Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10. forrásának megtekintése

{{Vissza|Számítógép-hálózatok}}

==1. turnus==
===Elmélet===
====1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata====
* 1.megoldás<br />
Logikai címek alapján routing<br />
Torlódás feloldás, elkerülés<br />
* 2. megoldás <br />
** Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása
** Útvonalválasztás, forgalomszabályozás

==== 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen<br /> ====
RecieveWindow <br />
* a fogadó oldalon menedzselik
* fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos
* TCP fejléc - Window (16 bit)
Congestion Window<br />
* adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe)
* attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében

==== 3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség<br /> ====
Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0
Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1

==== 4) Mi az az exponált terminál <br /> ====
Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna.

- rejtett terminál: két terminál nem hallja egymást, és ugyanannak a harmadik terminálnak adnak egyszerre
- exponált terminál: aki adni készül olyan kommunikációt is hall, amit a címzettje nem, adhatna, de nem mer

==== 5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya ====
* lassan konvergál
* nem jól skálázódik
* hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15)
* végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer) 

===Gyakorlat===
1) Vonja össze az alábbi 5 hálózatot a lehető legnagyobb mértékben:

10.0.1.0/26, 10.0.1.64/26 10.0.1.128/25 10.0.2.0/24 10.0.4.0/24

2) Ossza fel az x.y.12.0/23 hálózatot a legtöbb alhálózatra, hogy azokon elférjen 50 gép

3) RTP csomagok, 15 ms-es média keretekből. Mininális IP/UDP/RTP fejrészek, 4:1-es tömörítéssel, mekkora a csomag mérete

4) 5 soros szöveg, melyik protokollok rosszak benne

5) IPv4 csomag 1200 byte, hálózaton az MTU-k: 1500 1400 600 1350 1200. Mekkora overheadet okoz a tördelés byteban?

==2. turnus==
===Elmélet===
==== 1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között ====
* a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív
*Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz
*Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy)

==== 2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség <br /> ====
GET: az adott URL tartalmának lekérése
HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza

==== 3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk <br /> ====
R - adatátviteli sebesség<br />
l - link fizikai hossza<br />
v = 2*10<sup>8</sup> m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége<br />
RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)<br />

min. csomagméret = R*RTT<br />

Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).<br />

==== 4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) ====
IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni.

==== 5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között <br /> ====
PCF: 
* van QoS, de nem elterjedt
* prioritások adhatók meg => időérzékeny alkalmazások kiszolgálhatók
* egy AP vezérli
DCF:
* sok kommunikáló esetén sok ütközés
* nincsenek prioritások
* ha egyszer valaki megszerzi az adási jogot sokáig adhat

===Gyakorlat===
1) IPv4 alhálózatok összevonása

2) IPv4 felosztás

3) RTP-UDP-IP fejléc tömörítés - minimális méret, 2:1-es arány (nem tuti)

4) mondatkiegészítős feladat AIMD/slow start témekörben

5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért

[[Kategória:Mérnök informatikus]]