Fizika1 vizsga 2007.01.17. forrásának megtekintése

A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.<br>
A vizsga [[Media:Fizika1i_vizsga-2007-01-17.pdf‎ | scannelt változata.]]

==Kifejtős kérdések==
max. 15 pont, feladatonként 3 pont

;# Tömegközéppont tétele (3p)
;# Doppler hatás frekvencia tétele
;# Ideális gázok esetén adiabatikus folyamatokra jellemző pV<sup>k</sup> összefüggés levezetése
;# Elektrosztatika Gauss tétele
;# Ohm törvény integrális és differenciális alakja

==Igaz-hamis kérdések==
max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p

;# Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is). 
;# A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). 
;# A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére. 
;# A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb. 
;# Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú. 
;# A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén &#8211; feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez 
;# A munkatétel nem érvényes, ha az erők között surlódási erők is vannak 
;# A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat
;# Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. 
;# Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb
;# A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá
;# Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába
;# Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében. 
;# Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. 
;# Stacionárius áramoknál fémes vezetők belsejében a térerővonalak a felülethez közel a felületre merőlegesek. 


===Megoldás===
non-official
<pre>
  1	 2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15
  H	 I	I	H	H	I/H	H	H	I	I	I	H	H	H	?
</pre>

''Megjegyzés: A 6. kérdésnél mindkét választ elfogadták. Amennyiben eltekintünk a testre ható egyéb erőktől, mint pl. a gravitációs erő, az állítás igaz.''

==Feladatok==
max. 20 pont, jó: 2,5p

;1. Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az x(t) = -1 + 3t<sup>2</sup> - 2t<sup>3</sup> függvénnyel írhatjuk le. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
:A: 9 m/s
:B: 1 m/s
:C: 3 m/s
:D: 5 m/s
:E: egyik sem
;2. Anyagi pontnak tekinthető 4 kg tömegű test vízszintes lemezen fekszik, a súrlódás elhanyagolható. A lemez közepén lyuk van, amelyen keresztül zsineget vezetünk át és a testre erösítjük. A test kezdetben 0,5 m távolságra van a középponttól és ekkor 4 m/s sebességgel a TKP körüli mozgásra indítjuk.  A zsineggel előbb körpályán tartjuk, majd befelé húzzuk a testet. A zsineg 600 N feszítőerőnél szakad el. Mekkora sugarú körön mozgott ekkor a test? ''(Tipp: Tekintsük a feladatot az impulzusmomentum illetve a perdület szemszögéből.)''
:A: 2,4 cm
:B: 29,9 cm
:C: 12 cm
:D: 41,2 cm
:E: egyik sem
;3. Egy m<sub>1</sub>= 3 kg tömegű test tökéletesen rugalmatlanul ütközik egy m<sub>2</sub>= 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m<sub>2</sub> tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt!
:A: 70%
:B: 59,5%
:C: 53,2%
:D: 24,5%
:E: egyik sem
;4. Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető? 
:A: balra 0,036 m
:B: jobbra 0,056 m
:C: jobbra 0,036 m
:D: jobbra 0,016 m
:E: egyik sem
;5. 100 kPa nyomású és 200 m<sup>3</sup> térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
:A: 10<sup>3</sup> J
:B: 10<sup>2</sup> J
:C: 10<sup>8</sup> J
:D: 10<sup>6</sup> J
:E: egyik sem
;6. Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 10<sup>4</sup> Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
:A: 57 J/K
:B: 255 J/K
:C: 6523 J/K
:D: 606 J/K
:E: egyik sem
;7. Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6&middot;10<sup>-9</sup> C töltést egy 10<sup>-7</sup> C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
:A: 2,4&middot;10<sup>-4</sup> J
:B: 7,2&middot;10<sup>-5</sup> J
:C: 1,2&middot;10<sup>-5</sup> J
:D: 9,6&middot;10<sup>-7</sup> J
:E: egyik sem
;8. Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup> és 7&middot;10<sup>-9</sup> C/m<sup>2</sup>. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
:A: 452 V
:B: 22,6 V
:C: 67,8 V
:D: 90,4 V
:E: egyik sem</pre>

===Megoldás===
non-official
<pre>
 1  2  3  4  5  6  7  8
 B  B  A  C  C  A  B  D
</pre>

====4.====
<pre>
Mo.: m=4 kg, r0=0,5m ; vo=4 m/s; K=600 N
  pedület megmaradas lesz, ezert L=r*m*v=r0*m*v0 -> 4*r*v=4*0,5*4
  v=2/r

  K=m*a(cp) -> acp=K/m=150
  a(cp)=v^2/r=4/r^3=150 
  
  r=sqrt[3]{4/150}=0,298 m = 29,8 cm ami a B-t adja ki helyesnek :)
</pre>

-- [[TothGaborAdam|tg]] - 2007.01.21.
-- [[RuskoPeter|Pierre]] - 2007.01.21.
-- [[VargaKitti|Kittka]] - 2007.01.22.
-- [[LajosGerecs|luos]] - 2010.01.21.
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.01.05.
-- [[Lord_Viktor|Lord Viktor]] - 2013.01.24