SzgHalok 5. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibakezelés diasor)

A VIK Wikiből
(SzgHalokTeszt05 szócikkből átirányítva)

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


Nagy valoszinuseggel lesznek elozo heti utvalasztasos (4. teszt) kerdesek is. Nezzetek mindkettot, ha ennek ellenere olyat kaptok ami meg nem szerepelt, figyeljetek oda, hogy hova irjatok be.

Ekkor szerepelt:

  • 2007. 10. 20.
  • 2008. 03. 18.

Miért kell a csomagkapcsolt hálózatban a körülfordulási időnél tovább várni a nyugta megérkezésére?

  • Mert a vevő esetleg késlekedik annak elküldésével
  • Mert nem érdemes túl nagy intenzitással küldeni az ismétléseket
  • Mert a körbefordulási idő véletlen ingadozáskot mutat
  • Egyik válasz sem jó

Részben jó

  • Leadott munka pontjai: 0.9/1.*

Mikor beszélünk statisztikus nyereségről?

  • Egyik válasz sem jó
  • Ha az erőforrást az igények csúcsértéke helyett annak a felére méretezzük
  • Ha szerencsejátékban többször nyerünk, mint vesztünk

Mi a jellemzője a max-min igazságos erőforrás megosztásnak? (Több jó válasz is lehet)

  • Mindazok, akik a jogosultságuk alatti kiszolgálást kérnek, megkapják a teljes kiszolgálást
  • A jogosultságuk felett kérők nem kapnak semmit
  • Egyik válasz sem jó
  • Akkor lép működésbe, ha az igények túllépik a lehetőségeket

Legyen két felhasználónk és forgalmi részaránnyal! Ha a kiszolgáló -t tud teljesíteni és a 2-es felhasználó 1/2 értékű átlagos késleltetést akar, akkor mekkora lesz az 1-es felhasználó átlagos késleltetése?

--> q1=1.5 1.5 a helyes megoldas (3/2 0 pont)

Legyen két felhasználónk és forgalmi részaránnyal! Ha a kiszolgáló -t tud teljesíteni és a 2-es felhasználó 2/2 értékű átlagos késleltetést akar, akkor mekkora lesz az 1-es felhasználó átlagos késleltetése?

--> q1=3

Legyen két felhasználónk és forgalmi részaránnyal! Ha a kiszolgáló -t tud teljesíteni, és a 2-es felhasználó 3/2 értékű átlagos késleltetést akar, akkor mekkora lesz az 1-es felhasználó átlagos késleltetése?

--> q1=4.5

4.5 a helyes megoldas (9/2 0 pont)

Mikor lép fel ütemezési feladat?

  • Ha egy osztott használatú erőforrásra időnként túl sok igény jelentkezik.
  • Ha egyik igényt sem akarjuk előnyben részesíteni.
  • Ha hosszabb időre átlagolva sem tudja az erőforrás a feladatot ellátni
  • Egyik válasz sem jó.

Hogyan valósítja meg a WFQ az általános erőforrás-megosztás (GPS) elvét?

  • Egyik válasz sem jó.
  • Kiszámítja a csomagok kiszolgálásának GPS szerinti kezdetét, és annak sorrendjében valósítja meg a kiszolgálást.
  • A kiszolgálási sorrendet a csomagok hossza szerint állapítja meg.

A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.

  • Hamis

Milyen választási lehetőségeink (szabadsági fok) vannak az ütemezési módszerek tervezésénél?

  • Milyen kiszolgálási sorrendet követünk az egyes szinteken belül
  • Hány különböző prioritási szinten kezeljük az igényeket
  • Az egyes szinteken belül megtartjuk-e a megőrzési törvényt (conservation law)
  • Az egyes szinteken belül milyen mértékben vonjuk össze (aggregáljuk) az igényeket
  • Egyik válasz sem jó

Mely erőforrások iránti túlzott igény miatt van szükség feladatütemezésre az információtovábbító hálózatokban?

  • A jelátviteli összekötések(linkek) átviteli képessége miatt
  • A csomópontok véges tárolóképessége miatt
  • Egyik válasz sem jó
  • Elsősorban az emberi erőforrások miatt
  • A csomópontok elhelyezkedése miatt

Milyen összetevőket alkalmaz a feladatütemezési módszer céljai elérésére?

  • Meghatározza a kiszolgálási sorrendet
  • Meghatározza a kiszolgálásból kiesőket telített erőforrás esetén
  • Meghatározza a kiszolgálásra jogosultak körét
  • Meghatározza a kiszolgálásért fizetendő díjakat
  • Egyik válasz sem jó

A "nem-munka-megőrző" ütemezés csak elvi lehetőség, valójában semmi értelme egy igényt várakoztatni, amikor lehetőség van a kiszolgálására.

  • Hamis

Teljesítménykorlátok megadása, vagyis kiszolgálási garancia rögzítése csak determinisztikusan lehet értelmes, mert semmi haszna azt lerögzíteni, hogy valamilyen kiszolgálási jellemző milyen valószínűséggel teljesül.

  • Hamis

Melyik alábbi tulajdonság nem előnyös a forgalomszabályozás részére?

  • Hatékonysága arányosan függjön a szabályzott források számától
  • Legyen stabil a működése
  • A lehető legkevesebb hálózati erőforrást vegye igénybe
  • Egyik válasz sem jó
  • Legyen egyszerűen megvalósítható
  • Biztosítsa a szabályzott források igazságos részesedését az igénybe vett erőforrásokon

Miért nem használjuk általánosan a negatív nyugtázást a csomagkapcsolt hálózatokban?

  • A negatív nyugta küldésének a feltételei nem biztosítottak minden esetben
  • Egyik válasz sem jó
  • Megbízhatóbbak a pozitív válaszok

A számítógép-hálózatokban nem érdemes "sliding window" típusú forgalomszabályozást alkalmazni, mert a nagysebességű linkek miatt gyorsan megérkezik a nyugta.

  • Hamis

A csomagok többszöröződése természetes velejárója a pozitív nyugtával biztosított helyes csomagátvitelnek.

  • Igaz

Milyen hibát eredményez, ha az adó és a vevő közötti bitszinkron elromlik:

  • Egyik válasz sem jó (helyes válasz a hibacsomósodás lenne)
  • Csak véletlen, szórványos hibák keletkeznek
  • Ez egyáltalán nem okoz hibát az átvitt információban csak az időzítésben

A csomagok többszöröződése természetes velejárója a pozitív nyugtával biztosított helyes csomagátvitelnek.

  • Igaz

A villámlás okozta impulzuszaj szórványos, egymástól független véletlen bithibákat okoz.

  • Hamis

A forgalomszabályozás (flow control) az áramkörkapcsolt hálózatok egyik fontos eszköze a túlzott terhelés megakadályozására.

  • Hamis

A bitkeverés alkalmazása minden szempontból a legjobb megoldás a bitszinkron biztositására, mert némi sávszélességnövekdése árán minden esetben lehetővé teszi a vevő számára a bithatárok megállapitásást.

  • Hamis

A bitszinkron fenntarthatósága érdekében vagy megfelelő modulációs eljárást (vonali kódolást), mint például a Manchester kód, alkalmazunk, vagy scrambling-et használunk.

  • Igaz

Hogyan csoportosíthatók az információtovábbító hálózatokban a kiszolgálással szemben támasztott igények?

  • Az összes igény a hibamentes átvitelt tartja a legfontosabbnak
  • Valamennyi igény egyformán csak kiszolgálást akar
  • Bizonyos igények annak örülnek, ha ki sem szolgálják őket
  • Az összes igény mindig azonnali kiszolgálásra törekszik
  • Egyik válasz sem jó

Melyik hibajavítási stratégia – az ARQ vagy a FEC – a kedvezőbb?

  • Az ARQ a kedvezőbb, mert a hiba létét teljes biztonsággal fel lehet fedni, míg a javításban tévedhetünk
  • Minden szempontból egyenértékűek, a rendszertervező szabadon választhat közülük
  • Egyik válasz sem jó

A vezetéknélküli információtovábbítás mindig jobban védhető a megfelelő kódokkal a hibákkal szemben, mit a vezetékes átvitel.

  • Hamis

Milyen módon lehetséges a forgalom szabályozást "nyílt hurokban" megvalósítani?

  • Megoldást jelenthet, ha szolgáltatási szerződés keretében történik a hálózat igénybevétele, illetve az igények kiszolgálása, és ezt a szerződést menetközben módosítani lehet.
  • Nem lehetséges, mert a szabályozáshoz hurokra van szükség.
  • Egyik válasz sem jó.

-- Estrica - 2008.03.18.

-- Tommy - 2008.03.18.

-- OBrien - 2008.03.16.

-- dmkschumi - 2008.03.18

-- FaPe - 2008.03.18.

-- Sanyi - 2008.03.18