„Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
(Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|VizsgaNegy}} =====1. Adja meg az összes olyan <math>z</math> komplex számot, melyre <math>z^4=2j\frac{-8+6j}{3+4j}</math>.===== ===…”)
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(10 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Villanyalap|VizsgaNegy}}
__NOTOC__
{{vissza|Matematika A1a - Analízis}}


===1. Feladat===


Adja meg az összes olyan <math>z</math> komplex számot, melyre <math>z^4=2j\frac{-8+6j}{3+4j}</math>.


{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=


=====1. Adja meg az összes olyan <math>z</math> komplex számot, melyre <math>z^4=2j\frac{-8+6j}{3+4j}</math>.=====
Végezzük el először a <math>2j</math>-vel való beszorzást.


<math>z^4=\frac{-16j-12}{3+4j}=\frac{-4*(3+4j)}{3+4j}=-4</math>


=====2.=====
Mivel a komplex síkon a (-4;0) koordinátájú pontba mutató helyvektor forgásszöge <math>\pi</math> és nagysága 4, így:


(a) <math>\lim_{x\to\infty}\frac{3^{n+2}+n^3}{3^n-n}=?</math>
<math>z^4=-4=-4+0*j=4*(cos\pi+j*sin\pi)</math> Mert


(b) <math>\lim_{x\to\infty}\frac{(3-\frac{1}{n})^n}{3^n}=?</math>
Ebből kell most negyedik gyököt vonni:


<math>z=\sqrt{2}*(cos\frac{\pi+2k\pi}{4}+j*sin\frac{\pi+2k\pi}{4})</math> ahol <math>k=0,1,2,3</math>


=====3. Melyik igaz, melyik nem:=====
}}


a, Ha <math>f</math> folytonos <math>[a,b]</math>-n, akkor <math>f</math> korlátos <math>[a,b]</math>-n
===2. Feladat===


b, Ha <math>f</math> folytonos <math>(a,b)</math>-n, akkor <math>f</math> korlátos <math>(a,b)</math>-n
Határozza meg az alábbi határértékeket!


c, Ha <math>f</math> folytonos <math>(a,b)</math>-n, akkor véges sok pont kivételével <math>f</math> deriválható <math>(a,b)</math>-n
<math>a,\;\lim_{x\to\infty}\frac{3^{n+2}+n^3}{3^n-n}=?</math>


d, Ha <math>f</math> értelmezett és véges sok pont kivételével deriválható <math>(a,b)</math>-n akkor folytonos itt
<math>b,\;\lim_{x\to\infty}\frac{(3-\frac{1}{n})^n}{3^n}=?</math>


e, Ha <math>f</math> deriválható <math>(a,b)</math>-n, akkor <math>f</math> folytonos <math>(a,b)</math>-n
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=


'''a, Feladat:'''


<math>\lim_{x\to\infty}\frac{3^{n+2}+n^3}{3^n-n}=
\lim_{x\to\infty}\frac{3^2+{n^3}/{3^n}}{1-{n}/{3^n}}=
\frac{9+0}{1-0}=9</math>


=====4. Hány megoldása van az <math>x^{13}-13x-9=0</math> egyenletnek? Ha van(nak) megoldás(ok), állapítsa meg előjelüket!=====
'''b, Feladat:'''


=====5. <math>\int_1^e ln^2x\mathrm{d}x=?</math>=====
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{(3-\frac{1}{n})^n}{3^n}=
\lim_{x\to\infty}\left(\frac{3-\frac{1}{n}}{3}\right)^n=
\lim_{x\to\infty}\left(1-\frac{\frac{1}{3}}{n}\right)^n=
e^{-\frac{1}{3}}</math>


}}


=====6. <math>\lim_{x\to\infty}\frac{\int_0^x \arctan{t}\mathrm{d}t}{x}=?</math>=====
===3. Feladat===


Melyik igaz, melyik nem:


===Megoldások:===
a, Ha <math>f</math> folytonos <math>[a,b]</math>-n, akkor <math>f</math> korlátos <math>[a,b]</math>-n


=====1. Adja meg az összes olyan <math>z</math> komplex számot, melyre <math>z^4=2j\frac{-8+6j}{3+4j}</math>.=====
b, Ha <math>f</math> folytonos <math>(a,b)</math>-n, akkor <math>f</math> korlátos <math>(a,b)</math>-n


Végezzük el először a <math>2j</math>-vel való beszorzást.
c, Ha <math>f</math> folytonos <math>(a,b)</math>-n, akkor véges sok pont kivételével <math>f</math> deriválható <math>(a,b)</math>-n


<math>z^4=\frac{-16j-12}{3+4j}=\frac{-4*(3+4j)}{3+4j}=-4</math>
d, Ha <math>f</math> értelmezett és véges sok pont kivételével deriválható <math>(a,b)</math>-n akkor folytonos itt


Tehát <math>z^4=-4=-4+0*j=4*(cos\pi+j*sin\pi)</math> Mert a komplex síkon a (-4;0) koordinátájú pontba mutató helyvektor forgásszöge <math>\pi</math> és nagysága 4.
e, Ha <math>f</math> deriválható <math>(a,b)</math>-n, akkor <math>f</math> folytonos <math>(a,b)</math>-n


Ebből kell most negyedik gyököt vonni:
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=


<math>z=\sqrt{2}*(cos\frac{\pi+2k\pi}{4}+j*sin\frac{\pi+2k\pi}{4})</math> ahol <math>k=0,1,2,3</math>
Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!
 
 
 
 
=====2.=====
 
(a) <math>\lim_{x\to\infty}\frac{3^{n+2}+n^3}{3^n-n}=?</math>
 
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{3^{n+2}+n^3}{3^n-n}=\lim_{x\to\infty}\frac{3^2+\frac{n^3}{3^n}}{1-\frac{n}{3^n}}=\frac{9+0}{1-0}=9</math>
 
 
(b) <math>\lim_{x\to\infty}\frac{(3-\frac{1}{n})^n}{3^n}=\lim_{x\to\infty}(\frac{3-\frac{1}{n}}{3})^n=\lim_{x\to\infty}(1-\frac{\frac{1}{3}}{n})^n=e^{-\frac{1}{3}}</math>


Ha tudod, írd le ide ;)


}}


===4. Feladat===


Hány megoldása van az <math>x^{13}-13x-9=0</math> egyenletnek? Ha van(nak) megoldás(ok), állapítsa meg előjelüket!


=====4. Hány megoldása van az <math>x^{13}-13x-9=0</math> egyenletnek? Ha van(nak) megoldás(ok), állapítsa meg előjelüket!=====
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=


Mivel 13-ad fokú egyenletet nem tudunk megoldani, függvényvizsgálattal kell megkeresni a megoldásokat.
Mivel 13-ad fokú egyenletet nem tudunk megoldani, függvényvizsgálattal kell megkeresni a megoldásokat.
A feladat ekvivalens a következővel:
A feladat ekvivalens a következővel:


Hány zérushelye van az <math>f(x)=x^{13}-13x-9</math> egyenletnek?
Hány zérushelye van az <math>f(x)=x^{13}-13x-9</math> függvénynek?


Deriváljuk a függvényt először:
Deriváljuk a függvényt először:
81. sor: 96. sor:
<math>13x^{12}-13=0</math>, ebből <math>x=-1</math> vagy <math>x=1</math>
<math>13x^{12}-13=0</math>, ebből <math>x=-1</math> vagy <math>x=1</math>


Most megnézzük, hogy ezek maximum vagy minimum helyek. Ezt a második derivált segítségével tudjuk megnézni, amibe ha vissza helyettesítjük az x-et, akövetkezőt tudjuk meg: ha f''(x)>0 a függvény konvex, és minimuma van,  
Most megnézzük, hogy ezek maximum vagy minimum helyek. Ezt a második derivált segítségével tudjuk megnézni, amibe ha vissza helyettesítjük az x-et, a következőt tudjuk meg:  
ha f''(x)<0, a függvény konkáv, és maximuma van.
 
ha f"(x)>0 a függvény konvex, és minimuma van,
ha f"(x)<0, a függvény konkáv, és maximuma van.
 
<math>f''(x)=156x^{11}</math> , ebből <math>f''(-1)=-156</math> és <math>f''(1)=156</math>.


<math>f''(x)=156x^{11}</math> , ebből <math>f''(-1)=-156</math> és <math>f''(1)=156</math>, tehát -1-ben lokális maximuma, 1-ben lokális minimuma van.
Tehát a függvénynek (-1)-ben lokális maximuma, 1-ben lokális minimuma van.


Így igaz a következő <math>(\infty,-1)</math> intervallumon szig. mon. nő,
Így igaz, hogy a függvény a <math>(\infty,-1)</math> intervallumon szigorúan monoton nő, a
<math>(-1,1)</math>-on szig.mon. csökken, <math>(1,\infty)</math>-on szig. mon. nő.
<math>(-1,1)</math> intervallumon szigorúan monoton csökken, míg a <math>(1,\infty)</math> intervallumon szigorúan monoton nő.


Emiatt lehet 1,2 vagy 3 zérushelye, amit a következőképpen derítünk ki:
Emiatt és mivel az f(x) függvény folytonos, így lehet 1, 2 vagy 3 zérushelye, amit a következőképpen derítünk ki:


<math>f(-1)=3</math> és <math>f(1)=-21</math> -ből és az előzőekből következik, hogy -1 és 1 között van zérushely, továbbá, hogy -1 előtt és 1 után is van egy-egy.
<math>f(-1)=3</math> és <math>f(1)=-21</math> -ből és az előzőekből következik, hogy -1 és 1 között van zérushely, továbbá, hogy -1 előtt és 1 után is van egy-egy.
97. sor: 117. sor:
Tehát az egyenletnek 3 megoldása van, két negatív és egy pozitív.
Tehát az egyenletnek 3 megoldása van, két negatív és egy pozitív.


A megoldás kicsit hosszadalmas lett, amennyiben tudsz egyszerűbbet rakd fel nyugodtan ezután.
}}
 
-- [[BalazsiPeter|r.crusoe]] - 2008.01.14.


Az egyenletből egyébként ránézésre látszik, hogy egyáltalán van-e megoldása.. Ugyanis: páratlan fokú, tehát biztos átmegy az abszcisszán.
===5. Feladat===


-- [[ViszkeiGyorgy|Gyurci]] - 2008.05.27.
Határozza meg az alábbi integrál értékét!


Vizsgatapasztalat: Ha lehet 3 gyök  és a végén kijön, hogy van is, akkor oda kell írni, hogy ez Bolzano miatt van. Itt persze a lényeg az, hogy ha pozitívból negatívba megyünk (vagy fordítva), és a fv. folytonos, akkor muszáj átmennünk az x tengelyen, tehát kell lennie gyöknek. Ez a függvény pedig folytonos, mert folytonosakból raktuk össze.
<math>\int_1^e ln^2x\mathrm{d}x=?</math>


-- [[ViszkeiGyorgy|Gyurci]] - 2008.01.14.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=


A megoldás során azt a trükköt alkalmazzuk, hogy az integrálandó függvényt beszorozzuk 1-el, majd pedig ezt integráljuk parciálisan.


<math>v'(x)=1 \;\;\;\&\;\;\; u(x)=ln^2x</math>


<math>v(x)=x \;\;\;\&\;\;\; u'(x)=2{lnx \over x}</math>


<math>\int_1^e 1*ln^2x\mathrm{d}x=\left[xln^2x\right]_1^e-\int_1^e x*2\frac{lnx}{x}\mathrm{d}x=
[xln^2x]_1^e-2\int_1^e lnx\mathrm{d}x=</math>


=====5. <math>\int_1^e ln^2x\mathrm{d}x=?</math>=====
<math>\int_1^e lnx\mathrm{d}x \;</math>-et az előző módszerrel ismét parciálisan integráljuk integráljuk:


Parciálisan fogunk integrálni, beviszünk az integrálba egy 1-es szorzót, ez lesz <math>v'(x)</math>, és <math>u(x)=ln^2x</math>.
<math>\left[xln^2x\right]_1^e-2\left(\left[xlnx\right]_1^e-\int_1^e x*\frac{1}{x}\mathrm{d}x\right)=</math>


<math>\int_1^e 1*ln^2x\mathrm{d}x=[xln^2x]_1^e-\int_1^e x*\frac{2lnx}{x}\mathrm{d}x=
<math>\left[xln^2x\right]_1^e-2\left(\left[xlnx\right]_1^e-\left[x\right]_1^e\right)=</math>
[xln^2x]_1^e-2\int_1^e lnx\mathrm{d}x</math>


<math>\int_1^e lnx\mathrm{d}x</math>-et az előző módszerrel integráljuk:
<math>\left[x\left(ln^2x-2lnx+2\right)\right]_1^e=</math>


<math>[xln^2x]_1^e-2([xlnx]_1^e-\int_1^e x*\frac{1}{x}\mathrm{d}x)=</math>
<math>[xln^2x]_1^e-2([xlnx]_1^e-[x]_1^e)=</math>
<math>[x(ln^2x-2lnx+2)]_1^e=</math>
<math>e(1-2+2)-1(0-0+2)=e-2</math>
<math>e(1-2+2)-1(0-0+2)=e-2</math>


}}


===6. Feladat===


Határozza meg az alábbi határértéket!


<math>\lim_{x\to\infty}\frac{\int_0^x \arctan{(t)}\mathrm{d}t}{x}=?</math>


=====6. <math>\lim_{x\to\infty}\frac{\int_0^x \arctan{t}\mathrm{d}t}{x}=?</math>=====
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=


Végezzük el először az integrálást, parciálisan, mint az előző feladatban is:
Végezzük el először az integrálást, parciálisan, mint az előző feladatban is:


<math>\int_0^x 1*\arctan{t}\mathrm{d}t=[t*\arctan{t}]_0^x-\int_0^x t*\frac{1}{t^2+1}\mathrm{d}t=[t*\arctan{t}]_0^x-\frac{1}{2}\int_0^x \frac{2t}{t^2+1}\mathrm{d}t=</math>
<math>\int_0^x 1*\arctan{(t)}\mathrm{d}t=\left[t*\arctan{(t)}\right]_0^x-\int_0^x t*\frac{1}{t^2+1}\mathrm{d}t=\left[t*\arctan{(t)}\right]_0^x-\frac{1}{2}\int_0^x \frac{2t}{t^2+1}\mathrm{d}t=</math>
<math>=[t*\arctan{t}]_0^x-\frac{1}{2}[ln(t^2+1)]_0^x=</math>
 
<math>=x*\arctan{x}-0-\frac{1}{2}ln(x^2+1)-0=x*\arctan{x}-\frac{1}{2}ln(x^2+1)</math>
<math>=\left[t*\arctan{(t)}\right]_0^x-\frac{1}{2}\left[ln\left(t^2+1\right)\right]_0^x=
x*\arctan{x}-0-\frac{1}{2}ln\left(x^2+1\right)+0=x*\arctan{x}-\frac{1}{2}ln\left(x^2+1\right)</math>


Most ezt visszahelyettesítjük:
Most ezt visszahelyettesítjük:


<math>\lim_{x\to\infty}\frac{x*\arctan{x}-\frac{1}{2}ln(x^2+1)}{x}=</math>
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{x*\arctan{x}-\frac{1}{2}ln\left(x^2+1\right)}{x}=</math>
<math>\lim_{x\to\infty}(\arctan{x}-\frac{ln(x^2+1)}{2x})=</math>
<math>\lim_{x\to\infty}\left(\arctan{x}-\frac{ln\left(x^2+1\right)}{2x}\right)=</math>
<math>\frac{\pi}{2}-\lim_{x\to\infty}\frac{ln(x^2+1)}{2x}</math>
<math>\frac{\pi}{2}-\lim_{x\to\infty}\frac{ln\left(x^2+1\right)}{2x}</math>
 
<math>\lim_{x\to\infty}\arctan{x}=\frac{\pi}{2}</math>


Mert, <math>\lim_{x\to\infty}\arctan{x}=\frac{\pi}{2}</math>.


A második kifejezést pedig 2-szer L'Hospital-juk:
A második kifejezést pedig 2-szer L'Hospital-juk:


<math>lim_{x\to\infty}\frac{ln(x^2+1)}{2x}=</math>
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{ln(x^2+1)}{2x}=</math>
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{\frac{2x}{x^2+1}}{2}=</math>  
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{\frac{2x}{x^2+1}}{2}=</math>  
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{x}{x^2+1}=</math>
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{x}{x^2+1}=</math>
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{1}{2x}=0</math>
<math>\lim_{x\to\infty}\frac{1}{2x}=0</math>


Így a feladat megoldása: <math>\frac{\pi}{2}-0=\frac{\pi}{2}</math>
A feladatokat le kellene ellenőrizni + hozzáadni a 3. feladat megoldását.


-- [[BalazsiPeter|r.crusoe]] - 2008.01.14.
Tehát a feladat megoldása: <math>\frac{\pi}{2}-0=\frac{\pi}{2}</math>


}}


[[Category:Villanyalap]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

A lap jelenlegi, 2014. március 13., 19:49-kori változata


1. Feladat

Adja meg az összes olyan komplex számot, melyre .

Megoldás

Végezzük el először a -vel való beszorzást.

Mivel a komplex síkon a (-4;0) koordinátájú pontba mutató helyvektor forgásszöge és nagysága 4, így:

Mert

Ebből kell most negyedik gyököt vonni:

ahol

2. Feladat

Határozza meg az alábbi határértékeket!

Megoldás

a, Feladat:

b, Feladat:

3. Feladat

Melyik igaz, melyik nem:

a, Ha folytonos -n, akkor korlátos -n

b, Ha folytonos -n, akkor korlátos -n

c, Ha folytonos -n, akkor véges sok pont kivételével deriválható -n

d, Ha értelmezett és véges sok pont kivételével deriválható -n akkor folytonos itt

e, Ha deriválható -n, akkor folytonos -n

Megoldás

Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!

Ha tudod, írd le ide ;)

4. Feladat

Hány megoldása van az egyenletnek? Ha van(nak) megoldás(ok), állapítsa meg előjelüket!

Megoldás

Mivel 13-ad fokú egyenletet nem tudunk megoldani, függvényvizsgálattal kell megkeresni a megoldásokat. A feladat ekvivalens a következővel:

Hány zérushelye van az függvénynek?

Deriváljuk a függvényt először:

Ahol a derivált nulla, ott lokális szélsőértéke van a függvénynek.

, ebből vagy

Most megnézzük, hogy ezek maximum vagy minimum helyek. Ezt a második derivált segítségével tudjuk megnézni, amibe ha vissza helyettesítjük az x-et, a következőt tudjuk meg:

ha f"(x)>0 a függvény konvex, és minimuma van,

ha f"(x)<0, a függvény konkáv, és maximuma van.

, ebből és .

Tehát a függvénynek (-1)-ben lokális maximuma, 1-ben lokális minimuma van.

Így igaz, hogy a függvény a intervallumon szigorúan monoton nő, a intervallumon szigorúan monoton csökken, míg a intervallumon szigorúan monoton nő.

Emiatt és mivel az f(x) függvény folytonos, így lehet 1, 2 vagy 3 zérushelye, amit a következőképpen derítünk ki:

és -ből és az előzőekből következik, hogy -1 és 1 között van zérushely, továbbá, hogy -1 előtt és 1 után is van egy-egy.

Most már csak a -1 és 1 közötti zérushely előjelét kell eldönteni, legkönnyebb így: , tehát -1 és 0 közt van a zérushely, így előjele negatív.

Tehát az egyenletnek 3 megoldása van, két negatív és egy pozitív.

5. Feladat

Határozza meg az alábbi integrál értékét!

Megoldás

A megoldás során azt a trükköt alkalmazzuk, hogy az integrálandó függvényt beszorozzuk 1-el, majd pedig ezt integráljuk parciálisan.

-et az előző módszerrel ismét parciálisan integráljuk integráljuk:

6. Feladat

Határozza meg az alábbi határértéket!

Megoldás

Végezzük el először az integrálást, parciálisan, mint az előző feladatban is:

Most ezt visszahelyettesítjük:


A második kifejezést pedig 2-szer L'Hospital-juk:


Tehát a feladat megoldása: