VIK Wiki

„Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Hryghr (vitalap | szerkesztései)
1 168 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
4 274 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(17 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
{{Vissza|Infokommunikáció}}
{{Vissza|Infokommunikáció}}
{{TODO}}
 
A 2014. január 7-i Infokommunikáció-vizsga feladatai és megoldásai. A 2. és 9. feladat három, a többi két pontot ér.
A 2014. január 7-i Infokommunikáció-vizsga feladatai és megoldásai. A 2. és 9. feladat három, a többi két pontot ér.


8. sor: 9. sor:
*01: 01110
*01: 01110
*10: 10101
*10: 10101
*11: 11???
*11: 11011


'''a) Adja meg a kód szisztematikus generátormátrixát! v=(01010) vett szó esetén melyik kódszó lett kiküldve a legnagyobb valószínűséggel?'''
'''a) Adja meg a kód szisztematikus generátormátrixát! v=(01010) vett szó esetén melyik kódszó lett kiküldve a legnagyobb valószínűséggel?'''
30. sor: 31. sor:


==2. feladat==
==2. feladat==
<!--FM-->
[[Kép:Infokomm vizsga 20140107-1.png|400px]]<br\><br\>
'''a) Frekvencia- vagy fázismodulált a képen látható jel? Miért?'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Frekvenciamodulált, mert a moduláló jel függvényében változik a modulált jel frekvenciája (sűrűsödnek/ritkulnak a nullátmenetek).
}}
 
'''b) Becsülje meg a jel frekvencia- és fázislöketét!'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=a modulált jel alakja: <math>s(t)=U\cdot cos(2\pi{f_v}+m(t)),</math> ahol  <math>m(t)={\Phi_D}\cdot sin(2\pi{f_m}t) </math>
 
Az oszcilloszkóp képről leolvasható adatok:
 
<math>{f_v}=50kHz</math>
 
<math>{f_m}=2.5kHz</math>
 
<math>U=\frac{14.8V}{2}=7.4V</math>
 
<math>\Phi_D=\frac{4}{2}=2 rad</math>  a moduláló jel amplitúdója
 
 
<math>{f_D}=\frac{1}{2\pi}\cdot max(|m'(t)|)=\frac{1}{2\pi}\Phi_D\cdot 2\pi{f_m}=2\cdot 2.5kHz=5kHz</math>
 
}}
 
'''c) Milyen demodulátort javasolna? Rajzolja fel a blokkvázlatát!'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Pl: számláló típusú demodulátort.<br\>[[Kép:Infokomm vizsga 20140107-2.png|500px]]
}}


==3. feladat==
==3. feladat==
37. sor: 69. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=<math>|E_r|=2*|E_0|*|\sin(\frac{2*h_t*h_r}{\lambda*r})|</math> Az interferenciazóna határán a szinusz argumentuma pontosan <math>\frac{\pi}{2}</math>, tehát <math>|E_{rmax}|=2*|E_0|</math>. Ha felére csökkentjük h<sub>r</sub> értékét, a szinusz argumentuma is feleződik. <math>|E_r|=2*|E_0|*\sin(\frac{\pi}{4})=2*|E_0|*\frac{\sqrt{2}}{2}=|E_{rmax}|*\frac{\sqrt{2}}{2}</math>
|szöveg=<math>|E_r|=2 \cdot |E_0| \cdot \left|\sin \left( \pi \cdot \frac{2 \cdot h_t \cdot h_r}{\lambda \cdot r}\right)\right|</math> Az interferenciazóna határán a szinusz argumentuma pontosan <math>\frac{\pi}{2}</math>, tehát <math>|E_{rmax}|=2 \cdot |E_0|</math>. Ha felére csökkentjük h<sub>r</sub> értékét, a szinusz argumentuma is feleződik. <math>|E_r|=2 \cdot |E_0| \cdot \sin\left(\frac{\pi}{4}\right)=2 \cdot |E_0| \cdot \frac{\sqrt{2}}{2}=|E_{rmax}| \cdot \frac{\sqrt{2}}{2}</math>


A teljesítmény a térerősség négyzetével arányos, tehát az eredeti állapothoz képest feleződni fog, ami '''3 dB-es csökkenést''' jelent.
A teljesítmény a térerősség négyzetével arányos, tehát az eredeti állapothoz képest feleződni fog, ami '''3 dB-es csökkenést''' jelent.
55. sor: 87. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
|szöveg=<math>U_v+A=2.5, A=0.25*U_v \Rightarrow A=0.5 V, U_v=2 V</math><br\>
<math>\frac{1}{20 kHz}=50 \mu s</math>, tehát a teljes jel 1 periódusa, a vivőjel 4 periódusa fér be a megadott intervallumba.<br\>
[[Kép:Infokomm vizsga 20140107-4.png|500px]]
}}
}}


75. sor: 109. sor:
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Felső keverés: <math>F_o > F_v</math>, ahol F<sub>v</sub> az adó frekvenciája.<br\>
|szöveg=Felső keverés: <math>F_o > F_v</math>, ahol F<sub>v</sub> az adó frekvenciája.<br\>
<math>F_o=F_v+f_{KF}=107+10.7=108.7 MHz</math>
<math>F_o=F_v+f_{KF}=107+10.7=117.7 MHz</math>
}}
}}


96. sor: 130. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A mintavételezés során az bemenő szűrő által leszűrt jelünk spektruma f<sub>s</sub> egész számú többszörösei körül ugyanúgy megjelenik, ez hozza be a 7 és 9 kHz-es komponenseket a kimeneten (amiket a bemenő szűrő alapvetően levágott). A mintavételi frekvencia egész biztosan 2n MHz alakú, ahol n egész szám. Mivel a bemenő szűrő csak az alapharmonikust és a harmadik felharmonikust engedte át, a mintavételi frekvenciától plusz-mínusz 1 és 3 kHz-re jelennek meg komponensek. 2, 4, 6, 8 kHz-es mintavételezés esetén ez egészen biztosan behozna egy 5 kHz-es komponenst, olyan viszont nincs a kimeneten. A '''10 kHz-es mintavételi frekvencia''' viszont megfelel a követelményeknek: 10-1=9, 10-3=7, amennyiben a kimenő szűrő sávszélessége kisebb, mint 11 kHz (10+1=11, 10+3=13 kHz-es komponensek levágása miatt).
|szöveg=A mintavételezés során a bemenő szűrő által leszűrt jelünk spektruma f<sub>s</sub> egész számú többszörösei körül ugyanúgy megjelenik, ez hozza be a 7 és 9 kHz-es komponenseket a kimeneten (amiket a bemenő szűrő alapvetően levágott). A mintavételi frekvencia egész biztosan 2n MHz alakú, ahol n egész szám. Mivel a bemenő szűrő csak az alapharmonikust és a harmadik felharmonikust engedte át, a mintavételi frekvenciától plusz-mínusz 1 és 3 kHz-re jelennek meg komponensek. 2, 4, 6, 8 kHz-es mintavételezés esetén ez egészen biztosan behozna egy 5 kHz-es komponenst, olyan viszont nincs a kimeneten. A '''10 kHz-es mintavételi frekvencia''' viszont megfelel a követelményeknek: 10-1=9, 10-3=7, amennyiben a kimenő szűrő sávszélessége kisebb, mint 11 kHz (10+1=11, 10+3=13 kHz-es komponensek levágása miatt).
}}
}}


146. sor: 180. sor:
|szöveg=<math>\alpha=\frac{1}{3}</math><br\>
|szöveg=<math>\alpha=\frac{1}{3}</math><br\>
Szimbólumsebesség: <math>8 MHz=2*\frac{1}{2T}*(1+\alpha) \Rightarrow \frac{1}{T}=8*10^6*\frac{3}{4}= 6 MBaud</math><br\>
Szimbólumsebesség: <math>8 MHz=2*\frac{1}{2T}*(1+\alpha) \Rightarrow \frac{1}{T}=8*10^6*\frac{3}{4}= 6 MBaud</math><br\>
A 256QAM egy szimbólumban <math>\log_{2} 258=8</math> bitet visz át, a bitsebesség tehát <math>6 MBaud*8\frac{bit}{szimbolum}=48 Mbps</math><br\>
A 256QAM egy szimbólumban <math>\log_{2} 256=8</math> bitet visz át, a bitsebesség tehát <math>6 MBaud*8\frac{bit}{szimbolum}=48 Mbps</math><br\>
A rendszerben <math>\frac{48}{1.5}=32</math> csatorna fér el.
A rendszerben <math>\frac{48}{1.5}=32</math> csatorna fér el.
}}
}}
153. sor: 187. sor:
{{Rejtett
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=???
|szöveg=*Előny: a 6 Mbps-es csatornán jobb képminőséget lehet szolgáltatni (akár már HD-t is)
*Hátrány: több helyet foglal el egy csatorna -> kevesebb csatorna fér el egy raszterben
}}
}}


160. sor: 195. sor:
|mutatott='''Megoldás'''
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=*Előny: 6 helyett 10 bit átvitele egy jelzési időn belül, nagyobb bitsebesség.
|szöveg=*Előny: 6 helyett 10 bit átvitele egy jelzési időn belül, nagyobb bitsebesség.
*Hátrány: nagyobb teljesítményigény.
*Hátrány: nagyobb teljesítményigény, kisebb zajtűrés
}}
}}


169. sor: 204. sor:
|szöveg=Ha teljesül a Kraft-egyenlőtlenség: <math>\sum_{i=1}^N 2^{-l_i} \leq 1</math>, ahol l<sub>i</sub> az i-edik kódszó hossza, akkor lehet egyértelműen megfejthető kódot készíteni.
|szöveg=Ha teljesül a Kraft-egyenlőtlenség: <math>\sum_{i=1}^N 2^{-l_i} \leq 1</math>, ahol l<sub>i</sub> az i-edik kódszó hossza, akkor lehet egyértelműen megfejthető kódot készíteni.


<math>2*\frac{1}{2^{-2}}+3*\frac{1}{2^{-3}}+4*\frac{1}{2^{-4}}=\frac{18}{16} > 1</math>, tehát '''nem lehetséges'''.
<math>2*{2^{-2}}+3*{2^{-3}}+4*{2^{-4}}=\frac{18}{16} > 1</math>, tehát '''nem lehetséges'''.
}}
}}


190. sor: 225. sor:
}}
}}


[[Kategória:Villanyalap]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Infokommunikáció_-_Vizsga,_2014.01.07.”