|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| {{GlobalTemplate|Infoalap|TavkHalo}} | | {{Tantargy |
| | |nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások |
| | |targykod=VITMA310 |
| | |szak=info |
| | |kredit=4 |
| | |oraszamok=3/1/0 |
| | |felev=5 |
| | |kereszt=vizsgakurzus |
| | |jegykepzes=vizsga |
| | |kiszh=nincs |
| | |nagyzh=1 db |
| | |vizsga=van |
| | |hf=nincs |
| | |labor=2 db, opcionális |
| | |levlista=tavhalok@sch.bme.hu |
| | |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310 |
| | |targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/ |
| | }} |
|
| |
|
| __TOC__
| | = Követelmények = |
|
| |
|
| ==A tárgyról==
| | Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni. |
| * [[TavkKedvcsinalo|Kedvcsináló]]
| |
| * [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: thsz
| |
| * [http://info2.sch.bme.hu/document.php?doc_id=72 tárgy lapja az infosite-on]
| |
| * [http://w3.tmit.bme.hu/thsz/ tanszéki oldal]
| |
| * *Mottó*:
| |
| <br /> -BORSCHT!
| |
| <br /> -Hogy mi?
| |
| <br /> -BORSCHT!
| |
| <br /> -Egészségedre!
| |
|
| |
|
| ==Miből érdemes tanulni?==
| | A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege. |
|
| |
|
| * A diákból. Ez egy olyan tárgy, ahol az anyag nagy részét jól meg lehet érteni a diákból, legfeljebb egy-két dolognak kell utánanézni.
| |
| * Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.
| |
| * Adamis Gusztáv: ''Kapcsolás- és jelzéstechnika'', BME jegyzet 55081, 2007 (Krisztián szerint lefedi az anyag kb. 50%-át). A könyv friss és elfogyott az összes példány, és a kiadó csak annyit rendel után, amennyire szükség van. Ha megvennéd a könyvet jelezd itt, a [[ThUjAdamisKonyv|lista]] megy a kiadónak.
| |
| * Kommunikációs protokollok ([http://kiado.bme.hu/bolt.html Műegyetem kiadó]) - Adamis Gusztáv <br>
| |
| * Optikai biblia angolul [http://www.mht.bme.hu/~udvary/anyagok/Agarwal.pdf itt]
| |
| [http://ak.haszprus.hu/index.php?p=hirdetesek&orderby=k_cim#Kommunik%E1ci%F3sprotokollok http://ak.haszprus.hu/ak468.gif]
| |
|
| |
|
| ==Előadásanyag== | | = Segédanyagok = |
|
| |
|
| * [[TavkHaloMiVoltAzOran|Mi volt az órán?]]
| | Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden. |
| * [[TavkHaloSegedAnyag|Az előadásokon elhangzottakhoz kapcsolódó szakirodalom]]
| |
| * [[THSzTopologiak|Hálózati topológiák és jellemzőik]]
| |
| * [[THSzNano|Nanotechnika, nanoelektronika]]
| |
| * [[TavkHaloSzabadUtKereses|Szabadút-keresés]]
| |
| * [[TavkHaloBlokkolasmentesKapcs|Blokkolásmentes kapcsolás számítása]]
| |
| * [[THSDL|Specification and Description Language (SDL)]]
| |
| * [[TavkHaloKeresztAnyag|TH# órajegyzet]]
| |
| * [[TavHaloRoviditesek|TH rövidítések]]
| |
| * [[THOsszefoglalo|TH összefoglaló]]
| |
| * [[THSzBORSCHT|Mit kérnek, amikor a BORSCHT-ot kérdezik?]]
| |
|
| |
|
| ==Laborok==
| | Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. |
| | Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is. |
|
| |
|
| * Első labor: [[TTMER36|TTMER36 - Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]]
| | A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek. |
| * Második labor: [[TTMER37|TTMER37 - Jelátvitel hozzáférési hálózaton]]
| |
| * [http://alpha.tmit.bme.hu/meresek/ Segédletek]
| |
|
| |
|
| * Laborok weboldala 2010-től: [[http://w3.tmit.bme.hu/thsz/labor.html]]
| |
|
| |
|
| ==ZH==
| | További segédletek: |
|
| |
|
| * [[TavkHaloZh20091116|ZH, 2009.11.16.]] | | * [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]] |
| * [[TavkHaloZh20071119|ZH, 2007.11.19.]]
| |
| * [[TavkHaloZh20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
| |
| * [[TavkHaloZh20060424|ZH, 2006.04.24.]]
| |
| * [[TavkHaloZh20060512|PótZH, 2006.05.12.]]
| |
| * [http://info.sch.bme.hu/document.php?doc_id=72#zh További ZH-k az Info Site-on], másoljátok ide
| |
|
| |
|
| ==Vizsga==
| | * [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló ppt]] |
|
| |
|
| Szükségetek lesz sok A4-es lapra. Majdnem minden feladatot külön lapra kell írni.
| |
|
| |
|
| UPDATE: 2009 ősszel csak a kiosztott lapokra lehetett írni ZH-n és vizsgán is.
| | = Labor = |
|
| |
|
| * [[TavkHaloVizsga20050614|Vizsga 2005. 06. 14.]]
| | Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad. |
| * [[TavkHaloVizsga20060525|Vizsga 2006. 05. 25.]]
| |
| * [[TavkHaloVizsga20070108|Vizsga 2007. 01. 08.]]
| |
| * [[TavkHaloVizsga20070524|Vizsga 2007. 05. 24.]] (emlékezetből, egyelőre megoldás nélkül)
| |
| * [[TavkHaloVizsga20070608|Vizsga 2007. 06. 08.]] C, egyelőre megoldás nélkül)
| |
| * [[THSzVizsga20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]] (emlékezetből)
| |
| * [[THSzVizsga20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
| |
| * [[THSzVizsga20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
| |
| * [[THSzVizsga20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
| |
| * [[THSzVizsga20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
| |
|
| |
|
| * [http://info.sch.bme.hu/document.php?doc_id=72#vizsga További vizsgák az Info Site-on], másoljátok ide
| | Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe. |
|
| |
|
| -- [[NeoXon|NeoXon]] - 2005.12.16.
| | Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez: |
| -- [[PallosPeter|Peti]] - 2007.06.26.
| |
| -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.
| |
| -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.24.
| |
| -- [[DezsiJanos|Jani]] - 2008.09.14.
| |
| -- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.01.09.
| |
|
| |
|
| ==ZV==
| | * [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton] |
|
| |
|
| * 2009-es tételsor kidolgozás alatt -- [[GalDenny|Denny]] - 2009.05.29. | | * [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton] |
| * {{InLineFileLink|Infoalap|TavkHalo|optikai.doc|optikai.doc}}: A 2009-es ZV optikai hálózatok témaköréhez készült vázlat
| |
| * {{InLineFileLink|Infoalap|TavkHalo|tst_sts.jpg|tst_sts.jpg}}: TST es STS kapcsolok blokkolasa: <br />
| |
|
| |
|
| ===Vélemények, tanácsok===
| |
|
| |
|
| A TH volt az egyik kedvenc tárgyam anno (már hallom is a masszív fújolást :) ), úgyhogy viszonylag magától értetődő választás volt. Zv-n nyeltem egy nagyot, amikor Krisztián azt mondta, hogy "nem lesz nagyon könnyű, fair lesz", akkor meg egy még nagyobbat, amikor láttam, hogy a 100 pont felét az SDH-ról feltett kérdésekre adják. Azért a vizsga írása közben rájöttem, hogy Krisztián nagyjából igazat mondott. :) Szerintem itt még nagyobb igazság az a "mottó", amit a tárgy oktatói a sima vizsgákon mindig hangoztatnak: leginkább érteni kell a TH-t, és csak kisebb részben bemagolni. (Emlékeim szerint három számadatra volt szükség az egész zv-n: SDH keretidő, STM-1 adatsebesség, hányszorozódnak az adatsebességek a különböző STM szinteken. A többi már csak ezek logikus gondolkodással történő felhasználásán múlott.) Az osztályzatok eloszlása szerintem elég baráti lett: 92 jeles, 34 jó, 15 közepes, 11 elégséges, 4 elégtelen. Ja igen, itt 70 ponttól van meg az ötös, 100-as maximum mellett (rémlik, mintha sima vizsgán is hasonló rendszer lett volna, de ebben nem vagyok biztos). Pár tipp a zv-hez:
| | = ZH = |
| * Figyeljétek mindig a TH(Sz) honlap záróvizsgás részét! Az oktatók ott teszik közzé a zv-vel kapcsolatos fontos megjegyzéseket, változásokat, tematikát stb.
| |
| * A tematikát jól nézzétek meg, és csak azt tanuljátok meg, ami abban benne van! Vizsgára például még kellett a CATV, az ATM, az MPLS meg a VOIP, de zv-re _egyik sem_! Ha valamiről nem világos, hogy kell-e, akkor menjetek el a konzultációra, és ott majd megmondják a frankót.
| |
| * Egyetlen témakört mindenképpen tudjatok oda-vissza: a kapcsolómezőket (meg esetleg az egyéb kapcsolástechnikai cuccokat, pl. 2-4 huzalos átalakítás). Tapasztalataim szerint ez az oktatók toronymagasan kedvenc témaköre, és a zv-nek ez volt a másik fele.
| |
| * A gerinchálózatos fóliák szerény véleményem szerint önmagukban továbbra is teljességgel használhatatlanok, de együtt nézegetve őket a fentebb csatolt doksival (optikai hálós rész) és a TH honlapról linkelt HTE Online könyvvel (PDH, SDH) jól megtanulható a bennük foglalt anyag.
| |
|
| |
|
| [[FoldesAdam|Földä]] - 2009.06.07.
| | Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is. |
|
| |
|
| | A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek. |
|
| |
|
| [[Category:Infoalap]] | | Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani): |
| | |
| | * [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]] |
| | * [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]] |
| | * [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]] |
| | * [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]] |
| | * [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]] |
| | |
| | |
| | = Vizsga = |
| | |
| | A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni. |
| | |
| | Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani): |
| | |
| | * [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]] |
| | * [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]] |
| | * [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]] |
| | * [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]] |
| | * [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]] |
| | |
| | |
| | = Tippek = |
| | |
| | Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot |
| | |
| | (azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd). |
| | |
| | |
| | = Kedvcsináló = |
| | |
| | A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;) |
Sablon:Tantargy
Követelmények
Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.
A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.
Segédanyagok
Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.
Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát.
Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.
A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.
További segédletek:
Labor
Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.
Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.
Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:
ZH
Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.
A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.
Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):
Vizsga
A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.
Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):
Tippek
Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot
(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).
Kedvcsináló
A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)
