Az ORACLE relációs adatbáziskezelő rendszer forrásának megtekintése

__TOC__

==1. Miért éppen az Oracle?==
A magyar adatbázis-kezelő piacon nagymértékben domináló termék az Oracle. A gyakorlatokon 2002-től kezdődően az Oracle 9i verziójú szerverével valamint Windows NT alatti kliens eszközeivel fogunk dolgozni.

==2. Az Oracle története==

==3. Az Oracle felépítése==
Az Oracle ralációs (objektum-relációs) adatbáziskezelő-rendszer (RDBMS). Karbantartására és használatára az SQL (SQL-99) nyelv használatos.<br>
Az Oracle fontosabb tulajdonságai:<br>
* Alapvetően kliens-szerver felépítésű
* Lehetőség a többtaszkos, több felhasználós működésre, az adatok egyidejű használatára
* Térben elosztott rendszerként is képes működni
* A fontosabb hálózati protokollokkal és operációs rendszerekkel együtt tud működni
* Támogatja a szoftver- és alkalmazásfejlesztés minden egyes szakaszát
* Képes együttműködni a lényegesebb fordítókkal és fejlesztői környezetekkel
* Gyakorlatilag tetszőlegesen nagy adatmennyiséget is képes kezelni
* Napi 24 órás rendelkezésre állást, biztonságos működést tud garantálni
* Magas szinten képes biztosítani az adatok védelmét, integritását, konzisztenciáját.
* Alkalmas összetett struktúrák (objektumok, multimédia adatok, eljárások) tárolására is
* Fejlett rendszerfelügyelet biztosítható
* Az Oracle, mint cég megbízható terméktámogatási rendszert nyújt a felhasználóinak

Egy '''szerver''' egy '''adatbázisból''' és '''szerverpéldányból''' áll.<br>
Az '''adatbázisban''' tárolódnak a '''felhasználói adatok''' és a '''rendszeradatok''', míg a '''szerverpéldány''' a szolgáltatás futtatásához szükséges '''folyamatok (szálak)''' összessége.<br>
%X% Egy szerverszámítógépen több adatbázis is létezhet.<br>
Az adatbázis szébontható egy '''logikai''' és egy '''fizikai''' egységre. ''Ezek külön-külön is karbantarthatóak.''

===3.1. Logikai felépítés===
Az adatbázisokat '''táblahelyekre (tablespace)''' oszthatjuk fel, ez a legnagyobb logikai tárolási egység. A hasonló működésű és karbantartást igénylő adatok kerülnek célszerűen egy táblahelybe.<br>
Minden esetben van legalább egy táblahely, amelyet '''systemnek''' nevezünk.<br>
Egy jellegzetes rendszer általában a következőket foglalja magában:<br>
* *system*: a rendszerről tárolt információkat tartalmazó táblahely
* *undo*: az adatbázison végzett műveletek eredményeit, naplóit tartalmazó táblahely (a régebbi verziókban *rbs*)
* *temp*: mindenféle átmenetileg tárolandó adat számára fenntartott táblahely (pl. egyes lekérdezések részeredményei, rendezések eredményei)
* *tools*: alkalmazások ill. általános eszközök által használt minta-táblahely
* *users*: általános felhasználói minta-táblahely

%X% A '''system''', '''undo''' és a '''temp''' táblahely létezése kötelező.

A táblahelyek rendszer(system) vagy felhasználói(user) objektumokat, egységeket tartalmaznak.<br>
A legfontosabb felhasználói objektumok a következők:<br>
* '''Tábla (table)'''
* '''Nézet (view)'''
* '''Számláló (sequence)'''
* '''Szinonima (synonym)'''
* '''Indexek (index)'''
* '''Csoportok (group)'''
* '''Kapcsolódási pont (database link)'''
* '''Klaszter (cluster)'''
* stb.
* Ezekből képzett összetett struktúrák
** '''Adatszótár (data dictionary)'''
** '''(Oracle) Séma (schema)'''
** '''Futtatható (tárolt) objektumok (stored procedures)'''
** stb.

Az objektumok elemi adattípusokból épülnek fel:<br>
* '''CHAR (n)'''
** Állandó méretű karakterfüzér-típus
** Mindig az előre megadott méretű helyet foglalja le számára a rendszer. Amennyiben a beillesztett szöveg nem tölti ki a teljes méretet, úgy az adatbázis-kezelő kiegészíti a végén a megfelelő számú szóközzel. %X% Ezt lekérdezéskor is figyelembe kell venni!
** A típus maximális mérete az Oracle8-as sorozattól kezdve 2 kilobájt.
** Az alapértelmezett méret 1.

* '''VARCHAR2 (n)'''
** Változó hosszúságú karakterfüzér-típus.
** Mindig csak a ténylegesen felhasznált méretet foglalja le az Oracle, így használata sokszor indokolt, jobb hatásfokú.
** Maximális mérete az Oracle8-tól 4 kilobájt lehet.
** Az alapértelmezett méret 1.

* '''CLOB (LONG)''' (Character type Long OBject)
** Nagyméretű szövegek tárolására alkalmas típus.
** Maximális mérete 4 gibibájt %T% (= 1024 mebibájt = 1048576 kibibájt = 1073741824 bájt).
** Egy sémaobjektum korlátlan sok CLOB típust tartalmazhat.
** Soros és véletlen hozzáférésű is lehet.
** LONG
*** Maximális mérete 2 gibibájt.
*** Egy sémaobjektum csak egy LONG típust tartalmazhat.
*** Csak soros elérésű lehet.

* '''NUMBER (s, p)'''
** Tetszőleges szám ábrázolására alkalmas adattípus.
** Egyaránt használható fix- és lebegőpontos számábrázolásra.
** Ábrázolási tartománya &#177;1*10^(-130) és &#177;9,9&#8230;99*10^125 között van.
** Az első a szám tízes számrendszerbeli helyi értékeinek a számát (s), míg a második a pontosságot (p), azaz a tizedes vessző után álló helyiértékek számát jelenti.

* '''DATE'''
** Dátumok megjelenítésére és tárolására alkalmas típus.
** Tartomány: i.e. 4713. január 1. - i.sz. 9999. december 31.
** Hét darab mezőből áll: század, év, hónap, nap, óra, perc, másodperc.
** Számos további származtatott egysége is hozzáférhető, úgymint a hét melyik napja, az év hányadik hete stb.
** Más időszámítási rendszerek (pl. a pravoszláv, a héber, a kínai, a Julián stb.) is elérhetőek az Oracle-ben, sőt az egyes értékek át is válthatóak egymásra.

===3.2. Fizikai felépítés===
* '''Adatállomány (Data file)'''
** A hozzá tartozó táblahely adatait (adatainak egy részét) tartalmazza.
* '''Redo-log állomány (Redo-log file)'''
** Elsődleges feladata, hogy az adatbázison elvégzett műveleteket tárolja egészen az adatkivitel sikeres befejezéséig.
** Legalább kettő szükséges, így amíg az egyik a háttértárra kerül elmentésre, addig a másik(ak) rögzíti(k) a változásokat.
* '''Vezérlési állomány (Control file)'''
** Az adatbázis fizikai struktúrájáról tartalmaz információkat.

===3.3. Kapcsolat a logikai és fizikai felépítés között===
* '''Adatblokk (data block)'''
** A legkisebb logikai egység.
* '''Extent (extent)'''
** Adatblokkok összefüggő halmaza.
* '''Szegmens (segment)'''
** Több logikailag összetartozó extent.
** Egy szegmens több állományon is átnyúlhat.
** A szegmenseket a táblahelyek fizikai megvalósításának tekintjük.
** Fajtái:
*** '''Adatszegmens (data segment)''' : Minden, táblában megtalálható adat egy ilyenben foglal helyet.
*** '''Indexszegmens (index segment)''' : Különféle indexek hatékony tárolására alkalmas szegmens.
*** '''Ideiglenes szegmens (temporary segment)''' : Ideiglenes munkaterület egy művelet végrahajtásához, befejezés után eldobódik.
*** '''Rollback szegmens (rollback segment)''' : Minden megváltoztatott, de még nme commitált érték, elem adatát tárolhatjuk itt.

===3.4. A rendszer működése===
 Indításkor a rendszer lefoglal egy memóriaterületet (*SGA*, Shared Global Area) és elindít számos folyamatot (szálat). Ezek együttese egy '''Oracle példány'''.<br>
Az SGA tartalma:<br>
* Információk, melyek az Oracle vezérléséhez szükségesek
* Utolsó használt blokkok
* Redo-log puffer
* Utoljára használt könyvtárak, állományok adatai
* Utoljára végrehajtott utasítások és eredményei (database buffer cache)
* Adatszótár egy részlete

Az indított folyamatok fajtái:<br>
* '''Rendszerfolyamatok (server process)''' : Ezek a felhasználót kiszolgáló műveletek
** '''SQL értelmező és végrehajtó folyamat'''
** '''Adatkiviteli és -behozatali folyamat a háttértár és az SGA között'''
** '''A felhasználó számára az eredményeket visszaadó folyamat'''
* '''Háttérfolyamatok (background process)''' : Jóval nagyobb számban vannak jelen, karbantartási feladatokért, a rendszer hatékonyságának megtartásáért felelősek
** '''Rendszerfelügyelő folyamat (system monitor, SMON)'''
** '''Folyamat-felügyelő folyamat (process monitor, PMON)'''
** '''Adatbázis-folyamatok (database writers, DBW_n_)'''
** '''Naplókészítő folyamat (log writer, LGWR)'''
** '''Archívumot készítő folyamat (archiver, ARCH)'''
** '''Zárfolyamatok (lock processes, LCK_n_)'''
** '''Párhuzamosító folyamat (dispatcher, D_nnn_)'''
** stb.

===3.5 Az Oracle biztonsága===
Az Oracle rendszerhez az Oracle-ben definiált felhasználók csatlakozhatnak.<br>
Az Oracle jogosultsági rendszere kétlépcsős.:<br>
* '''Rendszerjogosultságok (system privileges)'''
* *Felhasználói objektumokra vonatkozó jogosultságok (object privileges)*<br>
Ezekből összeállítható egy '''szerep (role)'''. Például előre definiált szerep: '''DBA''' (rendszergazda, Database Administrator).

==4. Az Oracle üzemeltetése==
Az Oracle a távoli adminisztrációt (is) támogatja különféle eszközök segítségével.<br>
Az adatbázis (távoli) karbantartásának központi eleme az Enterprise Manager.<br>
További jelentősebb alkalmazások: Net8 Configurator, SQL*Plus, SQL Worksheet.

===4.1 Az Enterprise Manager indítása===
===4.2. A szerverpéldány beállításai ("Instance Manager")===
Elérhetők és megváltoztathatók a rendszer működését alapvetően befolyásoló beállítások.

====4.2.1 Konfiguráció====
Az Oracle szerver beállításait tekinthetjük meg, illetve változtathatjuk meg (amennyiben erre jogosultságunk van).<br>
A párbeszédpanel fontosabb oldalai (tab):
* General : Az adott adatbázis példány állapotát jelzi (fut/korlátozottan elérhet/nincs csatlakoztatva/áll).
* Memory : A memóriaterületek (SGA) paraméterei változtathatók meg.
* Recovery : Hiba utáni helyreállítással kapcsolatos beállítások.

====4.2.2 Folyamatok====
Az adatbázissal aktuálisan kapcsolatban lévő, szerveroldalon futó folyamatok megtekintésére és szabályozására nyílik mód (pl. egy megakadt, vagy káros folyamat &#8222;kilövésére&#8221;).

====4.2.3 Zárak====
Megtekinthetjük a rendszerben jelenleg aktív zárakat. Ez a szoftverhibák megekeresését segítheti elő.

===4.3. Az adatbázis tartalmának kezelése ("Schema Manager")===
Az adatbázisban lévő objektumok hierarchiája válik láthatóvá.

===4.4. Alapvető biztonsági beállítások ("Security Manager")===
Itt szabályozhatjuk az adatbázishoz és annak adataihoz való hozzáférést.

===4.5. Fizikai tárolási paraméterek (korábbi Storage Manager)===
Az adatbázis fizikai megvalósításának elemeit lehet vele karbantartani.

==5. Néhány további Oracle termék==
* Pro*nyelvek
* PL/SQL
* Form Builder
* Designer
* Internet File System
* Intermedia
* [[JDeveloper]]
* Reports
* Warehouse Builder
* Data Mining Suite (Oracle Darwin)

==6. Constraint-ek Oracle-ben==
A Constraint-ek, vagyis kényszerek egyszerű előírások, szabályok az adatbázisban található adatokra nézve, melyek elősegítik a konzisztencia fenntartását már az adatbázis-szerver szintjén. A kényszerek ismeretében az Oracle képes a lekérdezéseket még jobban optimalizálni.<br>
%T% Egy táblához több kényszer is megadható.<br>
Constraint-ek magadására alapvetően két lehetőségünk van: vagy a megfelelő SQL parancsot gépeljük be, vagy valamilyen grafikus eszközt használunk.<br>

Constraint-ek megadásakor a felső táblázatban az alábbi oszlopok szerepelnek:<br>

* '''Name''' : a kényszerhez itt egy nevet adhatunk meg, ha szeretnénk. Amennyiben nem adunk meg nevet, a rendszer automatikusan generál nagyjából véletlenszerű karakterláncot. %T% Noha a név megadása nem kötelező mégis célszerű azt használni.
* '''Type''' : A kényszer típusa, mely Oracle-ben az alábbi lehet: '''UNIQUE''', '''PRIMARY''', '''FOREIGN''', '''CHECK'''. (A kényszer típusa alapvetően megszabja, hogy mely egyéb oszlopokat enged a rendszer kitölteni.)
* '''Disable''' : Igen/nem típusú mező, melyet ha bejelölünk a kényszert ideiglenesen letiltjuk.
* '''Referenced Schema''' : FOREIGN típusú kényszernél használatos.
* '''Referenced Table''' : FOREIGN típusú kényszernél használatos.
* '''Cascade On Delete''' : FOREIGN típusú kényszernél használatos.
* '''Check Condition''' : CHECK típusú kényszernél használatos.
* '''Deferrable''' : Igen/nem típusú mező. Amennyiben igenre állítjuk, úgy a felhasználó (vagy a kapcsolódó alkalmazás) kérheti a kényszer késleltetését a tranzakció végéig. Aktiválni kell a tranzakció elején!
* '''Initially Deferred''' : Igen/nem típusú mező. Csak akkor van hatása, ha a Deferrable mezőt igenre állítottuk. Amennyiben ez a mező is igaz értékű, akkor a rendszer automatikusan késlelteti a kényszer ellenőrzését, vagyis a felhasználónak nem kell külön kérnie ezt a viselkedést.
* '''No validate''' : Igen/nem típusú mező. Amennyiben értéke igaz, akkor a rendszer csak az új és módosított rekordokat ellenőrzi.
* '''RELY''' (Do Not Enforce) : Igen/nem típusú mező. Ha ezt bejelöljük úgynevezett &#8222;belief&#8221; vagy &#8222;REPLY&#8221; kényszert hozhatunk létre. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nem ellenőrzi, nem tartatja be a kényszert. Ilyen esetben a kényszer szerepe csak a lekérdezések optimalizálásához adott &#8222;tippekben&#8221; rejlik, cserébe a feldolgozás felgyorsul.

A kényszerek típusai:<br>

* '''CHECK''' kényszer
	  A Check Condition mezőt kell kitölteni.<br>
	  Egy logikai kifejezést adhatunk meg, hasonlóan mint a lekérdezések WHERE clause-ában.<br>
	  A rendszer rekordok felvételénél és módosításánál ellenőrzi, hogy ez a feltétel igaz-e, és ha nem, a kényszer sérül, a végrehajtást a rendszer megtagadja.
* '''UNIQUE''' kényszer
	  Egy kulcsot definiálunk a táblához. Hatása kettős: a kulcsban szereplő mezők értekei által képzett kombinációnak egyedinek kell lennie a táblában, továbbá a rendszer automatikusan létrehoz egy indexet a megadott mezők alapján ezzel gyorsítva a kereséseket.
* '''PRIMARY''' kényszer
	  Az elsődleges kulcsot jelöli. Létrehozása ugyanúgy történik mint a UNIQUE kényszernél, és ez is indexet hoz létre a háttérben. A UNIQUE típusú kényszerhez képest valamivel több megkötés van:
** Egy táblára több UNIQUE, de csak egyetlen PRIMARY kényszer létezhet.
** Míg a UNIQUE megengedi a NULL értékeket, a PRIMARY kényszer egyúttal azt is biztosítja, hogy a megadott mezőkben ne lehessen NULL érték.
** Általában az elsődleges kulcs azonosítja egyértelműen a rekordot a táblában, ezért külső kulcsokkal erre hivatkozunk más táblából.
* '''FOREIGN''' kényszer
	  Külső kulcsot jelöl. Ez azt jelenti, hogy az adott táblában bizonyos mezők egy másik tábla bizonyos mezői alapján hivatkoznak a másik tábla rekordjaira. A hivatkozott tábla a '''szülő''', a hivatkozó tábla a '''gyermek'''.<br>
	  A külső kulcshoz tartozó kényszert a gyermek táblában definiáljuk.<br>
	  A szülő táblát a Referenced Schema és Referenced Table oszlopokban kell megadni.<br>
	  Amennyiben a kényszerhez a Cascade On Delete paramétert bejelöljük, törlési láncot hozunk létre.<br>


----

-- [[LatoBalazs|LatoBalazs]] - 2006.02.20. (részben a segédanyagokból kiollózva)

----

----

vissza [[SzgLab5|SzgLab5]]


[[Category:Infoalap]]