értékével, | |||
# a beruházások értéke megegyezik a költségvetési deficit (abszolút értékének) összegé vel, | |||
# a beruházások értéke biztosan nagyobb, mint a magánszféra megtakarításainak értéke. | |||
== A rögzített árfolyam rendszerének alkalmazása feltételezi, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# a kormány árupiaci beavatkozásokat alkalmaz, | |||
# a központi bank a deviza túlkeresletét, illetve túlkínálatát eltünteti, | |||
# a központi bank a kamatláb-politikával stabilan tartja a valutaárfolyamot, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a gazdaság egy többoldalú szerződés-rendszerén belül mőködik. | |||
== Amennyiben a kormányzat a háztartásnak 100 egységnyi transzfert fizet, akkor ez a háztartási szektor fogyasztási keresletét == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# 100 egységgel csökkenti | |||
# 100 egységnél kisebb mértékben növeli | |||
# 100 egységnél nagyobb mértékben csökkenti | |||
# 100 egységgel növeli | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
== Egy gazdaság keresleti oldalát az IS-LM modell írja leTegyük föl, hogy a jegybank növeli a nominális pénzkínálatot. Ennek hatása == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# változatlan jövedelem mellett a kamatláb esése | |||
# a jövedelem növekedése, a kamatláb esése | |||
# a jövedelem csökkenése, a kamatláb emelkedése | |||
# a jövedelem növekedése, a kamatláb emelkedése | |||
# a jövedelem változatlan kamatláb melletti növekedése | |||
== A nyitott gazdaság IS görbéje balra tolódik, ha ceteris paribus == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# a központi bank leértékeli a hazai valutát. | |||
# emelkedik a hazai reálkamatláb és ezért visszaesnek a beruházások. | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# az ország fő külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be, és így visszaesik az export | |||
# a külföldi árszínvonal gyorsabban nő a hazai árszínvonalnál. | |||
== Feltéve, hogy a munkapiacon pillanatnyilag érvényesülő árszínvonal és rögzített nominál bérek mellett a gazdaságban önkéntes és kényszerő munkanélküliség is létezik, akkor az ár színvonal emelkedése: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# mindkét fajta munkanélküliséget növeli, | |||
# növeli a kényszerő munkanélküliséget és csökkenti az önkéntes jellegőt, | |||
# csökkenti a kényszerő munkanélküliséget és növeli az önkéntes jellegőt, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# mindkét fajta munkanélküliséget csökkenti | |||
== A bruttó és nettó nemzetgazdasági mutatók között az a különbség, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# a bruttó a termelési, a nettó a jövedelemadatokat tartalmazza | |||
# a bruttó egy ország állampolgárai által bárhol a világon megtermelt, a nettó csak az országhatáron belül megtermelt termékeket és jövedelmeket tartalmazza | |||
# a bruttó a halmozott, a nettó a halmozatlan termelést jelenti | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a bruttó az adózatlan, a nettó az adózott jövedelmeket tartalmazza | |||
== A kormányzat egyensúlyban lévő költségvetés megőrzése mellett növelni kívánja a makrogazdaság kibocsátását 500 egységgelEnnek érdekében 80 %-os fogyasztási határhajlandóság mellett == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# 60-al emeli a kormányzati kiadásokat és 50-el a transzfereket, | |||
# 400-al emeli az adókat és a transzfereket is, | |||
# 100-al növeli a kormányzati kiadásokat és 50-el csökkenti az adókat. | |||
# egyik előző válasz sem helyes. | |||
# 100-al emeli a kormányzati kiadásokat és az adókat is, | |||
== Amennyiben a központi bank a kötelező tartalékrátát 20 százalékról 10 százalékra csökkenti, akkor készpénz hiányában == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége felére csökken | |||
# a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége 10 százalékkal nő | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége kétszeresére nő | |||
# a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége 10 százalékkal csökken | |||
== Az IS-LM rendszerben az autonóm adó csökkenése == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# növeli a piaci kamatlábat | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# nem hat a piaci kamatlábra | |||
# csökkenti a piaci kamatlábat | |||
# attól függően növeli, vagy csökkenti a piaci kamatlábat, hogy a beruházási vagy a pénzkereslet reagál erősebben az adó változására | |||
== A pénzpiaci összefüggések alapján a pénzpiaci egyensúlyi kamatláb biztosan emelkedikminden egyéb tényező változatlansága mellett, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a jövedelem csökken és az árszínvonal nő | |||
# jövedelem nő és az árszínvonal csökken | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a jövedelem és az árszínvonal csökken | |||
# a jövedelem és az árszínvonal nő | |||
== A termelőfelhasználás == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# forrása az amortizáció | |||
# a GDP és az NDP különbsége | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# nem része a GDP-nek | |||
# az elhasználódott tőkeállomány pótlása | |||
== A súrlódásos ( frikciós) munkanélküliség oka lehet == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# a magas minimálbér. | |||
# a munkakínálat korlátozott mobilitása. | |||
# a munkapiaci információáramlás tökéletlensége, a munkahelykeresés időigényessége | |||
# a nominálbérek rugalmatlansága. | |||
# a fentiek mindegyike | |||
== Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül melyiknek van kamatlábnövelő hatása: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# az adó növelése. | |||
# költségvetési deficit csökkenése, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a kötelező tartalékráta csökkentése, | |||
# a jegybank értékpapír-vásárlása, | |||
== Ha egy ország a valutáját leértékeli, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# romlik a kereskedelmi mérlege akkor is, ha az import csökken | |||
# több hazai terméket tudnak külpiacokon értékesíteni | |||
# csökken az exportja, | |||
# egyik sem igaz | |||
# olcsóbbak lesznek a külföldi termékek. | |||
== Amennyiben a makrogazdasági kibocsátás és a pénz forgási sebessége nem változik, akkor a forgalomba kerülő pénz mennyiségének növelése: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# az árszínvonalat növeli | |||
# nem hat az árszínvonalra | |||
# az árszínvonalat csökkenti | |||
# a bankok által alkalmazott kamatlábakat növeli | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
== Az értékcsökkenés (amortizáció) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# része a GDP-nek, de nem része a GNDI-nek. | |||
# része az NDP-nek, de nem része a GDP-nek. | |||
# része a GDP-nek, de nem része az NDP-nek. | |||
# része GDP-nek, de nem része a GNI-nek. | |||
# Egyik fenti válasz sem helyes. | |||
== A fogyasztási határhajlandóság növekedése == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# csökkenti a kormányzati kiadások multiplikátorának hatását, | |||
# mindegyik előző válasz helyes | |||
# növeli az adó-multiplikátor hatását, | |||
# csökkenti a magánszektor beruházásának multiplikátor hatását, | |||
# csökkenti az AE görbe meredekségét. | |||
== A nemzetközi fizetési mérleg == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# nem tartalmazza a külföldnek nyújtott szolgáltatások egyenlegét, | |||
# az országba bejövő és kiáramló pénz összessége, | |||
# csak a nemzetközi tőkemozgásokat tartalmazza. | |||
# egyik előző válasz sem helyes. | |||
# a külkereskedelmi mérleg része, | |||
== Az alábbi intézkedések közül melyik nem tartozik a fiskális politikához? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# adónövelés, | |||
# kamatemelés, | |||
# szociális kiadások csökkentése, | |||
# állami beruházások növelése. | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
== A makrogazdaság háromszereplős modelljében a makrojövedelem a következőképpen határozható meg (tegyük fel, hogy a vállalati szféra nem jut transzfer jellegő jövedelemhez): == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# W+ TH + SH | |||
# C + Tv+ SV | |||
# C+ TH + SH | |||
# W+ Tv + Sv | |||
# egyik sem helyes | |||
== Az IS-LM-modell segítségével == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# az árupiac és a munkapiac kölcsönhatása írható le | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a pénzpiacon kialakuló infláció és a munkapiacon megfigyelhető munkanélküliség értelmezhető | |||
# a pénzpiac árszínvonal-meghatározó szerepe tisztázható | |||
# a pénzpiac és az árupiac kapcsolatrendszere jellemezhető | |||
== Ha a kormány vásárlásait ugyanolyan mértékben növeli, mint az autonóm adókat, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# az AD-görbe jobbra tolódik | |||
# az IS-görbe balra tolódik, | |||
# az IS-görbe helyzete nem változik, | |||
# az AS-görbe jobbra tolódik, | |||
== Az adómultiplikátor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# negatív előjelő | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# pozitív előjelő | |||
# nagyobb, mint a kormányzati kiadások multiplikátora | |||
# kisebb, mint a kormányzati kiadások multiplikátora, de nagyobb, mint a magánberuházások multiplikátora. | |||
== Az alábbi autonóm tényezők jövedelmi multiplikátora abszolút értékben megegyezik az IS-LM rendszerben == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# az autonóm fogyasztásé és a transzfereké | |||
# fogyasztási és megtakarítási határhajlandóságé | |||
# kormányzati vásárlásoké és az autonóm adóé | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# az autonóm fogyasztásé és a kormányzati vásárlásoké | |||
== Az aggregált kereslet nő (az AD görbe jobbra mozdul), ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# egyik előző esetben sem | |||
# az adók nőnek | |||
# kormányzati vásárlások nőnek | |||
# az árszínvonal kínálati okok miatti csökken | |||
# a fenti esetek mindegyikében | |||
== Ha a kormány vásárlásait ugyanolyan mértékben növeli, mint az autonóm adókat, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# az IS-görbe helyzete nem változik, b.) az IS-görbe meredeksége változik, | |||
# a többi tényező változatlansága mellett | |||
# az IS-görbe balra tolódik, | |||
# az AD-görbe jobbra tolódik, | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
== Változatlan makrogazdasági jövedelemszint mellett a háztartási szektor megtakarítási határhajlandóságának növekedése == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# az árupiacon túlkeresletet okoz | |||
# csökkenti a háztartás árupiaci keresletét | |||
# növeli a háztartási szektor pénzkeresletét | |||
# növeli az egyensúlyi jövedelmet | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
== Ha az állami beruházásokat értékpapírok eladásából finanszírozzák, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# az LM görbe balra tolódik | |||
# az IS görbe balra tolódik | |||
# a kamatláb nőni fog | |||
# az LM görbe jobbra tolódik | |||
== Rost Andrea, híres operaénekesünk a nyáron USA-ban turnézik. A fellépésekért kapott gázsija: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# része az USA GNDI-jának | |||
# része a magyarországi GNI-nak | |||
# része az USA GDP-jének | |||
# az előzőek közül több válasz is helyes | |||
# része a magyarországi GDP-nek | |||
== A makrogazdasági jövedelemáramlás háromszektoros modelljében hogyan írható fel a munkabér? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# Munkabér = C-SH-TRH-TH | |||
# Munkabér = C- SH+TRH-TH | |||
# Munkabér = C+ SH+TRH-TH | |||
# Munkabér = C+ SH+TRH+TH | |||
# Munkabér = C+ SH-TRH+TH | |||
== Rögzített nominálbérek mellett a foglalkoztatás növekedésének hatására == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a makrokínálat nőhet is és csökkenhet is a munkapiaci helyzettől függően. | |||
# a makrokínálat nem változik, | |||
# a makrokínálat nő, | |||
# a makrokínálat csökken, | |||
== Az IS görbe ......................értéke közti összefüggés árupiaci egyensúly esetén == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Egyik fenti válasz sem helyes | |||
# a reálkamatláb és a jövedelem | |||
# a reálkamatláb és a megtakarítások | |||
# a beruházások és a megtakarítások | |||
# a reálkamatláb és a beruházások | |||
== Az adócsökkentés által kiváltott folyamat sorrendje == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik sem igaz. | |||
# adócsökkentés felhasználható jövedelem nő fogyasztási kereslet nő beruházási kereslet nő jövedelemnövekedés, | |||
# adócsökkentés jövedelemcsökkentés árupiaci túlkínálat árszínvonal csökkenés, | |||
# adócsökkentés keresletnövekedés árszínvonal-emelkedés, | |||
# adócsökkentés felhasználható jövedelem nő adóterhek növekedése. | |||
== Egy makrogazdaságban a rendelkezésre álló jövedelmet és a GDP t összevetve igaz, hogy: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# a rendelkezésre álló jövedelem minden esetben kisebb, mint a GDP | |||
# ha T > TR, akkor egyéb tényezők változatlansága mellett a rendelkezésre álló jövedelem nagyobb, mint a GDP | |||
# ha TR > T, akkor egyéb tényezők változatlansága mellett a rendelkezésre álló jövedelem nagyobb, mint a GDP | |||
# a rendelkezésre álló jövedelem minden esetben nagyobb, mint a GDP | |||
== Ha a munkanélküliek száma változatlan, akkor nő a munkanélküliségi ráta, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# minden előző esetben | |||
# a foglalkoztatottak száma emelkedik | |||
# az előzőekben felsoroltak egyike sem befolyásolja a munkanélküliségi rátát | |||
# az inaktív népesség száma nő, miközben az aktív népesség változatlan | |||
# a gazdaságilag aktív népesség száma csökken | |||
== Az M2 pénzmennyiségbe nem tartozik == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka | |||
# az M1 pénzmennyiség | |||
# a központi bank által kibocsátott teljes bankjegy-mennyiség | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# a készpénz | |||
== Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a makrokínálat nem változik | |||
# a makrokínálat nőhet is és csökkenhet is a munkapiaci helyzettől függően | |||
# a makrokínálat nő | |||
# a makrokínálat csökken | |||
== A nominális pénzkínálat nő, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# egy vállalat kifizeti tartozását egy másik vállalatnak | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# egy kereskedelmi bank kamatot szed adósától | |||
# egy háztartás készpénzt vesz fel a banki folyószámlájáról | |||
# egy vállalat hitelt vesz fel a kereskedelmi bankjától | |||
== Ha a kormány növeli az áruvásárlásra szánt kiadásait, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# nő a kereslet és a piaci kamatláb, a forgalomban lévő pénzmennyiség pedig változat lan marad, | |||
# nő a kereslet, a forgalomban lévő pénzmennyiség és a piaci kamatláb, | |||
# csökken a kereslet és a kamatláb, de nő a forgalomban lévő pénzmennyiség, | |||
# csökken a kereslet és a pénzmennyiség, de nő a piaci kamatláb. | |||
== Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül melyiknek van kamatlábnövelő hatása: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a jegybank értékpapír-vásárlása, | |||
# költségvetési deficit csökkenése, | |||
# a kötelező tartalékráta csökkentése, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# az adó csökkentése | |||
== A Say törvény azt mondja ki, hogy a gazdaságban == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# a reáljövedelem csak a kínálati oldaltól függ, s a reálkibocsátás változásai maguk után vonják a reálkereslet ugyanolyan irányú és mértékő változásait | |||
# a reáljövedelem nagyságát általában a kínálati oldal határozza meg, kivéve a beruházási és likviditási csapda esetét, amikor az összkeresleté a meghatározó szerep | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a reáljövedelem csak a keresleti oldaltól függ, s a reálkereslet változásai maguk után vonják a reálkibocsátás ugyanolyan irányú és mértékő változásait | |||
# a reáljövedelem nagyságát a keresleti és kínálati oldal kölcsönhatása alakítja ki | |||
== Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a nettó export (X IM) pozitív. Ebben az esetben az adott országra vonatkozóan biztosan érvényesül az alábbi összefüggés: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# egyik fenti válasz sem helyes. | |||
# GDP > GNI. | |||
# C + I + G < GDP | |||
# C + I + G > GDP | |||
# GNI > GNDI. | |||
== Az IS görbe annál ................, és így a fiskális politika annál .........., minél nagyobb a beruházások kamatérzékenysége. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# meredekebb, kevésbé hatékony; | |||
# meredekebb, hatékonyabb; | |||
# laposabb, hatékonyabb; | |||
# laposabb, kevésbé hatékony | |||
# a beruházások kamatérzékenységének semmi köze az IS görbéhez | |||
== Az alábbi megállapítások közül hamis: A külföldi munkavállalók hazautalt jövedelme == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# része a GNDI-nak | |||
# része a GNI-nak | |||
# része a GDP-nek | |||
# része az NNDI-nak | |||
== Egy gazdaság keresleti oldalát az IS/LM modell írja leAz állam növelni szeretné a fog lalkoztatást, de változatlan kamatláb mellettMilyen gazdaságpolitikai kombináció biz tosíthatja ezt (tegyük fel, hogy az IS és LM a szokásos alakú)? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Restriktív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása. | |||
# Expanzív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása | |||
# Restriktív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása. | |||
# Önmagában az expanzív fiskális politika minden esetben elegendő | |||
# Expanzív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása. | |||
== A pénzmennyiség növelésével a kormány növeli az összkeresletet és == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# csökkenti a foglalkoztatottságot | |||
# növeli a költségvetési deficitet | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# csökkenti a munkanélküliséget | |||
# növeli a munkakínálatot | |||
== A megtakarítási függvény meredeksége azt mutatja meg, hogy a fogyasztók == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# a pótlólagos jövedelemegység hányad részét fordítanák fogyasztói beruházásokra | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a jövedelmük hány százalékát kívánják megtakarítani | |||
# a jövedelem egy százalékos változásakor a fogyasztás hány százalékkal fog változni | |||
# minden újabb jövedelemegység hány százalékát szándékozzák megtakarítani | |||
== Ha az aggregált output nagyobb, mint az aggregált kiadások, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# a készletek a gazdaságban nőnek, | |||
# akkor a megtakarítások nagyobbak a beruházások összértékénél. | |||
# a készletek a gazdaságban csökkennek, | |||
# egyik válasz sem helyes. | |||
# a gazdaság konjunktúrában van, | |||
== A GNDI az összgazdasági szinten == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# rendelkezésre álló jövedelem | |||
# egyik válasz sem helyes | |||
# keletkezett elsődleges jövedelmek összege | |||
# megtermelt termékek és szolgáltatások összege | |||
# az ország állampolgárainak összes transzferjövedelme | |||
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a mai pénzre == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# csak a központi bank teremtheti | |||
# a bankrendszer passzívája | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# hitelpénz | |||
# a nem banki szektor aktívája | |||
== A pénz kínálata (az M1) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a gazdasági szereplők megtakarítását jelenti | |||
# forgalomban levő bankjegyek mennyisége | |||
# a bankok által nyújtott hitelek mennyiségét jelenti | |||
# kizárólag a folyószámlapénzt jelenti | |||
# a készpénzt is, a folyószámlapénzt is jelenti | |||
== Az LM görbe ....................... értéke közti összefüggés pénzpiaci egyensúly esetén == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a pénzmennyiség és a jövedelem | |||
# a reálkamatláb és megtakarítások | |||
# a beruházások és megtakarítások | |||
# egyik fenti válasz sem helyes | |||
# a reálkamatláb és a jövedelem | |||
== A nyugdíj-korhatár emelése == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# növeli a munkakínálatot és a reálbérek csökkenésének irányába hat | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# csökkenti a munkakínálatot és a reálbéreket | |||
# növeli a munkakínálatot és csökkenti a nominálbéreket | |||
# csökkenti a munkakeresletet | |||
== A transzferek multiplikátorának értéke nő, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a megtakarítási határhajlandóság csökken | |||
# az autonóm fogyasztás csökken | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# az autonóm fogyasztás nő | |||
# a megtakarítási határhajlandóság nő | |||
== A munkanélküliség csökkentésének egyik módja == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# a vállalati adóterhek növelése | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# a lakossági fogyasztás adóterheinek növelése | |||
# a szociális kiadások csökkenése | |||
# a pénzmennyiség csökkenése | |||
== A munkanélküliségi ráta == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# a munkanélküliek számának és a foglalkoztatottak számának hányadosa. | |||
# a munkanélküliek számának és a munkaképes lakosság létszámának hányadosa. | |||
# a munkanélküliek számának és az aktív népesség számának hányadosa. | |||
# a munkanélküliek számának és az inaktív népesség számának hányadosa | |||
# egyik fenti válasz sem helyes. | |||
== Magas munkanélküliség mellett a helyes pénzügyi politika: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# növelni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel növelni a makrokeresletet | |||
# csökkenteni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel csökkenteni a makrokeresletet, | |||
# csökkenteni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel növelni a makrokeresletet, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# növelni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel csökkenteni a makrokeresletet, | |||
== A nominális pénzkínálat nő a kétszintő bankrendszerben, ha == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# egy vállalat kifizeti tartozását egy másik vállalatnak | |||
# egy kereskedelmi bank kamatot szed adósától | |||
# egy háztartás készpénzt vesz fel a banki folyószámlájáról | |||
# egy vállalat hitelt vesz fel a jegybanktól | |||
== Amennyiben egy gazdaságban munkanélküliség van és a munkakínálat állandó, akkor a reálbér növekedése == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# csökkenti a munkakeresletet és a foglalkoztatottságot | |||
# növeli a munkakereslet és a foglalkoztatottságot | |||
# növeli a munkakeresletet és a munkanélküliséget | |||
# csökkenti a munkakeresletet és a munkanélküliséget | |||
# egyik sem igaz | |||
== A nominális pénzkínálat csökken, ha a központi bank == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# növeli a diszkontrátát | |||
# a nyílt piaci mőveletek során értékpapírokat vásárol | |||
# növeli a betéti kamatokat | |||
# növeli a tartalékrátát | |||
== Amennyiben a kormányzat növelni kívánja a gazdaság outputját, akkor: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# csökkenti az adókat, | |||
# a jegybankon keresztül növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét, | |||
# az előzőek közül bármelyik eszköz növeli az outputot | |||
# növeli a transzfereket. | |||
== Ha határidős (lekötött) betétünkből 100.000 Ft-ot kiveszünk és folyószámlánkon látra szóló betétként helyezünk el, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# az M2 pénzmennyiség nem változik és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő | |||
# az M2 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal csökken és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő | |||
# az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség egyaránt 100.000 Ft-tal nő | |||
# az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik | |||
# egyik fenti válasz sem helyes | |||
== Britney Spears májusban fellép Budapesten. A fellépésért kapott gázsija: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# része az USA GDP-jének. | |||
# az előzőek közül több válasz is helyes. | |||
# része a magyarországi GDP-nek, | |||
# része a magyarországi GNI-nak, | |||
# része az USA GNDI-jének, | |||
== Amennyiben egy adott évben a vizsgált ország területén létrehozott elsődleges jövedelmeket összegezzük, akkor kiszámoljuk az adott ország == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# bruttó kibocsátását | |||
# bruttó hazai termékét | |||
# bruttó nemzeti jövedelmét | |||
# bruttó rendelkezésre álló jövedelmét | |||
== Válassza ki, melyik helyes! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Az infláció a megszerzett jövedelmek újraelosztásával jár együtt. | |||
# Mindegyik előző válasz helyes | |||
# Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti. | |||
# Az infláció rendszerint az árszínvonal tartós növekedésében nyilvánul meg. | |||
# | |||
== Amennyiben a makrojövedelem nő, akkor ennek közvetlen hatása, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# nő a fogyasztás | |||
# nő a megtakarítás | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# az a és c válasz is helyes | |||
# nő a beruházás | |||
== Mi az expanzív pénzpolitika hatásmechanizmusa? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Nő a pénzmennyiség csökken a kamatláb nő a beruházás nő az árupiaci ke reslet nő a termelés és a jövedelem | |||
# Csökken a pénzmennyiség csökken a piaci kamatláb nő a beruházási kereslet nő az összkereslet és a jövedelem. | |||
# Nő a pénzmennyiség nő a kamatláb csökken a beruházás nő a jövedelem. | |||
# Nő a pénzmennyiség nő a fogyasztási kereslet nő az összkereslet nő a terme lés nő a jövedelem. | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
== A kötelező tartalékráta növelésének közvetlen hatása: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# a pénzkínálat növekedése | |||
# a pénzkínálat csökkenése | |||
# a pénzkereslet növekedése | |||
# a pénzkereslet csökkenése | |||
# a kamatláb csökkenése | |||
== A folyó termelő felhasználás értéke == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# része a GDP-nek | |||
# megegyezik a hozzáadott értékkel | |||
# halmozódást okoz | |||
# a munkamegosztás fokának növekedésével csökken | |||
== Amennyiben a kormány a fiskális gazdaságpolitika eszközeit felhasználva deficites költségvetés mellett gazdaságélénkítő programba kezd, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# növeli a kormányzati áruvásárlásokat, | |||
# csökkenti a transzferkifizetéseket, | |||
# egyik előző válasz sem helyes. | |||
# növeli az adókat, | |||
# csökkenti a költségvetési deficitet, | |||
== Az árszínvonal növekedése felfelé tolja a == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a beruházási függvényt | |||
# az aggregált makrokeresleti görbét | |||
# a fogyasztási függvényt | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# az LM-görbét | |||
== A kormányzat egyensúlyban lévő költségvetés megőrzése mellett növelni kívánja a makrogazdaság kibocsátását. Ennek érdekében == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# azonos mértékben csökkenti a kormányzati kiadásokat és az adókat. | |||
# egyik előző válasz sem helyes. | |||
# azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és a transzfereket, | |||
# azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és az adókat, | |||
# azonos mértékben emeli az adókat és a transzfereket, | |||
== A munkanélküliség oka lehet: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# mindegyik előző válasz helyes | |||
# nem eléggé szakképzettek a munkát vállalni szándékozók. | |||
# hogy a gazdaság válságban van, | |||
# hogy az emberek folyton ki- és belépnek a munkaerőpiacra, | |||
# hogy a munkaerő mindig a magasabb munkabérért harcol, | |||
== Vágtató infláció esetén == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# a nominálkamat alacsony, a reálkamat alacsony. | |||
# a nominálkamat magas, a reálkamat magas, | |||
# a nominálkamat magas, a reálkamat alacsony, | |||
# a nominálkamat alacsony, a reálkamat magas, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
== Az IS-görbe jobbra tolódása jelezheti, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# egyik válasz sem igaz | |||
# várhatóan nőni fog a munkanélküliség | |||
# a kormány növelte a háztartásoknak juttatott transzfer-kifizetéseket | |||
# nőtt a forgalomban lévő pénzmennyiség | |||
# a gazdaságban csökkent az aggregált kereslet | |||
== A BP-görbe feletti pontok azt jelentik, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# deviza-túlkínálat jellemzi a gazdaságot, | |||
# a gazdaságban rögzítettek az árfolyamok. | |||
# a fizetési mérleg deficites, | |||
# a folyó fizetési mérleg egyensúlyban van, | |||
== Ha a megtakarítási határhajlandóság nő, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# egyik fenti válasz sem helyes | |||
# a beruházási multiplikátor értéke nő | |||
# a fogyasztási függvény párhuzamosan följebb tolódik | |||
# a fogyasztási függvény párhuzamosan lefelé tolódik | |||
# Több válasz is helyes | |||
== Ha valamely ország vállalkozóinak az egységnyi külföldi valutáért többet kell fizetniük saját valutájából, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# minden eddigi válasz igaz. | |||
# a külkereskedelmi tevékenység változatlan formában folytatódik. | |||
# a vállalkozók importja nő, | |||
# egyik sem igaz. | |||
# a vállalkozók exportja nő, | |||
== Ha az állam a kormányzati vásárlások növekményét a nettó adók emelésével fedezi, akkor ez a lépés a jövedelem-kiadási (adókulcs nélküli) modellben bizonyosan == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# a kormányzati vásárlások növekedésével azonos mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet | |||
# a kormányzati vásárlások növekedésével kisebb mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet | |||
# nem érinti az egyensúlyi jövedelmet | |||
# a kormányzati vásárlások növekedésénél nagyobb mértékben növeli az egyensúlyi jövedelmet | |||
# csökkenti az egyensúlyi jövedelmet | |||
== Inflációnak nevezzük == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# a külföldről begyőrőző árszínvonal-emelkedését. | |||
# azt az árszínvonal-emelkedést, amelyet nem az állam váltotta ki, | |||
# az árszínvonal tartós emelkedését, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# a pénz folyamatos leértékelését, | |||
== Amennyiben a reálbér eltér az egyensúlyi reálbértől és a nominálbérek rögzítettek, akkor == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}} | |||
# a foglalkoztatottak létszámát a munka kínálata határozza meg, | |||
# egyik válasz sem igaz. | |||
# az árszínvonal emelkedésével csökken a makrogazdasági kibocsátás, | |||
# a kibocsátás csak a technológia fejlesztésével növelhető. | |||
# az árszínvonal emelkedésével nő a makrogazdasági kibocsátás, | |||
== Egy makrogazdaságban a GNI kisebb, mint a GDP. Ebben az esetben biztos, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# egyik előző válasz sem helyes | |||
# több tényező jövedelem áramlik ki az országból, mint be | |||
# az export kisebb, mint az import | |||
# a GNDI is kisebb, mint a GDP | |||
# több transzfer áramlik ki az országból, mint be | |||
---- | ---- | ||
<!-- Vége a kérdéseknek --> | <!-- Vége a kérdéseknek --> | ||
A kérdéseket diákok gyűjtötték össze, ha hibát találsz, egyeztess másokkal és ha mindenki ugyanazon véleményen van, javítsátok ki. | |||