Szoftvertechnikák vizsga, 2007. május 30. forrásának megtekintése

__TOC__

==1. Egy egyszerű statikus struktúrából csinálj kódot C++ / C# / Java nyelven!==
(???)
<pre>
struct Point{
	double X;
	double Y;
	void MoveBy(double dX, double dY){
		X+=dX; Y+=dY;
	}
}
public static Point p;
p.X = 1.2f;
p.Y = 3.4f;

Generikus struktúra:
public struct Point<T>{
	public T X;
	public T Y;
}
public static Point<float> point;
p.X = 1.2f;
p.Y = 3.4f;
</pre>

==2. C# Event + példaprogram==

Eseményvezérelt alkalmazások --> az alkalmazás bizonyos elemei eseményeket váltanak ki bizonyos sorrendben --> az alkalmazás más részei reagálnak. (A program futása tehát nem szekvenciális.)
Tetszőleges osztály publikálhatja eseményeknek egy csoportját, amelyekre tetszőleges más osztályok előfizethetnek. Amikor a publikáló osztály elsüti az eseményt, az összes feliratkozott osztály értesítést kap erről. .NET-ben az eseménykezelés hátterében a delegátok állnak. Az eseményt publikáló osztály tulajdonképpen egy multicast delegátot definiál, amely a feliratkozott osztályok egy-egy metódusára mutat. Amikor az esemény elsül, a feliratkozott osztályok megfelelő metódusai a delegáton keresztül meghívódnak. A feliratkozott osztályok azon metódusait, amelyekkel az egyes eseményekre reagálnak, eseménykezelő metódusoknak nevezzük. Minden eseménynek van egy típusa és van egy neve. A típusa annak a delegátnak a típusa, amelyik tulajdonképpen megfelel magának az eseménynek.

Deklarálás:
<pre>
	public delegate void ClickHandler( object sender, Eventargs e );
	event ClickHandler onClicked;
</pre>
Elsütés:
<pre>
	onClicked( this, pointerLocation); //elsütés
</pre>
Eseményre beregisztrálás (a myClickHandle az előfizető egy művelete):
<pre>
	Button.onClicked += myClickHandler;
</pre>

Event publikáló és előfizető kódja: <br />
[[Fájl:sznikak_vizsga_20070530_event.GIF]]

Összefoglalva: 
* nyelvbe épített esemély modell, a delegátokra épül
* publisher/subscriber minta
* eseményt hívni és deklarálni csak a tulajdonos (publikáló) osztályból lehet
* eseményre beregisztrálás kezelőfüggvény hozzáadásával az előfizető objektumnál

-- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.29.

==3. Eseményvezérelt programozás==
		'''a) Írj egy Form alapu programot, ami MessageBox-ban megjeleníti a leütött billentyűt!''' <br>
<pre>
public partial class MainForm : Form
{
	public MainForm()
	{
		InitializeComponent();
		this.KeyDown += new KeyEventHandler(this.MainForm_KeyDown);
	}

	protected override void OnKeyDown(KeyEventArgs e)
	{
		base.OnKeyDown(e);
		MessageBox.Show("A billentyű (virt. fv.): " + e.KeyCode.ToString());
	}

	private void MainForm_KeyDown(object sender, KeyEventArgs e)
	{
		MessageBox.Show("A billentyű (eseménykez.): " + e.KeyCode.ToString());
	}
...
}
</pre>

		'''b) Hogyan kezeli az OS a bill.leütést, hogy adja át a felügyelt környezetnek?''' <br>

A fenti kód esetén bekövetkező történések: <br />
[[Fájl:sznikak_vizsga_20070530_billentyuLe.GIF]]

-- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.29

==4. Szálkezelés==
		'''a) Példa szál indítására.''' <br>

A parancssori argumentumok számától függően paraméteres, ill. paraméter nélküli szálat indítunk:
<pre>
class ThreadTestClass
{
	 public static void Main(string[] args)
	 {
		  Thread t = null;
		  if (args.Length == 0)
		  {
				t = new Thread(new ThreadStart(ThreadMethod1));
				t.Start();
		  }
		  else
		  {
				t = new Thread(new ParameterizedThreadStart(ThreadMethod2));
				t.Start(args[0]);
		  }
	 }
	 public static void ThreadMethod1()
	 {
		  Console.WriteLine("Thread without parameter.");
	 }

	 public static void ThreadMethod2(object param)
	 {
		  Console.WriteLine("Thread with parameter: {0}", param.ToString());
	 }
}
</pre>

-- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.30.

		'''b) AutoResetEvent ismertetése+példakód''' <br>

A megértést segítő leírás: 
Abban az esetben, ha két szálat szeretnénk szinkronizálni (például, ha az egyik végzett, csak utána induljon a másik), hasznos dolog az [[EventWaitHandle]] két alosztályának a használata. Ezek az [[AutoResetEvent]] és [[ManualResetEvent]] (mindkettő a System.Threading névtérben van). Az [[AutoResetEvent]] úgy működik mint egy forgóajtó, melyen csak érvényes jeggyel lehet bemenni. Az Auto azt jelenti az osztály nevében, hogy a forgóajtó automatikusan bezáródik, amikor valaki áthalad rajta. Egy szál a [[WaitOne]] metódus hívásával várakozhat a forgóajtónál addig, amíg újra ki nem nyílik. A Set metódus hívásával nyílik ki az ajtó, így adva lehetőséget azoknak a szálaknak, amelyek WaitOne-nál várakoznak. Példa AutoResetEvent-re

* Esemény, egy fajta szinkronizációs eszköz.
* Írása és olvasása az ütemező által nem megszakítható.
* Processzortakarékos módon lehet rá várakozni.
* Az esemény kétféle állapotban lehet, jelzett és jelzetlen állapotban. (Tehát az esemény egy speciális logikai változóként képzelhető el.)

Példa (előtérszál leállítása eseményre történő várakozással):
<pre>
class EventTestClass
{
	 private static AutoResetEvent stopEvent = new AutoResetEvent(false);
	 public static void Main(string[] args)
	 {
		  Thread t = new Thread(new ThreadStart(ThreadMethod));
		  t.Start();
	 }
	 public static void ThreadMethod()
	 {
		  while (!stopEvent.WaitOne(0, false))
		  {
				...
		  }
	 }
}
</pre>

A várakozás implementációját a WaitHandle osztály tartalmazza, ezt használják az esemény osztályok is. Használatával lehetséges egy vagy több eseményre várakozni.

-- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.29.

==5. Rajzolj fel példát 1:1, 1:n, m:n relációkra, és írd fel, milyen táblákba képezed le őket==
{{InLineImageLink|Infoalap|SzoftTechVizsga070530|adatb1.png}}
{{InLineImageLink|Infoalap|SzoftTechVizsga070530|adatb2.png}}

==6. A 3 rétegű architektúra ismertetése==

'''Háromrétegű architektúra'''

* Külső séma - ''alkalmazás''.
* _Alkalmazáslogikai alréteg_: opcionális. Ez egy interfész (homlokzat) a tartománymodellhez. Az interfész illeszkedik a GUI vezérlőelemeihez. A tartomány típusairól logikai típussá konvertál.
* Koncepcionális séma - ''tartomány'' (üzleti logika).
* Belső séma - ''adatbázis''.
* Felépítés:

{| border="1"
|  Alkalmazás  ||  Tartomány  ||  Adatbázis  
|}

'''Előnyök:'''
* Az alkalmazás kevésbé függ a fizikai adatszerkezettől.
* A referenciális integritás alkalmazásfüggetlenül kezelhető.
* Az adatbázis átszervezhető az alkalmazástól függetlenül.
* Tranzakciókezelés a DBMS feladata &#8211; ne nekünk kelljen implementálni.
* Ipari támogatottság (Microsoft, Sun).

'''Hátrányok:'''
* Kevesen használják.
* Nagyobb erőforrásigény.
* Többletmunka.
* Az objektumorientált adatbázisok jó felhasználási területe, de ezek teljesítőképessége kétséges.

-- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.29

''Bónuszként ide másolom a kétrétegűt is, hátha legközelebb azt kérdezik! :)''

'''Kétrétegű architektúra'''

* Megosztott adatbázis (file-ok, DBMS)
* Alkalmazások (hagymányos vagy 4GL nyelven) 
* Felépítés:

{| border="1"
|  Alkalmazás  ||  Megosztott adatbázis  
|}

'''Előnyök:'''
* Az adatkarbantartás elkülöníthető az alkalmazásoktól.
* A már meglévő adatokat több szempontból (nézetből) is megjeleníthetjük.

'''Hátrányok:'''
* Az adatok integritása jól csak az adatbázis szintjén megoldható &#8211; ha nincs lehetőség tárolt eljárásokra, akkor ez problematikussá válhat.
* Ha az adatintegritás kezelését &#8222;bedrótozzuk&#8221; az alkalmazásba, nem lehet megváltoztatni a régi alkalmazásokkal való kompatibilitás miatt.
* Optimalizálás denormalizálással.
* Az alkalmazás az adatbázis fizikai felépítését is figyelembe kell vegye, pedig neki csak a szemantikát kellene.

-- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.29.

==7. Tervezési minták==
		'''a) Miben és hogyan segítenek a tervezési minták?''' <br>

A tervezési minta gyakran elforduló problémát ír le; annak környezetét és a megoldás magját, amit alkalmazva számos gyakorlati eset hatékonyan megoldható. (Lazább értelemben véve akár az interfészek is tekinthetőek tervezési mintának.) A fejlesztés tervezés fázisában nagy segítség. Programozási nyelvtől független.

Négy alapelem:
* minta neve
* probléma és környezet bemutatása (gyakran konkrét példán keresztül)
* absztrakt leírás (a megoldásban szereplő elemek, kapcsolatuk, az egyes elemek felelőssége, együttműködése)
* következmények, tapasztalatok

<pre>
A tervezési minták a fejlesztés tervezés fázisában segítenek (az analízis minták az analízis fázisában)
Ezekben segítenek a patternek:
	I. Megfelel objektumokat megtalálni, definiálni
		Objektumok számának, méretének meghatározása
		Objektum interfészek definiálása
		Objektum implementálása
  II. Újrafelhasználás (design for reuse)
 III. Változtathatóság, kiterjeszthetség (design for change)
</pre>

-- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.29.

		'''b) composite tervezési minta, mi az, mire jó, hogy épül fel, példával vagy konkrétan a működése''' <br>

* Olyankor alkalmazható, mikor két objektum között rész-egész viszony van.<br>
* fastruktúrába rendezhetők vele különböző objektumok<br>
* előnye, hogy elemi és összetett objektumokat egységesen lehet vele kezelni<br>
* pl. grafikus megjelenítő, mely "ábra"-kat tartalmaz(ábra az absztrakt ősosztály rajzol metódussal):<br>
				 egyszerű objektum pl. vonal, pont, stb.<br>
				 összetett objektum pl. négyzet, rombusz, stb.<br>
		ha azonban bármelyiket ki szeretnénk rajzolni, elég meghívni az abra.rajzol - t, így minden objektum ki tudja rajzolni magát, és a felhasználónak nem kell tudnia h az egyszerű v összetett objektum volt-e
-- [[GergaczBalint|Gery]] - 2008.06.01.
==8. Milyen előnyei és hátrányai vannak a webes alkalmazásoknak? Írj 5 előnyt és 5 hátrányt!==
		 Előnyök:<br>
			- egyszerű telepítés<br>
			- frissítés és javítás<br>
			- nyitottság <br>
			- szabványos távoli kommunikáció <br>
			- olcsóbb az üzemeltetés és hosszú távon a fejlesztés is<br>
			- mobil és nem mobil oldali klinesek egyaránt<br>
			- kliens oldali platformfüggetlenség<br>
			- távoli adminisztráció<br>
			- szabványos authentikáció használható<br>
		<br>
		Hátrányok:<br>
			- kritikus válaszidő<br>
			- grafika erős támogatása (pl:GDI+)<br>
			- http és html korlátozottsága<br>
			- a védelem kritikus<br>
			- lokális erőforrások kezelése<br>
			- felhasználói hozzáállás<br>
			- infrastruktúra<br>
			- privát adatok hozzáférése<br>
			- adatok kezelése<br>
<br>
-- [[FrangTamas|Dragooon]] - 2008.05.29.


[[Category:Infoalap]]