„Operációs rendszerek kedvcsináló” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
könyvből. | könyvből. | ||
== | == Földe == | ||
Szerintem a félév egyik leginformatikaszagúbb és legérdekesebb tárgyainak egyike. Nekünk Kondorosi Károly (IIT) tartotta az előadásokat. Nem mondhatnám, hogy ezek olyan borzasztóan tetszettek: nagyon nagy az egységnyi időre jutó használható információmennyiség ingadozása (értsd: az előadás első 20 percében elalszol, és lemaradsz a 21.-ben elhangzó kulcsfontosságú mondatról), és nem is mindig egyszerű felfedezni a követett struktúrát (szóval nem PTZoli-style...). Én mégis azt mondanám, hogy lehetőség szerint járjatok be, mert | Szerintem a félév egyik leginformatikaszagúbb és legérdekesebb tárgyainak egyike. Nekünk Kondorosi Károly (IIT) tartotta az előadásokat. Nem mondhatnám, hogy ezek olyan borzasztóan tetszettek: nagyon nagy az egységnyi időre jutó használható információmennyiség ingadozása (értsd: az előadás első 20 percében elalszol, és lemaradsz a 21.-ben elhangzó kulcsfontosságú mondatról), és nem is mindig egyszerű felfedezni a követett struktúrát (szóval nem PTZoli-style...). Én mégis azt mondanám, hogy lehetőség szerint járjatok be, mert | ||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
Óvakodjatok a beugróktól, eléggé szívás amiket néha kitalálnak, és van jópár trükkös kérdés is, szóval nem árt átgondolni. a feladatok eléggé típuspéldák, van 5-6 példa amiket kérdezni szoktak, ezek nem parásak. | Óvakodjatok a beugróktól, eléggé szívás amiket néha kitalálnak, és van jópár trükkös kérdés is, szóval nem árt átgondolni. a feladatok eléggé típuspéldák, van 5-6 példa amiket kérdezni szoktak, ezek nem parásak. | ||
==[[Szerkesztő:Ferrero|Csaba]] 2011.06.18== | |||
== | |||
Idén 3 elöadó tartotta. Illetve 5. | Idén 3 elöadó tartotta. Illetve 5. | ||
| 30. sor: | 29. sor: | ||
1 ZH és egy vizsga van a tágyból. A Zhn van beugró "jellegü" rész, de csak hogy tudjuk milyen jellegü lesz a vizsgán. A ZH viszonylag könnyü, ha a 2 számolós feladatot megoldod akkor 20 pontod megvan (2es szint), illetve még 30 pontnyi elmélet (beugró jellegü kérdések + I/H). [[ZHig]] max 3-4 számolós feladat típus kerül elö, könnyen begyakorolhatóak. | 1 ZH és egy vizsga van a tágyból. A Zhn van beugró "jellegü" rész, de csak hogy tudjuk milyen jellegü lesz a vizsgán. A ZH viszonylag könnyü, ha a 2 számolós feladatot megoldod akkor 20 pontod megvan (2es szint), illetve még 30 pontnyi elmélet (beugró jellegü kérdések + I/H). [[ZHig]] max 3-4 számolós feladat típus kerül elö, könnyen begyakorolhatóak. | ||
A vizsga valamivel nehezebb. 12 beugró kérdés, 7et kell belöle tudni hogy meglegyen. Ezután 30 pontért I/H állítások (jó +1, rossz -0.5, témakörönként min 0 pontod lehet, 5-6 témakör). Majd 20 pontért 2 feladat, egyik általában számolós, másik elméleti kérdés. | A vizsga valamivel nehezebb. 12 beugró kérdés, 7et kell belöle tudni hogy meglegyen. Ezután 30 pontért I/H állítások (jó +1, rossz -0.5, témakörönként min 0 pontod lehet, 5-6 témakör). Majd 20 pontért 2 feladat, egyik általában számolós, másik elméleti kérdés. | ||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] | ||