„Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
67. sor: 67. sor:
|szöveg=  
|szöveg=  


====a) Kérdés====
'''a, Kérdés:'''


Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót.
Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót.
83. sor: 83. sor:
::: <math> P(X>Y)=\int_{0}^1\int_{0}^x \frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}} \mathrm{d}y\mathrm{d}x </math>
::: <math> P(X>Y)=\int_{0}^1\int_{0}^x \frac{1}{6}\frac{1}{\sqrt{x}}\frac{1}{\sqrt[3]{y^2}} \mathrm{d}y\mathrm{d}x </math>


====a) Kérdés egyszerűbben====
 
'''a, Kérdés egyszerűbben'''
 


:::<math> P(RND1^2>RND2^3)=P(RND1>RND2^{\frac{3}{2}})= </math>
:::<math> P(RND1^2>RND2^3)=P(RND1>RND2^{\frac{3}{2}})= </math>
97. sor: 99. sor:
görbe alatti terület számítására.
görbe alatti terület számítására.


:::<math> =\int_{0}^1 x^{\frac{2}{3}} \mathrm{d}x=[\frac{x^{\frac{5}{3}}}{\frac{5}{3}}]_{0}^1=\frac{3}{5} </math>
:::<math> =\int_{0}^1 x^{\frac{2}{3}} \mathrm{d}x=\left[\frac{x^{\frac{5}{3}}}{\frac{5}{3}}\right]_{0}^1=\frac{3}{5} </math>
 
 
'''b, Kérdés:'''


====b) Kérdés====


<math> X: f1(x)=2x\;\;\;\;\;(0<x<1) </math>  
<math> X: f1(x)=2x\;\;\;\;\;(0<x<1) </math>  
115. sor: 119. sor:
}}
}}


[[Category:Villanyalap]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

A lap jelenlegi, 2014. március 13., 18:49-kori változata


1. Feladat:

Mennyi a felezési ideje és átlagosan mennyi az élettartama annak az örökifjú tulajdonságú radioaktív részecskének, mely az első 2 évben 0.2 valószínűséggel nem bomlik el?

Megoldás

élettartam

Ha örökifjú, akkor exponenciális eloszlás.

2. Feladat:

Az origó középpontú, egy sugarú körív felső felén egyenletes eloszlás szerint választunk egy pontot. Határozza meg a pont első koordinátájának a sűrűségfüggvényét!

Megoldás

3. Feladat:

Két, egymástól független véletlen számot generálunk 0 és 1 között. Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőnek a négyzete nagyobb, mint a másodiknak a köbe, ha mindkettőt a) egyenletes b) az f(z)=2z (0<z<1) sűrűségfüggvényű eloszlás szerint választjuk?

Megoldás

a, Kérdés:

Kiszámoljuk a sűrűségfüggvényeket, képezzük a direktszorzatot, aztán intergálunk egy jót.


a, Kérdés egyszerűbben


Ez már egyenletes eloszlás, a feladat egyszerűsödik a

vagyis a

görbe alatti terület számítására.


b, Kérdés: