„Digitális technika 2 - Komplemens szorzás” változatai közötti eltérés
a David14 átnevezte a(z) KomplemensSzorzas lapot a következő névre: Digitális technika 2 - Komplemens szorzás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
(5 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{vissza|Digitális technika 2}} | ||
{{noautonum}} | |||
==1. Példa:== | |||
= | Szeretnénk összeszorozni 2 számot: 1011 * 1111 = ? | ||
Ezt lehetne úgy csinálni, hogy sokszor egymás alá írjuk az 1011-et eltolva: | |||
1011 * 1111 | 1011 * 1111 | ||
16. sor: | 16. sor: | ||
------------------ | ------------------ | ||
1. | '''1. Probléma:''' A komplemens szorzás csak meghatározott hosszúságú számokra működik. Viszont például 1011 komplemens kódban ugyanannyi, mint 11011 (bizonyítás: -16+8+valamennyi = -8+valamennyi). Tehát ha összeadáskor az egyik összeadandónak már nincs valahol számjegye, akkor oda az adott szám előjelbitjét kell írni. | ||
Elvileg tehát már el tudnánk végezni a szorzást: | Elvileg tehát már el tudnánk végezni a szorzást: | ||
29. sor: | 29. sor: | ||
Stb... | Stb... | ||
Az összeadás eredménye pedig tényleg -15. | Az összeadás eredménye pedig tényleg -15. | ||
2. | Megjegyzés: miután a komplemens összeadás pont attól működik, hogy adott hosszúságú számoknál lehagyjuk az utolsó (maradékként keletkező) bitet, ezért ezt hagyjuk is le! | ||
'''2. Probléma:''' 1111 ugye -1. Szóval ahhoz, hogy -5-öt -1-gyel összeszorozzunk, kb. 4 összeadást kellene elvégezni??? | |||
Innen jön a kétbitfigyeléses algoritmus alapötlete. Az 1111 4 számjegyen (mint fent láttuk) ugyanannyi, mint az 1 1 számjegyen komplemens kódban (ahol is az első és egyetlen bitnek van -1-es súlya). Szóval ha a szorzó végén sok 1-es van, azokat leszedhetjük róla az eredmény megváltozása nélkül! Ha sok 0 van a végén, azokat szintén. | Innen jön a kétbitfigyeléses algoritmus alapötlete. Az 1111 4 számjegyen (mint fent láttuk) ugyanannyi, mint az 1 1 számjegyen komplemens kódban (ahol is az első és egyetlen bitnek van -1-es súlya). Szóval ha a szorzó végén sok 1-es van, azokat leszedhetjük róla az eredmény megváltozása nélkül! Ha sok 0 van a végén, azokat szintén. | ||
2. | ==2. Példa:== | ||
Szeretnénk összeszorozni 2 számot: 1011 * 000111000 = ? | |||
Innentől már célszerűbb visszafelé gondolkodni | Innentől már célszerűbb visszafelé gondolkodni: 1011 * 0 = 0000. Az előző indoklás alapján 1011 * 000 is 0000. De amikor a szorzó elejére egy 1-est írunk, megváltoztatjuk a súlyozást! Az 1-es -8-as súlyozással fog számítani, tehát az egyenlet bal oldalából 8-szor kivontuk az 1011-et. Ahhoz, hogy a végeredmény továbbra is jó legyen, a jobb oldalból is kivonunk ennyit. Azaz hozzáadunk 8-szor 0101-et (ami az 1011 komplemense). Az egyenletünk tehát: 1011 * 1000 = 0101000. A 3 nulla a 8-cal való szorzás miatt jött be. (-5 * -8 = +40) | ||
A szorzóra rápakolunk még 2 egyest (mint tudjuk, ezt megtehetjük, ilyenkor ugyanis kivonunk 2^n-t, és hozzáadunk 2*2^(n-1)-t (az utolsó előttivé vált számjegy előjelváltása miatt jön be a 2-es szorzó). | A szorzóra rápakolunk még 2 egyest (mint tudjuk, ezt megtehetjük, ilyenkor ugyanis kivonunk 2^n-t, és hozzáadunk 2*2^(n-1)-t (az utolsó előttivé vált számjegy előjelváltása miatt jön be a 2-es szorzó). | ||
1011 * 111000 = 0101000. Ha ezután a szorzó elejére 0-t írunk, akkor az utolsó 1-es súlya ellentettjére változik. Ennek az 1-esnek a súlyozása fele akkora, mint ha 1-est írnánk 0-k elejére azonos hosszúságú számoknál, viszont kétszer annyit változik (pozitívra negatívról és nem 0-ról negatívra). Tehát most 1011000000-t fogunk a | 1011 * 111000 = 0101000. Ha ezután a szorzó elejére 0-t írunk, akkor az utolsó 1-es súlya ellentettjére változik. Ennek az 1-esnek a súlyozása fele akkora, mint ha 1-est írnánk 0-k elejére azonos hosszúságú számoknál, viszont kétszer annyit változik (pozitívra negatívról és nem 0-ról negatívra). Tehát most 1011000000-t fogunk a végeredményhez hozzáadni: | ||
1011 * 0111000 = 0101000 (előző végeredmény) + 1011000000 = 1011101000 (=-280 = 56*-5, 56=000111000). | |||
==Digitalizálás== | |||
Adott tehát a módszer: végig kell menni a szorzón, figyelni az 1-0 és 0-1 átmeneteket, és a szorzandót megfelelő 2-hatványokkal szorozva hozzáadogatni a leendő eredményhez. Ez így nem tűnik egyszerűen megvalósíthatónak digitális eszközökkel, tehát kicsit átfogalmazzuk. | Adott tehát a módszer: végig kell menni a szorzón, figyelni az 1-0 és 0-1 átmeneteket, és a szorzandót megfelelő 2-hatványokkal szorozva hozzáadogatni a leendő eredményhez. Ez így nem tűnik egyszerűen megvalósíthatónak digitális eszközökkel, tehát kicsit átfogalmazzuk. | ||
61. sor: | 67. sor: | ||
Ez azért jó, mert így egy regiszter léptetésével végig tudunk menni a szorzón, és ellenőrizni 2 bitenként (a műveletsor végére ez "kipotyog" a regiszter végén), ráadásul még az eredményhez is megfelelő eltolással tudjuk a szorzandót hozzáadni vagy kivonni. | Ez azért jó, mert így egy regiszter léptetésével végig tudunk menni a szorzón, és ellenőrizni 2 bitenként (a műveletsor végére ez "kipotyog" a regiszter végén), ráadásul még az eredményhez is megfelelő eltolással tudjuk a szorzandót hozzáadni vagy kivonni. | ||
Az algoritmus tehát a következő: | '''Az algoritmus tehát a következő:''' | ||
# Megnézzük a 2 utolsó bitet. ha ez 10, akkor kivonjuk a regiszter baloldali n bitjéből a szorzandót, ha 01, akkor hozzáadjuk. Ha 00 vagy 11, akkor nem csinálunk semmit. Az összeadás és kivonás szigorúan n bites, további maradékok érdektelenek. (mivel komplemens.) | |||
# A regiszter tartalmát jobbra léptetjük úgy, hogy a bal oldalra mindig olyan bit kerül, mint amilyen volt (pl. 10-ból 110). Végülis így csinálunk hosszabb számot a rövidebből komplemens kódban. | |||
Léptetést n-szer végzünk el (látható, hogy ekkor a leendő utolsó számjegy valóban a helyére kerül). | Léptetést n-szer végzünk el (látható, hogy ekkor a leendő utolsó számjegy valóban a helyére kerül). | ||
==Formális matematikai indoklás== | |||
Legyen a tetszőleges (itt nem is fontos, hogy bináris) szám. Ezt szeretnénk megszorozni | Legyen a tetszőleges (itt nem is fontos, hogy bináris) szám. Ezt szeretnénk megszorozni | ||
<math>b=-b_3 2^3 + | <math>b=-b_3 2^3 + b_2 2^2 + b_1 2^1 + b_0 2^0</math> | ||
számmal (az egyszerűség kedvéért legyen 4 bites). A szorzót kicsit átalakítjuk. Felhasználva, hogy | számmal (az egyszerűség kedvéért legyen 4 bites). A szorzót kicsit átalakítjuk. Felhasználva, hogy: | ||
<math>b_i 2^i = b_i 2^{i+1}</math> | <math>b_i 2^i = b_i 2^{i+1}</math> | ||
<math>b=-b_3 2^3 + b_2 2^3 - | <math>b=-b_3 2^3 + b_2 2^3 - b_2 2^2 + b_0 2^2 + b_0 2^1 - b_0 2^0</math>, és ezeket csoportosítva | ||
<math>b=(b_2-b_3) 2^3 + (b_1-b_2) 2^2 + (b_0-b_1) 2^1 + (b_{-1}-b_0) 2^0</math>, | <math>b=(b_2-b_3) 2^3 + (b_1-b_2) 2^2 + (b_0-b_1) 2^1 + (b_{-1}-b_0) 2^0</math>, | ||
91. sor: | 95. sor: | ||
Remélem érthető volt :) Ha bármi hibát találsz benne, vagy szólj, vagy még jobb, ha kijavítod! :) | Remélem érthető volt :) Ha bármi hibát találsz benne, vagy szólj, vagy még jobb, ha kijavítod! :) | ||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||
A lap jelenlegi, 2014. március 13., 14:57-kori változata
1. Példa:
Szeretnénk összeszorozni 2 számot: 1011 * 1111 = ?
Ezt lehetne úgy csinálni, hogy sokszor egymás alá írjuk az 1011-et eltolva:
1011 * 1111 ----------- 1011 1011 1011 + 1011 ------------------
1. Probléma: A komplemens szorzás csak meghatározott hosszúságú számokra működik. Viszont például 1011 komplemens kódban ugyanannyi, mint 11011 (bizonyítás: -16+8+valamennyi = -8+valamennyi). Tehát ha összeadáskor az egyik összeadandónak már nincs valahol számjegye, akkor oda az adott szám előjelbitjét kell írni.
Elvileg tehát már el tudnánk végezni a szorzást:
1011 * 1111 ----------- !->11011 + 10110 -------- 10001
Stb...
Az összeadás eredménye pedig tényleg -15.
Megjegyzés: miután a komplemens összeadás pont attól működik, hogy adott hosszúságú számoknál lehagyjuk az utolsó (maradékként keletkező) bitet, ezért ezt hagyjuk is le!
2. Probléma: 1111 ugye -1. Szóval ahhoz, hogy -5-öt -1-gyel összeszorozzunk, kb. 4 összeadást kellene elvégezni???
Innen jön a kétbitfigyeléses algoritmus alapötlete. Az 1111 4 számjegyen (mint fent láttuk) ugyanannyi, mint az 1 1 számjegyen komplemens kódban (ahol is az első és egyetlen bitnek van -1-es súlya). Szóval ha a szorzó végén sok 1-es van, azokat leszedhetjük róla az eredmény megváltozása nélkül! Ha sok 0 van a végén, azokat szintén.
2. Példa:
Szeretnénk összeszorozni 2 számot: 1011 * 000111000 = ?
Innentől már célszerűbb visszafelé gondolkodni: 1011 * 0 = 0000. Az előző indoklás alapján 1011 * 000 is 0000. De amikor a szorzó elejére egy 1-est írunk, megváltoztatjuk a súlyozást! Az 1-es -8-as súlyozással fog számítani, tehát az egyenlet bal oldalából 8-szor kivontuk az 1011-et. Ahhoz, hogy a végeredmény továbbra is jó legyen, a jobb oldalból is kivonunk ennyit. Azaz hozzáadunk 8-szor 0101-et (ami az 1011 komplemense). Az egyenletünk tehát: 1011 * 1000 = 0101000. A 3 nulla a 8-cal való szorzás miatt jött be. (-5 * -8 = +40)
A szorzóra rápakolunk még 2 egyest (mint tudjuk, ezt megtehetjük, ilyenkor ugyanis kivonunk 2^n-t, és hozzáadunk 2*2^(n-1)-t (az utolsó előttivé vált számjegy előjelváltása miatt jön be a 2-es szorzó).
1011 * 111000 = 0101000. Ha ezután a szorzó elejére 0-t írunk, akkor az utolsó 1-es súlya ellentettjére változik. Ennek az 1-esnek a súlyozása fele akkora, mint ha 1-est írnánk 0-k elejére azonos hosszúságú számoknál, viszont kétszer annyit változik (pozitívra negatívról és nem 0-ról negatívra). Tehát most 1011000000-t fogunk a végeredményhez hozzáadni:
1011 * 0111000 = 0101000 (előző végeredmény) + 1011000000 = 1011101000 (=-280 = 56*-5, 56=000111000).
Digitalizálás
Adott tehát a módszer: végig kell menni a szorzón, figyelni az 1-0 és 0-1 átmeneteket, és a szorzandót megfelelő 2-hatványokkal szorozva hozzáadogatni a leendő eredményhez. Ez így nem tűnik egyszerűen megvalósíthatónak digitális eszközökkel, tehát kicsit átfogalmazzuk.
Tegyük fel, szeretnénk két n bites számot összeszorozni. Az egyiket (a szorzandót) eltároljuk egy n bites regiszterben, a másikat belerakjuk egy 2n+1 bites shiftregiszter végébe:
+-- ez lesz az eredmény utolsó számjegye | V |---|---|---|---||---|---|---|---||---| | 0 | 0 | 0 | 0 || 1 | 0 | 1 | 1 || 0 | |---|---|---|---||---|---|---|---||---| | | +-----------+ szorzó
Ez azért jó, mert így egy regiszter léptetésével végig tudunk menni a szorzón, és ellenőrizni 2 bitenként (a műveletsor végére ez "kipotyog" a regiszter végén), ráadásul még az eredményhez is megfelelő eltolással tudjuk a szorzandót hozzáadni vagy kivonni.
Az algoritmus tehát a következő:
- Megnézzük a 2 utolsó bitet. ha ez 10, akkor kivonjuk a regiszter baloldali n bitjéből a szorzandót, ha 01, akkor hozzáadjuk. Ha 00 vagy 11, akkor nem csinálunk semmit. Az összeadás és kivonás szigorúan n bites, további maradékok érdektelenek. (mivel komplemens.)
- A regiszter tartalmát jobbra léptetjük úgy, hogy a bal oldalra mindig olyan bit kerül, mint amilyen volt (pl. 10-ból 110). Végülis így csinálunk hosszabb számot a rövidebből komplemens kódban.
Léptetést n-szer végzünk el (látható, hogy ekkor a leendő utolsó számjegy valóban a helyére kerül).
Formális matematikai indoklás
Legyen a tetszőleges (itt nem is fontos, hogy bináris) szám. Ezt szeretnénk megszorozni
számmal (az egyszerűség kedvéért legyen 4 bites). A szorzót kicsit átalakítjuk. Felhasználva, hogy:
, és ezeket csoportosítva
,
ez pedig felírható mint
,
ahol a c-k a szorzó szomszédos bitjeiből nyerhetők ki. Miután pedig a c-ket a szorzóból kinyertük, az összeadást és a léptetést elvégezve a végeredményt kapjuk.
Remélem érthető volt :) Ha bármi hibát találsz benne, vagy szólj, vagy még jobb, ha kijavítod! :)