„Segítség:Latex” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Palotasb (vitalap | szerkesztései)
a →‎Alapok: helyesírás és formázás
Erikb (vitalap | szerkesztései)
a 3 elírás javítása
 
(7 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk.
Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.


A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az, hogy képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható (bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű).
Itt egy példa arra, hogy milyen (elsőre ijesztőnek tűnő) kóddal kaphatunk egy szép képletet.
{| class="wikitable"
| <code><nowiki><math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math></nowiki></code>
| <math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math>
|}


== Latex szintaxis ==
Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.
__TOC__
== Alapok – &lt;math&gt; címke ==


Minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.
'''Minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.


=== Alapok ===
: Példa &lt;math&gt; címke nélkül: <code>1+2=3</code> &rarr; 1+2=3
: Példa &lt;math&gt; címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> &rarr; <math>1+2=3</math>


: '''Az összes példakódban azt kell feltételezni, hogy egy <code>&lt;math&gt;</code> címkén belül van.'''
Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden &lt;math&gt; címkén belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.


Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.
: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az &lt;math&gt; címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.


: <code>1+1=2</code> vagy <code>1 + 1 = 2</code> (mindegy, hogy írunk-e szóközöket)
Az is látszik, hogy egyszerű szöveget beírva, ugyanazt kapjuk vissza, amit beírtunk, de hát a képletleírót nem is egyszerű képletek leírására találták ki. Pár speciális karakter használható egyszerű és gyakran használt formázásra, például felső indexbe írásra (hatványozásra) a <code>^</code> karakter vagy alsó indexre a <code>_</code> karakter.
: <math>1+1=2</math> vagy <math>1 + 1 = 2</math>


Bizonyos speciális karakterek automatikusan úgy formázzák a körülöttük lévő szöveget, ahogy azt a karakternek megfelelő operátor leírásakor papíron tennénk, pl. négyzetre emeléskor a <code>^</code> karakter.
{| class="wikitable"
| <code>a^2 + b^2 = c^2</code>
| <math>a^2 + b^2 = c^2</math>
|-
| <code>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</code>
| <math>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</math>
|}


: <code>a^2 + b^2 = c^2</code>
== Speciális szimbólumok ==
: <math>a^2 + b^2 = c^2</math>


További speciális jelentése van a következő karaktereknek, ezeket közvetlenül nem lehet a szövegbe beszúrni:
Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.


: <code># $ % ^ & _ { } ~ \</code>
{| class="wikitable"
: Helyettesíteni lehet néhányukat egy visszaperjel beszúrásával a karakter (vagy a neve) elé.
|+ Valami nem stimmel
: <code>\# \$ \% \& \_ \{ \} \sim \backslash</code>
|-
: <math>\# \$ \% \& \_ \{ \} \sim \backslash</math>
| <code>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</code>
| <math>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</math>
|}


=== Operátorok ===
A két probléma öszefügg. Mind a függvénynevek, mind a görög betűk (sok mással együtt) speciális szimbólumoknak számítanak Latex nyelven.


Latexben az operátorokat használunk a matematikai formulák leírására. Mivel egy formula egy kétdimenziós ábra, míg a szöveg, amit leírunk csak egy dimenziós, ezért az operátorok paraméterei adják valamilyen sorrendben a formula különböző részeit.
'''A speciális szimbólumok <code>\</code>-jellel kezdődnek.''' Vagyis egy visszaperjelet kell eléjük írni.


; Általános operátorszintaxis
{| class="wikitable"
: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] '''paraméter1''' '''paraméter2''' ...</code>
|+ Így mindjárt jobb
|-
| <code>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</code>
| <math>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</math>
|}


Összetettebb formulák esetén több formula egymásba ágyazásáról van szó, vagyis egy-egy paraméter önmagában se feltétlenül egy darab szám vagy betű, hanem az is lehet egy összetettebb paraméterekkel is rendelkező operátor. Hogy egyértelmű legyen, melyik paraméter melyik operátorhoz tartozik, ezért az egymáshoz tartozó dolgokat (pl. egy adott paramétert) mindig kapcsos zárójellel fogunk közre. Gyakran akkor is ezt alkalmazzák, ha a paraméter például egyetlen karakter, és nem lenne külön szükség a zárójelezésre.
{| class="wikitable"
|+ Fontosabb speciális operátorok
|-
| <code>\sin \cos \tan \sinh \cosh</code>
| <math>\sin \cos \tan \sinh \cosh</math>
|-
| <code>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</code>
| <math>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</math>
|-
| <code>\Omega \Sigma \Pi \Theta</code>
| <math>\Omega \Sigma \Pi \Theta</math>
|-
| <code>\equiv = \neq < > \le \ge \sim \approx</code>
| <math>\equiv = \neq < > \le \ge \sim \approx</math>
|-
| <code>\emptyset \in \notin \cap \cup \subset \supset \forall \exists \nexists</code>
| <math>\emptyset \in \notin \cap \cup \subset \supset \forall \exists \nexists</math>
|-
| <code>\Leftarrow \leftarrow \uparrow \iff \leftrightarrow \Leftrightarrow \downarrow \rightarrow \Rightarrow</code>
| <math>\Leftarrow \leftarrow \uparrow \iff \leftrightarrow \Leftrightarrow \downarrow \rightarrow \Rightarrow</math>
|}


; Általános operátorszintaxis zárójelezéssel
Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha <code>\alpha</code> helyett <code>\alfa</code>-t írok.
: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} {...}</code>


; Példa
: <div style="height: 4em; overflow: scroll; border: 1px solid #aaa; padding: 5px;"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>
: Az ''sqrt'' operátor gyökjel alá helyez szöveget, egyetlen paramétere a gyök (egyetlen opciója, pedig a gyökkitevő, ami opcionális).
 
:: <code>\sqrt {a^2 + b^2} = c</code>
== Operátorok ==
:: <math>\sqrt {a^2 + b^2} = c</math>
 
:: <code>\sqrt[3] {a^3 + b^3} \neq c</code> (A ''neq'' operátor nullaparaméteres, csak a nemegyenlő jelet helyettesíti.)
A fentiekkel már elég sok mindent le tudunk írni, de még mindig nem mindent. Az elvi gond az, hogy a matematikai formuláink kétdimenziósak, a speciális szimbólumainkat, kitevőinket, alsó indexeinket használva viszont lényegében még mindig az egydimenziós leírásnál vagyunk.
:: <math>\sqrt[3] {a^3 + b^3} \neq c</math>
 
: A ''frac'' operátor két paramétere egy tört számlálója és nevezője.
Latexben '''operátorokat''' használunk a matematikai formulák többdimenziós leírására. Az operátor egy olyan speciális szimbólum, aminek paraméterei vannak, például egy tört számlálója és nevezője, egy gyök kitevője és ami benne van, egy mátrix elemei, stb.
:: <code>\frac {\sqrt 2} 2 = \frac {1} {\sqrt 2}</code>
 
:: <math>\frac {\sqrt 2} 2 = \frac {1} {\sqrt 2}</math>
; Az általános operátorszintaxis
: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} ...</code>
 
Egy paraméter az lehet egy bővebben kifejtendő Latex-képlet is, akár további operátorokkal és paraméterekkel, ezért kellenek a kapcsoszárójelek a paraméterek csoportosítására. Ha a paraméterünk egyetlen szimbólum, akkor a kapcsoszárójel el is hagyható. Az opciók rész általában elhagyható, a szögletes zárójeleket nem kell kiírni.
 
{| class="wikitable"
|+ Fontosabb operátorok, és példák
|-
| <code>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</code>
| <math>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</math>
|-
| <code>\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2</code>
| <math>\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2</math>
|-
| <code>\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}</code>
| <math>\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}</math>
|-
| <code>\lim_{n \to \infty}x_n , \binom{n}{k} </code>
| <math>\lim_{n \to \infty}x_n , \binom{n}{k} </math>
|-
| <code>s_k \equiv 0 \pmod{m}</code>
| <math>s_k \equiv 0 \pmod{m}</math>
|-
| <code>\lim_{n \to \infty}x_n , \int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x</code>
| <math>\lim_{n \to \infty}x_n , \int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x</math>
|-
| <pre>\left (\begin{matrix}
x & y \\
z & v
\end{matrix} \right),
 
\begin{bmatrix}
0 & \cdots & 0 \\
\vdots & \ddots & \vdots \\
0 & \cdots & 0
\end{bmatrix}</pre>
| <math>\left (\begin{matrix}
x & y \\
z & v
\end{matrix} \right)</math>,
<math>\begin{bmatrix}
0 & \cdots & 0 \\
\vdots & \ddots & \vdots \\
0 & \cdots & 0
\end{bmatrix}</math>
|-
| <pre>\begin{array}{lcl}
z & = & a \\
f(x,y,z) & = & x + y + z
\end{array}</pre>
| <math>\begin{array}{lcl}
z & = & a \\
f(x,y,z) & = & x + y + z
\end{array}</math>
|-
| <pre>f(n) =
\begin{cases}
n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\
3n+1, & \text{if }n\text{ is odd}
\end{cases}</pre>
| <math>f(n) =
\begin{cases}
n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\
3n+1, & \text{if }n\text{ is odd}
\end{cases}</math>
|-
| Rossz zárójelezés: <code>( \frac a b )</code> <br/>
Helyes zárójelezés: <code>\left( \frac a b \right)</code>
| <math>( \frac a b )</math>
<math>\left( \frac a b \right)</math>
|}
==További információ==
Az itt említett lehetőségeken kívül [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%A9pletle%C3%ADr%C3%B3_nyelv itt] találsz még információkat.

A lap jelenlegi, 2013. december 14., 14:57-kori változata

Összetettebb matematikai képletek beszúrására Latex (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.

Itt egy példa arra, hogy milyen (elsőre ijesztőnek tűnő) kóddal kaphatunk egy szép képletet.

<math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math>

Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.

Alapok – <math> címke

Minden képletet egy <math> és egy </math> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

Példa <math> címke nélkül: 1+2=3 → 1+2=3
Példa <math> címkével: <math>1+2=3</math>

Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden <math> címkén belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.

Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az <math> címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.

Az is látszik, hogy egyszerű szöveget beírva, ugyanazt kapjuk vissza, amit beírtunk, de hát a képletleírót nem is egyszerű képletek leírására találták ki. Pár speciális karakter használható egyszerű és gyakran használt formázásra, például felső indexbe írásra (hatványozásra) a ^ karakter vagy alsó indexre a _ karakter.

a^2 + b^2 = c^2
a_i^2 + b_i^2 = c_i^2

Speciális szimbólumok

Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy matematikai változó, de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs alfa billentyű a klaviatúránkon.

Valami nem stimmel
sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1

A két probléma öszefügg. Mind a függvénynevek, mind a görög betűk (sok mással együtt) speciális szimbólumoknak számítanak Latex nyelven.

A speciális szimbólumok \-jellel kezdődnek. Vagyis egy visszaperjelet kell eléjük írni.

Így mindjárt jobb
\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1
Fontosabb speciális operátorok
\sin \cos \tan \sinh \cosh
\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta
\Omega \Sigma \Pi \Theta
\equiv = \neq < > \le \ge \sim \approx
\emptyset \in \notin \cap \cup \subset \supset \forall \exists \nexists
\Leftarrow \leftarrow \uparrow \iff \leftrightarrow \Leftrightarrow \downarrow \rightarrow \Rightarrow

Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha \alpha helyett \alfa-t írok.

Értelmezés sikertelen (ismeretlen „\alfa” függvény): {\displaystyle \sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1}

Operátorok

A fentiekkel már elég sok mindent le tudunk írni, de még mindig nem mindent. Az elvi gond az, hogy a matematikai formuláink kétdimenziósak, a speciális szimbólumainkat, kitevőinket, alsó indexeinket használva viszont lényegében még mindig az egydimenziós leírásnál vagyunk.

Latexben operátorokat használunk a matematikai formulák többdimenziós leírására. Az operátor egy olyan speciális szimbólum, aminek paraméterei vannak, például egy tört számlálója és nevezője, egy gyök kitevője és ami benne van, egy mátrix elemei, stb.

Az általános operátorszintaxis
\operátornév[opció1,opció2,...] {paraméter1} {paraméter2} ...

Egy paraméter az lehet egy bővebben kifejtendő Latex-képlet is, akár további operátorokkal és paraméterekkel, ezért kellenek a kapcsoszárójelek a paraméterek csoportosítására. Ha a paraméterünk egyetlen szimbólum, akkor a kapcsoszárójel el is hagyható. Az opciók rész általában elhagyható, a szögletes zárójeleket nem kell kiírni.

Fontosabb operátorok, és példák
\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5
\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2
\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}
\lim_{n \to \infty}x_n , \binom{n}{k}
s_k \equiv 0 \pmod{m}
\lim_{n \to \infty}x_n , \int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x
\left (\begin{matrix}
 x & y \\
 z & v
\end{matrix} \right),

\begin{bmatrix}
 0 & \cdots & 0 \\
 \vdots & \ddots & \vdots \\
 0 & \cdots & 0
\end{bmatrix}
,

\begin{array}{lcl}
 z & = & a \\
 f(x,y,z) & = & x + y + z
\end{array}
f(n) =
\begin{cases}
 n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\
 3n+1, & \text{if }n\text{ is odd}
\end{cases}
Rossz zárójelezés: ( \frac a b )

Helyes zárójelezés: \left( \frac a b \right)

További információ

Az itt említett lehetőségeken kívül itt találsz még információkat.