„Tömegkiszolgálás - Összefoglaló” változatai közötti eltérés

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|ToKiZh}} %TOC{ depth="3" }% ==Elmélet== ===Mikor nevezünk egy Markov láncot aperiodikusnak?=== Egy Markov lánc i. állapota aperiodik…”
 
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Infoalap|ToKiZh}}
{{Vissza|Tömegkiszolgálás}}
 
 
%TOC{ depth="3" }%


==Elmélet==
==Elmélet==


===Mikor nevezünk egy Markov láncot aperiodikusnak?===
===Mikor nevezünk egy Markov láncot aperiodikusnak?===
Egy Markov lánc i. állapota aperiodikus, ha létezik n<sub>i</sub> úgy, hogy minden n >= n<sub>i</sub> esetén p<sub>i,i</sub><sup>(n)</sup> > 0. (Azaz, hogy egy küszöbszám felett '''mindegyik''' időpontban pozitív valószínűséggel visszatérhet a lánc az adott állapotba.)
Egy Markov lánc i. állapota aperiodikus, ha létezik n<sub>i</sub> úgy, hogy minden n >= n<sub>i</sub> esetén p<sub>i,i</sub><sup>(n)</sup> > 0. (Azaz, hogy egy küszöbszám felett '''mindegyik''' időpontban pozitív valószínűséggel visszatérhet a lánc az adott állapotba.)


13. sor: 9. sor:


Ha egy irreducibilis Markov láncnak van aperiodikus állapota, akkor minden állapota az.
Ha egy irreducibilis Markov láncnak van aperiodikus állapota, akkor minden állapota az.
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.


===Mikor nevezünk egy Markov láncot irreducibilisnek?===
===Mikor nevezünk egy Markov láncot irreducibilisnek?===
Egy Markov lánc irreducibilis, ha minden i,j eleme S állapotpár esetén létezik n<sub>i,j</sub> idő, úgy, hogy p<sub>i,j</sub><sup>(n)</sup> > 0. (Azaz minden állapotból átjuthat mindegyikbe adott idő alatt)
Egy Markov lánc irreducibilis, ha minden i,j eleme S állapotpár esetén létezik n<sub>i,j</sub> idő, úgy, hogy p<sub>i,j</sub><sup>(n)</sup> > 0. (Azaz minden állapotból átjuthat mindegyikbe adott idő alatt)
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.


===Aperiodikusság boncolgatása===
===Aperiodikusság boncolgatása===
30. sor: 21. sor:


Ha van egy n és m hosszú kör, ahol n és m relatív prímek, akkor ezek összekapcsolásával egy érték fölött tetszőleges k hosszúságú kör kirakható (azaz aperiodikus a lánc): az n hosszú körön sétálok, amíg a lépésszámom megegyezik k-val ''mod m'', majd megfelelő számú kört megyek az m hosszú körön.
Ha van egy n és m hosszú kör, ahol n és m relatív prímek, akkor ezek összekapcsolásával egy érték fölött tetszőleges k hosszúságú kör kirakható (azaz aperiodikus a lánc): az n hosszú körön sétálok, amíg a lépésszámom megegyezik k-val ''mod m'', majd megfelelő számú kört megyek az m hosszú körön.
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.11.21.


===Mikor nevezünk egy diszkrét idejű sztochasztikus folyamatot gyengén stacionáriusnak?===
===Mikor nevezünk egy diszkrét idejű sztochasztikus folyamatot gyengén stacionáriusnak?===
Y<sub>1</sub>, Y<sub>2</sub>, Y<sub>3</sub> ... sorozat gyengén stac., ha
Y<sub>1</sub>, Y<sub>2</sub>, Y<sub>3</sub> ... sorozat gyengén stac., ha
* *E* (Y<sub>n</sub><sup>2</sup>) korlátos <br/>
* *E* (Y<sub>n</sub><sup>2</sup>) korlátos <br/>
* *E* (Y<sub>n</sub>) = m azonosan <br/>
* *E* (Y<sub>n</sub>) = m azonosan <br/>
* cov(Y<sub>i</sub>, Y<sub>j</sub>) = cov(Y<sub>0</sub>, Y<sub>j-i</sub>) = R<sub>j-i</sub> <br/> (azaz a kovariancia csak az időkülönbségtől függ, az időponttól nem)
* cov(Y<sub>i</sub>, Y<sub>j</sub>) = cov(Y<sub>0</sub>, Y<sub>j-i</sub>) = R<sub>j-i</sub> <br/> (azaz a kovariancia csak az időkülönbségtől függ, az időponttól nem)
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.


===Mikor nevezünk egy diszkrét idejű sztochasztikus folyamatot erősen stacionáriusnak?===
===Mikor nevezünk egy diszkrét idejű sztochasztikus folyamatot erősen stacionáriusnak?===
X<sub>1</sub>, X<sub>2</sub> ... X<sub>n</sub> és <br/>
X<sub>1</sub>, X<sub>2</sub> ... X<sub>n</sub> és <br/>
X<sub>1+&tau;</sub>, X<sub>2+&tau;</sub> ... X<sub>n+&tau;</sub> <br/>
X<sub>1+&tau;</sub>, X<sub>2+&tau;</sub> ... X<sub>n+&tau;</sub> <br/>
vv. vektorok eloszlása azonos n-től és &tau;-tól függetlenül. (~ bárhonnan választok két azonos méretű időintervallumot, a folyamat "ugyanúgy viselkedik")
vv. vektorok eloszlása azonos n-től és &tau;-tól függetlenül. (~ bárhonnan választok két azonos méretű időintervallumot, a folyamat "ugyanúgy viselkedik")
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.


===Mikor nevezünk egy Markov-láncot pozitív visszatérőnek?===
===Mikor nevezünk egy Markov-láncot pozitív visszatérőnek?===
55. sor: 38. sor:
==Gyakorlat==
==Gyakorlat==
===Átmeneti-valószínűség mátrixból eloszlás===
===Átmeneti-valószínűség mátrixból eloszlás===
http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8275 3. példa
X<sub>n+1</sub> = X<sub>n</sub> &Pi; => <br/>
X<sub>n+1</sub> = X<sub>n</sub> &Pi; => <br/>
X<sub>0</sub> = (0, 1, 0) <br/>
X<sub>0</sub> = (0, 1, 0) <br/>
64. sor: 45. sor:


Ez a megoldás teljesen jó (még ha egy kicsit IMHO pongyola megfogalmazású is: X<sub>n</sub> nem egy vektor, annak az ''eloszlása'' az, vagyis, ha pontosak akarnánk lenni, az összes X<sub>n</sub>-et P<sup>(n)</sup>-re kéne cserélni), de szerintem gyorsabb, ha az ember alkalmazza a P<sup>(3)</sup>=P<sup>(0)</sup>&Pi;<sup>3</sup> összefüggést. Szerintem egyszerűbb, és kevesebb a rettentő idegesítő "láncelszámolás" esélye. -- [[FoldesAdam|Földe]] - 2006.04.13.
Ez a megoldás teljesen jó (még ha egy kicsit IMHO pongyola megfogalmazású is: X<sub>n</sub> nem egy vektor, annak az ''eloszlása'' az, vagyis, ha pontosak akarnánk lenni, az összes X<sub>n</sub>-et P<sup>(n)</sup>-re kéne cserélni), de szerintem gyorsabb, ha az ember alkalmazza a P<sup>(3)</sup>=P<sup>(0)</sup>&Pi;<sup>3</sup> összefüggést. Szerintem egyszerűbb, és kevesebb a rettentő idegesítő "láncelszámolás" esélye. -- [[FoldesAdam|Földe]] - 2006.04.13.
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.


===Véges állapotú Markov lánc stabilitása &Pi; alapján===
===Véges állapotú Markov lánc stabilitása &Pi; alapján===
http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8275 2. példa
Gráfot rajzolva jobban áttekinthető. 1..4 az állapotok. Ha az i. sor j. eleme pozitív, akkor i->j él van.
Gráfot rajzolva jobban áttekinthető. 1..4 az állapotok. Ha az i. sor j. eleme pozitív, akkor i->j él van.


Mivel a véges állpot van, az irreducibilitás és aperiodikusság elégséges feltétele a stabilitásnak. Irred, mivel 1->4->3->2->1 körön bármelyik állapotból eljuthatunk bármelyikbe. Az 1 állapot aperiodikus, mivel poz. valószínűséggel helybenmarad.
Mivel a véges állapot van, az irreducibilitás és aperiodikusság elégséges feltétele a stabilitásnak. Irred, mivel 1->4->3->2->1 körön bármelyik állapotból eljuthatunk bármelyikbe. Az 1 állapot aperiodikus, mivel poz. valószínűséggel helyben marad.
Mivel a lánc irred, egyetlen állapot aperiodikusságából az összes állapot aperiodikussága következik. => a lánc stabil.
Mivel a lánc irred, egyetlen állapot aperiodikusságából az összes állapot aperiodikussága következik. => a lánc stabil.


-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.


===Határeloszlás 2x2-es &Pi; esetén===
===Határeloszlás 2x2-es &Pi; esetén===
http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8275 4. példa
A feladat szövege alapján &Pi;
A feladat szövege alapján &Pi;


105. sor: 78. sor:


===Bináris Markov lánc, &Pi; értelmezése===
===Bináris Markov lánc, &Pi; értelmezése===
http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8275 1. példa
&Pi; alapján a 0-ban maradás esélye minden lépésben 0,9; a 0->1 lépés esélye 0,1. <br/>
&Pi; alapján a 0-ban maradás esélye minden lépésben 0,9; a 0->1 lépés esélye 0,1. <br/>
Így tehát 0-ból indítva a 0 sorozat hossza a G(0,1) geometriai eloszlás. <br/>
Így tehát 0-ból indítva a 0 sorozat hossza a G(0,1) geometriai eloszlás. <br/>
117. sor: 88. sor:
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.


http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8274 2. példa


Az 1 állapotban tartózkodás ideje Geo eloszlás.
Az 1 állapotban tartózkodás ideje Geo eloszlás.
130. sor: 100. sor:
0,1 - 0,9*0,7<sup>-2</sup>*(0,7*0,3) + 0,9*0,7<sup>-2</sup>*&Sigma;<sub>k=0..&infin;</sub> k*0,7<sup>k</sup>*0,3 = <br/>
0,1 - 0,9*0,7<sup>-2</sup>*(0,7*0,3) + 0,9*0,7<sup>-2</sup>*&Sigma;<sub>k=0..&infin;</sub> k*0,7<sup>k</sup>*0,3 = <br/>
0,1 - 0,9*0,7<sup>-1</sup>*0,3 + 0,9*0,7<sup>-2</sup>*0,3<sup>-1</sup>
0,1 - 0,9*0,7<sup>-1</sup>*0,3 + 0,9*0,7<sup>-2</sup>*0,3<sup>-1</sup>
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.04.11.


===Foster kritérium===
===Foster kritérium===
http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8274 3. példa
A Foster kritériumhoz kell hogy a lánc irreducibilis és aperiodikus legyen. Az irreducibilitás teljesül, hiszen ha gráfot rajzolunk az átmenetmátrixból, akkor minden állapotból mutat nyíl mind az elöző állapotba mind a következőbe. Aperiodikus is hiszen pl. a kettes állapot önmagába pozitív p valószínűséggel tér vissza, és mivel irreducibilis és van egy aperiodikus állapota ezért az egész lánc aperiodikus. Így használhatjuk a Foster kritériumot.
A Foster kritériumhoz kell hogy a lánc irreducibilis és aperiodikus legyen. Az irreducibilitás teljesül, hiszen ha gráfot rajzolunk az átmenetmátrixból, akkor minden állapotból mutat nyíl mind az elöző állapotba mind a következőbe. Aperiodikus is hiszen pl. a kettes állapot önmagába pozitív p valószínűséggel tér vissza, és mivel irreducibilis és van egy aperiodikus állapota ezért az egész lánc aperiodikus. Így használhatjuk a Foster kritériumot.


150. sor: 115. sor:
Ha hibát találtok benne kérlek javítsátok.
Ha hibát találtok benne kérlek javítsátok.
-- [[BrezinaP|Brez]] - 2005.04.13.
-- [[BrezinaP|Brez]] - 2005.04.13.
http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8279# feladat


Rajzoljuk fel a gráfot.  
Rajzoljuk fel a gráfot.  
159. sor: 122. sor:


Az állapotátmeneti mátrix:
Az állapotátmeneti mátrix:
(fix szélességű betűmérettel nézd)
<pre>
   
   
1-q q   0 0   0   0 ...
{| class="wikitable" border="1" style="text-align:center;"
p(1-q) qp+(1-q)(1-p)   q(1-p) 0   0   0 ...
|-
  0   p(1-q)   qp+(1-q)(1-p)   q(1-p)   0   0 ...
| 1-q || q || 0 || 0 || 0 || 0 || ...
  0   0   p(1-q)   qp+(1-q)(1-p) q(1-p) 0 ...
|-
 
| p(1-q) || qp+(1-q)(1-p) || q(1-p) || 0 || 0 || 0 || ...
</pre>
|-
| 0 || p(1-q) || qp+(1-q)(1-p) || q(1-p) || 0 || 0 || ...
|-
| 0 || 0 || p(1-q) || qp+(1-q)(1-p) || q(1-p) || 0 || ...
|-
|}


Ekkor felírjuk a Foster kritériumot:
Ekkor felírjuk a Foster kritériumot:
186. sor: 151. sor:


===Határeloszlás végtelen &Pi; esetén===
===Határeloszlás végtelen &Pi; esetén===
http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8279 4. példa
A megoldást továbbra is a P=P&Pi; egyenlet fogja adni, csak mivel végtelen a &Pi; mátrix ezért a következőt csináljuk: kiszámítjuk a határeloszlás első néhány elemét, ebből megsejtjük a megoldást, és teljes indukcióval bebizonyítjuk.
A megoldást továbbra is a P=P&Pi; egyenlet fogja adni, csak mivel végtelen a &Pi; mátrix ezért a következőt csináljuk: kiszámítjuk a határeloszlás első néhány elemét, ebből megsejtjük a megoldást, és teljes indukcióval bebizonyítjuk.


212. sor: 174. sor:
===Duplán sztochasztikus &Pi;===
===Duplán sztochasztikus &Pi;===
Müller Viktor elbeszélése alapján :)
Müller Viktor elbeszélése alapján :)
http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8279 1. példa


lim<sub>n->&infin;</sub><b>P</b>(2004 | X<sub>n</sub>)
lim<sub>n->&infin;</sub><b>P</b>(2004 | X<sub>n</sub>)
231. sor: 191. sor:




[[Category:Infoalap]]
[[Kategória:Mérnök informatikus MSc]]