SzgHalok 4. teszt (Útválasztás diasor) forrásának megtekintése

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt04}}


A 2008. 03. 11-ei tesztben voltak a [[SzgHalokTeszt03|3. tesztbol]] is kerdesek.

Ekkor szerepelt:
* 2007. 10. 15.
* 2008. 03. 11.

__TOC__

==Miért nem kell feltétlenül ismernünk az Interneten történő kommunikációhoz a partnerünk címét?==
* Mert a neki szóló üzenetekben elhelyezhetjük a cím helyett a globális egyedi nevét is
* Mert elküldhetjük a csomagot mindenkinek szóló címmel és elhelyezve benne a nevét, a többiek figyelmen kívül fogják hagyni
* '''Egyik válasz sem jó''' (Ha ismerjük a nevét -> ARP, vagy DNS - ARP üzeneteket nem küldözgethetünk csak úgy az Interneten)

==Mi a szerepük a forgalomszabályozásban a forgalomleíróknak (traffic descriptors)?==
* '''Lehetővé teszik, megalapozzák szolgáltatási szerződések megkötését'''
* '''Lehetővé teszik a szolgáltató részére a hálózati szolgáltatás igénybevételének ellenőrzését'''
* Egyik válasz sem jó
* Lehetővé teszik a hálózat megfelelő méretezését

==A távolság-vektor (routing) módszer végtelenig számolását oly módon szüntethetjük meg, hogy végesre korlátozzuk a hálózatban lehetséges távolságokat.==
* '''Hamis''' (ki kell egészíteni a távolság-vektort a létrejöttére utalómegjegyzésekkel)
* Igaz

==A távolság-vektor routing módszernél a csomópontok a többi csomóponttól ÁLTALUK MÉRT TÁVOLSÁGUKAT közlik a szomszédaikkal.==
* '''Hamis''' (elképeléseiket közlik, ami nem feltétlenül az általuk mért távolság)
* Igaz

==Minden hierarchikus címzés lehetővé teszi az útvonal-irányítók számára a munkát megkönnyítő cím-aggregációt?==
* '''Nem, mert például az Ethernet címek felső szintje és a végpontok elhelyezkedése nem hozható kapcsolatba'''
* Egyik válasz sem jó.
* Igen, mert mindig elég a hierarchia felső szintje szerint végezni az útvonal-irányítást

==Az átvitelszabályozás (flow control) és a torlódásszabályozás semmilyen kapcsolatban sincs egymással.==
* '''Hamis''' (flow control tekinthető a congestion control eszközének - előzzük meg a torlódást, mielőtt az bekövetkezne)
* Igaz

==A forgalomszabályozás (flow control) az áramkörkapcsolt hálózatok egyik fontos eszköze a túlzott terhelés megakadályozására.==
* '''Hamis''' (áramkörkapcsolt hálózatban nincs értelme)
* Igaz

==Milyen nagyságrendű számítást igényel a legrövidebb út meghatározása egy olyan hálózatban, amelynek N csomópontja és E összeköttetése van? (Egy összefüggést, képletet kell megadni)==

<math> O(E *log E) </math>

==Az összeköttetések létrehozását, fenntartását, elbontását szolgáló jelzések továbbítása történhet:==
* '''Külön hálózaton'''
* '''A felhasználói információ továbbítására használt sávon kívül'''
* '''A felhasználói információ továbbítására használt sávon belül'''
* '''Külön csatornában'''
* Egyik válasz sem jó

==Milyen részfeladatokra bontható a routing?==
* '''Megismerni a hálózatot alkotó csomópontok és összeköttetések (linkek) aktuális struktúráját, állapotát'''
* '''Megoldani az aktuálisan fellépő útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat'''
* '''A hálózat aktuális állapotának ismeretében mindegyik csomópontban olyan információs bázist generálni, amelynek használatával meg lehet oldani az útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat'''
* Egyik válasz sem jó

==Milyen információt gyűjthetünk a hálózat állapotáról az útvonaltáblák kitöltéséhez?==
* '''Az egyes csomópontok melyik végpontokat (beleértve LAN-okat) szolgálják ki'''
* '''Az egyes csomópontok melyik másik csomópontokkal vannak összekötve'''
* Egyik válasz sem jó
* Hol helyezkedhetnek el földrajzilag a csomópontok

==Routing csak összeköttetésmentes csomagkapcsolt hálózatban van, mert az áramkörkapcsolt hálózatok dedikált átviteli csatornákat használnak, az összeköttetés-alapú csomagkapcsolás pedig lényegében virtuális áramkörkapcsolás.==
* '''Hamis''' (összeköttetés alapúnál is kell, de csak a kapcsolat kiépítésénél)
* Igaz

==Elosztott routing esetén a csomópontok általában önállóan, saját kezdeményezésként közölnek routing információt a többiek részére.==
* '''Igaz'''
* Hamis

==Milyen eszközt használnak a csomópontok az útvonal-kijelölés, illetve az útválasztás elvégzésére?==
* '''Keresési algoritmusokat'''
* '''Táblázatban nyilvántartott adatokat'''
* Számítási algoritmusokat
* Egyik válasz sem jó

==Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link state (összekötés állapot) routing módszer esetén?==
* A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat
* A csomópontok elmondják a hálózatokról alkotott elképzeléseiket mindenkinek
* '''Egyik válasz sem jó''' ( a csomópontok elmondják mindenkinek a szomszédaikról nyert tapasztalataikat)

==Az összeköttetés-mentes módon működő csomagkapcsolt hálózatban nincs a kommunikáló végpontok között előre "kiépített" (lerögzített) összeköttetés, minden csomagot valamennyi csomópont "emlékezet nélkül" megvizsgál és csomagonként egyedi döntést hozva továbbít==
* '''Igaz''' (a valóságban azért nem teljesen emlékezet nélkül, hisz a routing tábla mi ha nem "emlékezet")
* Hamis

==Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarunk engedni a hálózatban?==
* '''Idegen (foreign) ügynök'''
* '''Otthoni (home) ügynök'''
* '''A mobil végpont felkészítése az ügynökökkel való párbeszédre'''
* A mobil végpont mozgási jellemzőinek korlátozása
* Egyik válasz sem jó

==A CSMA/CD és a CSMA/CA között a rendszertervező szabadon választhat.==
* '''Hamis''' (az ütközés detektálás - CD - nem mindig kivitelezhető)
* Igaz

==Mi jelenti a legfőbb különbséget az áramkör- és a csomagkapcsolás között a csatornahasználat szempontjából?==
* az áramkörkapcsolás osztottan használja a csatornákat		
* '''Egyik válasz sem jó'''	 
* a csomagkapcsolás dedikált csatornákat alkalmaz

==A távolság-vektor (routing) módszer a Dijkstra algoritmust használja a hálózatról összegyűjtött információból az útvonaltáblák kitöltéséhez.==
* '''Hamis''' (Bellman-Ford algoritmus)
* Igaz

==Milyen működési fázisokat alkalmaznak az összeköttetés alapú módon működő hálózatokban?==
*  Egyik válasz sem jó (ez nem)	  
*  forgalom lekérdezése	 
*  '''összeköttetés elbontása'''	 
*  '''felhasználói információ-átvitel'''	 
*  '''összeköttetés létesítése''' 

==Melyek a hálózatok alapvető működési módjai?==
*  Egyik válasz sem jó
*  '''csomagkapcsolt működésmód'''
*  '''összeköttetés-mentes működés'''
*  '''összeköttetés alapú működés'''
*  '''áramkör kapcsolt működés'''

==A centralizált vezérlésű hozzáférési módszereknek milyen fajtáit ismeri?==
*  '''Lekérdezés'''
*  '''Foglalás'''
*  '''Probing'''
*  Bejelentkezés
*  Előjegyzés
*  Egyik sem jó

==Információtovábbító-HÁLÓZAT kialakítására azért van szükség, mert ezáltal nagyszámú felhasználó részére gazdaságosan és használhatóan lehetővé válik, hogy a populáció bármely tagjával időszakosan információcserét hajtson végre.==
*  '''Igaz'''
* Hamis

==Az alábbiak közül mely(ek) routing feladat(ok)?==
* '''Megismerni a hálózatot alkotó csomópontok és összeköttetések (linkek) aktuális struktúráját, állapotát'''
* '''A hálózat aktuális állapotának ismeretében mindegyik csomópontban olyan információs bázist generálni, amelynek használatával meg lehet oldani az útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat'''
* '''Megoldani az aktuálisan fellépő útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat'''
* Egyik válasz sem jó

==Miért előnyös a csomagkapcsolásban a továbbított adategységek méretének korlátozása?==
*  Egyik felsorolt válasz sem jó
*  '''Nem okoz beláthatatlan időtartalmú foglaltságot a továbbítási útvonalon egy-egy adategység (komplett üzenet)'''
*  '''Csökken a csomagolási késleltetés'''
*  '''A továbbított csomag meghibásodása esetén kedvezőbb lehet a csatorna kihasználtsága'''


-- [[KovacsBalazs|OBrien]] - 2008.03.16.
-- [[VargaNikolett|csacsiga]] - 2008.06.17.

Átnézve, javítva (2010.05.16.): Csirke, Szilveszter, Cipka

Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet általában hivatkozni)


[[Category:Infoalap]]