ITL2 - MIT1. mérés: Alkalmazási környezetek felderítése és menedzsmentje forrásának megtekintése

{{Vissza|Informatikai_technológiák_laboratórium_2}}

__TOC__

== Desktop-menedzsment (vPro) ==

==Segédanyagok:==

* [https://sauron.inf.mit.bme.hu/Edu/InfTechLab2/itl2-09.nsf/c8fa003326020a21c125755800375752/06a9d9b5cbaf237ac12576330060a3d1?OpenDocument  Segédlet]
* [[Media:ITL2-MIT1-vpro-segedlet_v3.00.pdf|2010 őszi VPro segédlet]]

==Ellenőrző kérdések==

===1. Mit jelent a távfelügyelet az informatikai rendszerek estében, és mi indokolja az elterjedését?===

* Ne kelljen a kezelőszemélyzetnek kimennie fizikailag a géphez, hanem távolról(etherneten) is el tudja érni minél több funkcióját.
Szükséges volt szerver hosztinghoz, mert a személyzet nem állhatott 24/7 készen, valamint IT költségek csökkentése miatt is.

===2. Soroljon fel a távfelügyelet konkrét feladatai közül legalább hármat.===

* Nem hardveres hibák diagnosztizálása és elhárítása
* Hardver és szoftver nyilvántartása
* Hardveres hibák diagnosztizálása

===3. Soroljon fel a távfelügyelet szoftveres és hardveres eszközei közül párat. Mik a szoftveres megoldások jellemzői/előnyei/hátrányai? Mik a hardveres megoldásoké?===

* Szoftveres eszközök: Az OS-re épülnek, ezért BIOS-t nem lehet elérni, nem lehet bekapcsolni a gépet távolról, valamint ha az OS meghalt, akkor nem műlödik a távfelügyelet sem. SSH, Telnet, VNC
* Hardveres: OS-től függetlenek, a gép minden része elérhető, drágák.
** iLO(Integrated Lights Out): Minden elérhető Etherneten keresztül, de nagy sávszélességigény
** IP alapú KVM(Keyboard, Video, Mouse): Ki/bekapcsolást nem támogat, de több géphez is használhatóak. Nagy sávszéligény.
** WoL(Wake on LAN):Sok megkötése van: Működő OS kell neki, valamint a bekapcsoláshoz azonos alhálózatból kell küldeni a Magic Packetet.

===4. Mik a wake-on-LAN megoldás hátrányai?===

* Egyoldalú kommunkáció
* Működő OS kell neki
* Azonos hálózati szegmensben kell lennie a küldő gépnek

===5. Jellemezze az Intel vPro platform két elemét.===

* VT: A processzor tud egy másik OS-t is futtatni, amely felügyelheti a főt.
* AMT: Gép a gépben, saját processzorral, és tudja használni az alaplapi memóriát és hálózati csatolót

===6. Milyen üzemmódokban használható az Intel AMT? Mi a különbség közöttük?===

* Small: Nem biztonságos és nincs automatikus konfiguráció, cserébe gyorsabb
* Enterprise: a nagyvállalati szegmenst célozza meg, erős TLS titkosítással, AMT konfigurációs szerverekkel. Az AMT konfigurációs szerverek például az AMT beállítások automatikus, nagybani terítését végzik.

===7. Miket köt össze az Intel AMT virtuális soros csatornája, és mire használható?===

* Egy virtuális soros portot hoz létre, mely etherneten keresztül működik. Ezzel megfigyelhetjük a rendszerindítást, és be is avatkozhatunk, keyboard/mouse-t használhatunk távolról és fájlokat másolhatunk.

===8. Milyen esetben használható a hálózati forgalom átirányítása, és mire jó?===

* AMT vezérlőnek küldött csomagot átirányítja a fő OS egyik portjára, a választ pedig vissza. Ezzel meg lehet kerülni az OS tűzfalát

===9. Mi az ágensek jelenlét-ellenőrzésének feladata, és hogyan működik?===

* Az AMT figyeli, hogy egyes szolgáltatások(Vírusirtó, tűzfal, stb.) működik-e, és ha nem, akkor előre beállított akciókat hajt végre.

===10. Mi az Intel AMT DTK? Egy-egy mondatban ismertesse legalább három komponensét.===

Ez egy demo alkalmazás.

* HECI(Host Embedded Controller Interface): OS és AMT közötti kapcsolattartáshoz a driver.
* Outpost Agent: Karakteres konzolt hoz létre, melynek segítségével el lehet érni a gépet.
* AMT vezérlő: Az adminisztrátor programja a távfelügyelt gép eléréséhez.

===11. Mi a különbség a SOAP Web Services és a WS-Man interfészek között?===

* Intel AMT SOAP Web Services:
** Az AMT 2.0-s laborgépek csak az Intel saját metódusait használó SOAP interfészt támogatják. Az Intel AMT SDK-ban az Intel(R)_AMT_SDK_6.0_Hot_Fix_2450/DOCS/WSDL könyvtár alatt megtalálhatóak a webszolgáltatás leíró (WSDL) fájlok, amelyekből kliensprogram generálható
** AMT 6-tól már deprecated. (Elavult, nem ajánlatos a használata, nem támogatott)
* WS-Man interfész:
** AMT 3-tól támogatott.
** WS-Man osztályok elérésénél nemcsak az osztály nevére, hanem egy teljes elérési utat tartalmazó [[URIra]] is szükség van 

===12. Mi a WS-Translator szerepe? Winrm használatánál hogyan adjuk meg a Translatort futtató gép elérhetőségét, és hogyan a kérés valódi címzettjét?===

Az AMT 3.1 előtti verziói számára elérhető a WS-Man Translator, amely &#8211; a későbbi AMT verziók által
már támogatott &#8211; DASH profiloknak megfelelő CIM osztályokat teszi elérhetővé, ám a műveletek
elvégzéséhez valójában a régi SOAP interfészt használja. A Translator egy windows szolgáltatás, mely
értelemszerűen nem a felügyelt távoli gépen fut, hanem a felügyelő gépen. Emiatt a WS-Man klienssel
(pl. winrm) nem közvetlenül a távoli gépre kell kapcsolódni, hanem a Translatort futtató gépre, a
szolgáltatás URI-ban kell megadni a távoli gép címét, ahova a Translatornak kell továbbcsatlakoznia.
Például, ha a felügyelt gép IP címe 10.40.120.130, és a Translator a helyi gépen fut, akkor az URI:
http://localhost/wstrans/pro/eoi20/10.40.120.130/wsman. Az eoi20 azt jelenti, hogy a
felügyelt gép AMT verziója 2.0-s. A translatort a wstranscfg programmal konfigurálhatjuk.

-- [[FaPe|FaPe]] - 2009.10.04.

-- [[SallaiTamas|sashee]] - 2009.10.12.

-- [[MetykoCecilia|Ciana]] - 2010.10.10.


2013/14. tanév őszi félév:

== Alkalmazási környezetek felderítése és menedzsmentje ==

* [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/informatikai-technol%C3%B3gi%C3%A1k-laborat%C3%B3rium-2/2013-%C5%91sz/mit1-komplex-alkalmaz%C3%A1si-k%C3%B6r MIT1: Komplex alkalmazási környezetek felderítése és menedzsmentje - felkészülési segédlet (v2)]
* [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/informatikai-technol%C3%B3gi%C3%A1k-laborat%C3%B3rium-2/2013-%C5%91sz/mit1-komplex-alkalmaz%C3%A1si-k-0 MIT1: Komplex alkalmazási környezetek felderítése és menedzsmentje - feladatsor]

[[Category:Infoszak]]