MenVallGazdZH20070327

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szikszayl (vitalap | szerkesztései) 2014. augusztus 24., 17:29-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

-- Velias - 2007.03.27.

Megj.: a megoldások a tanszék által kiadott ZH segédletből lettek kimásolva.

B csoport

kifejtősek: *Mi jellemzi az altruista viselkedést, és miként magyarázható ez is az önérdekkövetéssel ?

  • A hatékonyság miért szubjektív fogalom ?
  • Miért fizetünk a kockázatmentes kölcsönökért kamatot ?
  • Mi a képviseleti, illetve megbízó ügynök probléma ?
  • Miért nehéz meghatározni a portfólió szórását ?
  • Adja meg a tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidítését és írja fel a képletét !
  • Mi a belső megtérülési ráta definíciója (képlettel), jelentése, miként jelent döntési kritériumot ?
  • Mutassa be a szervezés fogalmát !
  • Mit jelent a technikai készség ?
  • Melyek a Weber-féle ideális bürokratikus szervezet jellemzői ?

feladat:

  • Adott összegre kamatozás évenkénti adott %-kal. Mennyi lesz a pénz X év után ?

összegX=összeg0*(1+ráta)^X ahol a ráta tizedes számmal értendő nem százalékban:) (pl 56% = 0.56)

tesztkérdések:

  • szervezet legfontosabb jellemzői
  • menedzsment funkciói
  • még 1-2 tesztkérdés volt, azok valami személyekkel voltak kapcsolatosak

C csoport

1. rész

  • Mi a kapcsolat az alternatív költség és a határköltség között?
  • Mik az elsüllyedt költségek?

2. rész

  • Jellemezd a Mintzberg-féle interperszonális szerepet!
  • Jellemezd a funkcionális szervezeti formát!
  • Mutasd be a vállalati döntések folyamatát a CAPM modellen és az NPV segítségével!

D csoport

1. rész

Miként ragadhatjuk meg az emberek cselekedeteinek általános mozgatóját? Az emberek hasznosságmaximalizálók, értékmaximalizálók. Általános szabályként fogalmazhatjuk meg, hogy az emberek cselekedeteit (várható) hasznosságuk maximalizálása vezérli, arra törekednek, hogy minél több számukra értékes jószág élvezetét nyerhessék el.

A kereskedés miért tekinthető termelőtevékenységnek? Bár a kereskedés során semmi kézzelfogható újat nem állítanak elő, pusztán a világ javait rendezi értékesebb formába, ez igen hasonló ahhoz, mint amikor ipari vagy mezőgazdasági termelés csoportosít a dolgokat (például alapanyagokat, munkaerőt, energiahordozót) értékesebb formákra. A kereskedés annyiból más, hogy nincs mögötte technológia, de termelőtevékenységnek tekinthető, hiszen az embereket jobb helyzetekbe hozza, gazdagítja őket.

A részvényesi érdek követéséből fakadóan miként tekintünk a vállalat gazdasági működésére? Mivel a vállalati gazdasági elemzések célja kifejezetten a részvényesi célhoz tapad, így elszakadunk a „vállalat egészével” kapcsolatos célok figyelembevételétől: a vállalat működését adózás, hitelfelvétel-kamatfizetés-törlesztés és természetesen a bérek, beszállítói kifizetések után tekintjük, azaz úgy, hogy a működés milyen hatással van a részvényesi jövedelmekre.

Miként tekintünk a vállalati gazdasági elemzésekre az osztalékközömbösség elfogadásával? Ha a részvényesi érték szempontjából mindegy, hogy milyen ütemezésű osztalékfizetést tekintünk, akkor célszerű úgy szemlélni az egyes üzleti projekteket, mintha azokat mindig a részvényesektől újonnan bevont tőkéből valósítanák meg, majd a későbbi évek szabad pénzáramlásait („többleteit”) azonnal ki is fizetnék nekik osztalékként.

Ábrázolja a három kockázatos elemből összeállítható portfoliók halmazát! L. grafikon a segédletben

Mekkora egy sok-elelmű portfólió szórása 1 és 0 közötti korrelációs együtthatók esetén? Amikor a tagok közötti korrelációk 0 és 1 közöttiek, akkor az elemszán növekedésével a tagok valamekkora szórást „kioltanak”, azaz valamennyire csökkentik a portfólió szórását, de mivel valamilyen mértékű együttmozgási tendencia van (hiszen a korrelációk pozitívok), a portfólió szórása nem csökken a nulláig.

Hogyan történik az üzleti tevékenység béták (projekt béták) becslése a gyakorlatban? Az üzleti tevékenység béták megadásához előre elkészített, iparágak szerinti bontású bétatáblázatot használunk. Az iparági béták meghatározásához a részvényeket 100-300 iparág szerint csoportosítják, majd az iparági hozamadatokból átlagos iparági bétákat számolnak.

Írja fel az NPV-jét az alábbi projektnek („képlettel”, a végeredmény kiszámítása nélkül): F0=70mFt beruházásával F1=30mFt, F2=40mFt és F3=40mFt jövőbeli pénzáramlásokra számíthatunk! (ralt=11%) Képlet a segédletben

Mit jelent az, hogy egy szervezet t0bbdimenziós? A szervezetben a munkamegosztás kialakítása egyszerre több szempont figyelembevételével történt.

Melyek a Mintzberg-féle döntési szerepek? Vállalkozó, zavarelhárító (problémakezelő), erőforráselosztó, tárgyaló

Mi lehet a felfelé irányuló kommunikáció tartalma? (többszörös választás) IGEN: Javaslatok, beszámolók, problémák közlése, sérelmek és viták NEM: Eljárások, szabályok, tanácsadás, visszajelzés a termelésről

George Elton Mayo tevékenysége (többszörös választás) IGEN: informális csoportok, társas kapcsolatok NEM: funkcionális osztályok kialakítása, menedzseri funkciók vizsgálata, vállalati konfliktusok vizsgálata, vállalat vezetésének vizsgálata

Mi a fogyasztói igény? (többszörös választás) IGEN: Azon emberi/vállalati igények, melyeket nem saját munkával vagy közösségi intézmények útján igyekszünk kielégíteni NEM: (Minden más, az előbbi definíciótól különböző dolog)

2. rész

Ha az éves szabad pénzáramlások nem ugyanakkorák, mint az éves osztalékok, hogyan lehetnek mégis azonos értékűek? Az osztalékközömbösségből következik, hogy bár a szabad (nettó, várható) pénzáramlások sorozata nem azonos az adózás utáni osztalékok sorozatával, közgazdasági értéküket tekintve azonosak. Ha a szabad pénzáramlásokat minden évben akkurátusan kifizetnék osztalékként, akkor a szabad pénzáramlások adózás utáni osztalékokként landolnának a részvényesek zsebében. Ekkor az értékazonosság nyilvánvaló. Lehet, hogy nem így történik, tartogatják a szabaddá vált összegeket, esetleg újabb források bevonásával pótolnak „túlzott” osztalékfizetéseket, azonban az osztalékközömbösség miatt az osztalékfizetés ütemezése közömbös, így a szabad összegek keletkezéséhez képest lassított vagy gyorsított ütemű osztalékfizetés értéke meg kell egyezzen az azonnali osztalékfizetési melletti ütemezés értékével.

Ábrázolja és magyarázza a Markowitz-féle modellt! A Markowitz-féle modellben a tőkepiac kínálta befektetéseket és az ezekből összeállítható portfóliók halmazát „tojáshéjalakú” ábra szemlélteti. A „tojáshéj” peremén vannak a hatékony portfóliók. Befektetői hasznosságmaximalizálást, kockázatkerülést és racionalitást feltételezve nyilvánvaló, hogy az egyes befektetők itt helyezkednek el portfólióikkal (ld. B1, B2 pontok) Grafikon a segédletben!

Funkcionális szerveződésű vállalatok bemutatása Ábra + leírás a vállalkozásgazdaságtan diasorban