Szélessávú vezeték nélküli hírközlő és műsorszóró rendszerek

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pálvölgyi Tibor (vitalap | szerkesztései) 2017. június 8., 12:31-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Szélessávú vezeték nélküli
hírközlő és műsorszóró rendszerek
Tárgykód
VIHVMA01
Általános infók
Szak
villany MSc
Kredit
4
Ajánlott félév
tavasz
Tanszék
HVT
Követelmények
NagyZH
1 db
Vizsga
szóbeli
Elérhetőségek

Tantárgyi tematika

A Hírközléselmélet tantárgyban előadott elméleti alapokra építve a szélessávú vezeték nélküli hírközlő és műsorszóró rendszerek alapvető eljárásainak ismertetése az alábbi témakörök szerint. Az első a digitális hírközlés néhány speciális kérdésével foglalkozik, így a spektrumhatékony kódolási eljárásokkal (nagy állapotszámú digitális modulációk - MQAM, folytonos fázisú modulációk – CPM, többvivős modulációs eljárások - OFDM, FBMC) kódolt modulációs rendszerekkel, kiterjesztett spektrumú rendszerekkel (konstans és változó sebességű szolgáltatások esetére is), a többszörös hozzáférésű rendszerekkel (CDMA, FDMA, TDMA, SDMA), többfelhasználós vételi eljárásokkal. A második rész az átviteli közegek tulajdonságait ismerteti, áttekintve a földi és műholdas mikrohullámú közeg, a mobil valamint a fix telepítésű és műsorszóró (földfelszíni és műholdas) rádiócsatorna tulajdonságait (pl. WSSUS), kitérve a pont-pont, pont-többpont (pl.: MIMO) csatornákra is. A harmadik rész speciális rendszereket, berendezéseket ismertet, így földi és műholdas műsorszóró és kommunikációs rendszereket, beleértve a DAB, DVB és DRM rendszereket, a szélessávú, fix telepítésű, vezetéknélküli hozzáférési (BFWA) hálózatokat a mobil és műsorszóró hálózatok konvergenciájának elemeivel együtt (SDR, LTE, 5G, DVB IP, DVB RCT/S/C). A negyedik rész mélyrehatóan ismerteti a korszerű digitális műsorszóró- és kommunikációs rendszerek méréstechnikáját, részletezve az idő- és frekvenciatartománybeli jellemzőket, moduláció-analízist és bithiba-, illetve csomaghiba-arány vizsgálatokat. Ugyancsak szemléltetjük ezen rendszerek alapsávi rendszerábrázolását, modellezési és szimulációs eljárásait, adott sztochasztikus jellemzőkkel rendelkező valós és komplex jelek előállítását, a rendszerjellemzők szimulációs becslését. A félév végére a hallgatók birtokába jutnak azon ismereteknek, melyekkel képesek lesznek a jövő szélessávú fix és mobil kommunikációs, továbbá műsorszóró rendszereinek alapvető – fizikai rétegbeli – tulajdonságainak tervezésére, modellezésére és vizsgálatára.

Előadók: dr. Bitó János és Szombathy Csaba felváltva

Követelmények

2015 tavasz

14. héten ZH, és vizsgaidőszakban szóbeli vizsga volt. A ZH és a vizsga is két külön részből állt, a két előadó anyaga képezte a két részt. Bitó részéből ZH-n a Hírközléselmélet tárgyhoz igen hasonló teszt jellegű kérdések, a másik részből 1-2 kifejtős feladat volt. Vizsgán tételeket adtak ki.

Segédanyagok

Vizsga

Vélemények

Évközi élmények

  • Az MSc első félévének egyik legjobb tárgya, érdemes rá bejárni mindkét részre, mert anélkül a megértés szinte esélytelen. A Szombathy Csabás rész nagyon jól tanulható és ha figyelsz az órákon jól tanulható. A Szombathy-s részhez végtelen sok segédanyag van, amik még használhatóak is úgyhogy tiszta királyság :) A Bitó-s részhez egyáltalán nincs segédanyag, így ha nem voltál bent az órákon, akkor másoktól kell összegyomlálni a jegyeztet, de a megértés így nagyon nehéz lesz. (M, 2015.)

Vizsgaélmények

  • A vizsgán vannak tételek mindkét előadótól, mindkettőből kapsz jegyet majd átlagolják és felfelé kerekítik .5-től. Ha a ZH jól sikerült akkor lehetséges, hogy még több jóindulattal adnak jegyet :) A Szombathy vizsgán kihúzod a tételt, kidolgozod és felelsz, általában jó jegyek születnek (4-5 ilyesmi) nem szokott probléma lenni vele. A Bitó-s vizsgarész idén úgy volt, hogy Bitó egyszerre feleltet több embert és ilyen Legyen Ön Is Milliomos stílusban egy idő után ad egy jegyet és ki lehet szállni vagy tovább felelni. Természetesen mind rontani mind javítani lehetséges, ha nem szállsz ki. Bitónál a tételeknek semmi értelme nincs, mivel bármiből bármit kérdez, akár egy témát jobban kiveséz, ha úgy gondolja. Nagyon mély megértését várja el az anyagnak, így érdemes nagyon alaposan készülni, de ahogy Szombathy sem ő sem a konkrét képletekre meg levezetésekre kíváncsi (ezek inkább mentőkérdések szoktak lenni), hanem az elmélyült tudásra :) Fél év fele alatt ezt nem mindenkinek egyszerű kivitelezni :) (M, 2015)
1. félév (tavasz)
2. félév (ősz)
3. félév (tavasz)
Egyéb