Beszéd információs rendszerek HOWTO

Döme - 2013. ősz

Ez a tárgy egyszerre követel lexikális tudást és elvek/algoritmusok működésének megértését és alkalmazását. A legfőbb problémája, hogy nincs hozzá egy jó jegyzet sem, a könyv pedig túl terjengős. A tárgy inkább átfogó képet/szemléletet ad, mint hasznosítható tudást, viszont vannak nagyon érdekes részei(pl.: hogyan kell megvágni egy hanganyagot, hogy a beszélő más szavakat mondjon és hogyan működik, konkrétan a cár->szár->tár szó volt) Az anyag jellegéhez mérten vannak demók előadáson és gyakorlaton is.

Nagy vonalakban a következőkről volt szó:

• beszédhangok kategorizálása
• pici emberi hallás anatómiája
• jelfeldolgozás
• kódolás
• különféle beszédinformációs rendszerek működési modelljei
• beszédinformációs rendszereket minősítő rendszerek

ZH-ban mindegyik témából egy-egy kérdés várható, illetve gyakran vannak "kamu" kérdések is, pl.: mi a szerepe a vadászkürtnek az emberi beszédkommunikációban? Érdemes nézni régebbi ZH-kat, olykor egy-egy kérdés újra előkerül, illetve jellege hasonló. Örülök, hogy elvégeztem a tárgyat, de nem tudom ajánlani.

VGA - 2013. 12. 10.

Nagyon nem ajánlom személy szerint. Az előadások anyaga nem teljesen fedi a számonkérést, másrészt az első 5 héten keresztül volt szó inkább arról, hogy mi a történelme a beszédinformációs rendszereknek, és hogy milyen elemei vannak a nyelvnek (úgy, hogy a 10 hét anyagából van ZH!), és egyszer azért csak-csak elhangzott egy-egy definíció de az is 10 előadásból volt 1 - és még erre ráadásul mivel két előadó volt, akik nem egyeztettek egymással, volt, hogy pont ugyanazt mondták el, vagy amit a másik nem mondott el, feltételezték hogy elmondta. Káosz. És ennél már csak rosszabb lett, mert a gyakorlatok vagy "interaktív jellegűek" szerettek volna lenni, vagy pedig csak olyan dolgokról volt szó, amiknek különösebb köze nem volt az anyaghoz.

Mondjuk emiatt az 5. héten elkezdtem nem bejárni mind a gyakorlatokra, mint az előadásokra, mert egyszerűen tűrhetetlen volt a releváns információ teljes hiánya - és valószínűleg pont ezután kezdtek neki a bonyolultabb dolgokba, mint a PSOLA algoritmus, kódolás, dekódolás, rejtett Markov modellek, etc. Emiatt bár nem merem állítani, hogy mindent megtettem a tárgy abszolválása érdekében, igazából vannak dolgok, amiket úgy kérnek vissza, hogy csak a könyvben van benne, amit pedig meg kell venni. És hogy azért ne legyen hiábavaló amit írtam, itt az első ZH eredménye - mindenki döntse el magának, hogy van-e ehhez kedve :D

Őszintén szólva adatb pZH-kon és szofttech vizsgákon jobb arányok vannak.

Balu - 2013. 12. 06.

Valóban nem könnyű tárgy, de legalább nem kötelező a jelenlét a gyakorlatokon, valamint házit sem kell leadni. Mióta nem vizsgás a tárgy, az oktatás csak a 10. hétig tart. Ezután már sem előadás nincs több, sem gyakorlat. A zh ennek megfelelően a teljes féléves anyagot tartalmazza, nehézsége egy vizsgával ér fel. Formátuma megegyezik az előző évekével: 5-6 kifejtendő feladat, valamint a másik oldalon igaz-hamis kérdések, hasonló pontozással mint az előző években. Én a wikin található teljes jegyzet és a 2010-ig kidolgozott zh megoldások alapján 3-as jegyet tudta elérni. Ehhez azonban tényleg értelmezve kell végigolvasni az anyagot, a feladatokat is meg kell érteni. Zh előtti konzira csak akkor érdemes bemenni, ha már átolvastad egyszer az anyagot, vagy van konkrét kérdésed feladattal kapcsolatban. Átolvastam a letölthető cd anyagát is, szerintem egyszer érdemes végigfutni (nem hosszú). Megvásároltam a tárgyhoz ajánlott könyvet. Ez csaknem 700 oldal hosszú és nagyon bőbeszédűen fejti ki a tárgy anyagát. Nem sokat olvastam el belőle, szerintem enélkül is át lehet menni, döntse el mindenki hogy rááldoz-e 2300 Ft-t. Általánosságban elmondható, hogy tipikusan olyan tárgy a beszédinfó, aminek az anyaga elsőre nagyon csúnyának tűnhet, de ha érdeklődve áll hozzá az ember, akkor kis kitartással egészen érthetővé tud válni.

Maestro - 2011.06.10

Ez a tárgy régen volt könnyű, most egyáltalán nem az (mondjuk nem jártam be, az tény). Viszont nincs jegyzet, a könyvet megveheted, kb. 600 oldal, vagy még több is, és a nagy része rizsa, elég nehézkes kihámozni belőle az anyagot. Van egy "interaktív" CD is, ami amellett, hogy gáz, kiakasztja a böngészőket (nem biztonságos tartalom), ezért az sem igazán használható tanulásra. Ha bejársz akkor persze nyilván könnyebb, de ha nincs lehetőséged rá, akkor elágazók közül semmiképp se ezt válaszd.

BB - 2007.07.13.

Szerintem a zh-ig érdemes előadásra járni. Utána már úgysem lesz rá időd.:) Én zh-ra tanultam kb 2 délutánt és vizsgára is kb. ugyanennyit-->Így sikerült 3-asra teljesíteni a tárgyat. A tárgy sikeres teljesítéséhez, szerintem semmilyen előképzettség sem kell(jelek,anal). Elég pár régebbi zh-vizsga sort(zh ra is) átnézni. Jah, és a gyakorlatok anyaga, csak a vizsgára kell.

-- NeoXon - 2005.12.16.

-- Peti - 2005.12.16.

Titcar - 2007.06.30.

szvsz ez tipikusan egy olyan tárgy, hogy az alapokat kell tudni, meg tudni kell összekombinálni a dolgokat ( gondolkodni kell ), ha ez megy akkor sima ügy, és mindenképp jobb mint minden héten házit csinálni beágyból. az órák egyébként szvsz elég felejtősek, meg a "gyakorlatok" is (nekem legalábbis nem jött be)

!Drizzt

Ez a tárgy elég könnyű szerencsére. A zh nehezebb szerintem mint a vizsga, mert több a fizika/jelek jellegű dolog, de azért az sem vészes, a konzik meg nagyon hasznosak. Lehet egy oldalnyi puskát írni. Vizsgára már egy lapot lehet teleírni, kb. annyit is készültem rá, hogy fél nap alatt megírtam a puskát, meg azért korábban már olvastam párszor végig egy korábbi jegyzetet. Így lett 3 pont híján négyes. A pontozás teljesen korrekt.

ismeretlen

Én a beszéden voltam. Gordosék (TMIT) tartják. Elég jók az előadások, érdemes bejárni. Enélkül amúgy vizsgázni nehéz belőle, mert nincs átfogó jegyzet. Sok akusztikai érdekesség kerül elő az elején, utána meg arról szól, hogy hogyan tervezzünk beszédszintetizátort, -felismerőt, telefonos "pofázógépet", SMS felolvasót stb. Van gyakorlat, ami kb azt jelenti, hogy kiscsoportos előadás; általában valamilyen szoftvert demonstrálnak rajta. Nem kell megijedni attól, hogy a jelekre, meg infelmre épül, igazából ami előkerül ezekből (Fourier-trafó és társai), az elég jól megérthető Gordosek előadásában, és ráadásul nem is erre kérdeznek rá. Vizsgán (de asszem ZH-n is) lehet használni 1 db A4-es kézzel irt puskát. Erre ügyesen rá is lehet írni az anyag nagy részét. A többit meg főleg IQ-ból kell csinálni, sok olyan feladat van, amire bármit elfogadnak, ha értelmesen meg tudod indokolni.

A beágy az nagyobb szívás. Péceli és Majzik (MIT) tartja. Van 10 házi, ez jó sok időt elvesz. Annyi előny van, hogy aki 1.3-as szakirányra megy, annak az egyik 7-edik féléves tárgyat már elég jól lefedi.

Ja azt még tudni kell, hogy a Beszéd/Beágy választás semmiféle kötelezettséget nem jelent a szakirányválasztásra nézve.

Joco

Lightos tárgy, nem kell bejárni, ha jól emlékszem van valamikor egy zh, aztán egy vizsga. Én 1-2 nap tanulással átmentem a vizsgán, jó mondjuk olyasvalaki ült mellettem, aki vágta a témát :) (az sosem árt)

Gáb

A beszéd viszonylag érdektelen, amit főleg az emel ki, hogy ők mindennél fontosabbnak tartják ezt a szakterületet, pedig hát.. khmm.. (ez nem valószínű, hogy csak az én véleményem lenne, mert a rengeteg speechlab által kiírt önlab-témára összesen kerek nulla ember ment idén). Cserébe vizsgán lehet használni egy A4-es kézzel írt papírt, amire elég pici betűkkel pont fölfér az egész anyag, és azt kiegészítve az igencsak sablonos nagyfeladattal egy hármast nem túl nehéz összekaparni belőle. Szerintem korrekt az egész tárgy, a számonkérést is beleértve. Van tisztességes jegyzet is a honlapjukon.

FeZo

Minden ami beszéd, gyakorlat is van, elég érdekesek. ZH/vizsga, legális puskázási lehetőséggel (a'la FONY)... szvsz egész kis lightos tárgy.