Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH

← Vissza az előző oldalra – Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós

Kvízek használata, importálása, fejlesztése.
Statisztika
Átlagteljesítmény	-
Eddigi kérdések	0
Kapott pontok	0
Alapbeállított pontozás	(-)
-
Beállítások
Minden kérdés látszik	-
Véletlenszerű sorrend	-
-

Termékek gazdaságossági rangsorát

Típus: több. Válasz: 1,3,6,. Pontozás: nincs megadva.

1. a fajlagos fedezet
2. reagálási szög
3. fedezeti részarány
4. teljes önköltség
5. szűkített önköltség
6. termék által termelt fedezettömeg
7. R-tényező
8. fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.

Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit!

Típus: több. Válasz: 1,2,4,5,. Pontozás: nincs megadva.

1. Degresszív
2. Állandó (fix)
3. Alternatív
4. Proporcionális
5. Progresszív
6. Standard
7. Közvetett
8. Személyi
9. Közvetlen
10. Amortizációs
11. Önköltség
12. Anyagi

A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel

Típus: több. Válasz: 1,2,3,6,. Pontozás: nincs megadva.

1. minél kisebb készletszint.
2. minél gyorsabb gyártás.
3. minél hatékonyabb termelés.
4. minél több nyersanyag.
5. minél kisebb munkaerőhiány.
6. minél kevesebb munkaerő.
7. minél nagyobb munkaköri elégedettség.

Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői?

Típus: több. Válasz: 2,3,8,9,. Pontozás: nincs megadva.

1. az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt
2. jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer
3. (Q,s) rendszerként is ismeretes
4. (S, R) rendszernek is nevezik
5. meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre
6. a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet
7. a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik
8. akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken
9. minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére

Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői?

Típus: több. Válasz: 1,4,5,6,7,. Pontozás: nincs megadva.

1. az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt
2. jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer
3. (Q,s) rendszerként is ismeretes
4. (S, R) rendszernek is nevezik
5. meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre
6. a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet
7. a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik
8. akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken
9. minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére

Melyek a készlettartási költségek összetevői?

Típus: több. Válasz: 1,2,3,5,. Pontozás: nincs megadva.

1. biztosítások, vámok
2. technikai és fizikai avulás költségei
3. mennyiségi veszteségből adódó költségek
4. alkatrész beszerzésének költsége
5. a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama
6. késve szállítás többletköltsége
7. a tétel átvételével kapcsolatos költségek
8. átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
9. adminisztratív költségek

Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 1,3,. Pontozás: nincs megadva.

1. ciklusidő
2. átlagos készletszint
3. kibocsátási ráta
4. utánrendelési idő
5. teljesítménybérben dolgozók bére
6. karbantartás költsége

Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 2,4,. Pontozás: nincs megadva.

1. ciklusidő
2. átlagos készletszint
3. kibocsátási ráta
4. utánrendelési idő
5. teljesítménybérben dolgozók bére
6. karbantartás költsége

Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 1,2,4,. Pontozás: nincs megadva.

1. ciklusidő csökkentése
2. termelési költségek csökkentése
3. utánrendelési idő csökkentése
4. termelési ráta növelése
5. átlagos készletszint növelése
6. karbantartási költség növekedése

Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 1,2,3,4,. Pontozás: nincs megadva.

1. az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb
2. a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges
3. egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van
4. a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza
5. a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani
6. a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti
7. jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal

Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 1,2,3,4,. Pontozás: nincs megadva.

1. az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb
2. a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen
3. minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás
4. a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges
5. a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél
6. a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás
7. a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti

Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 2,3,4,5,6,. Pontozás: nincs megadva.

1. valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására
2. az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb
3. gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges
4. van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt
5. a termék mindig jelen van a rendszerben
6. az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez
7. termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti

Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül?

Típus: több. Válasz: 1,3,6,7,. Pontozás: nincs megadva.

1. a termék mindig jelen van a rendszerben
2. a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti
3. a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés
4. a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél
5. elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞
6. valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására
7. a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik

Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást?

Típus: több. Válasz: 1,3,4,6,7,9,. Pontozás: nincs megadva.

1. általános célú gépek szabványos szerszámokkal
2. néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva
3. a menedzsment tagjai folyamatspecialisták
4. magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással
5. számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól
6. nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások
7. termékek és műveletek állandó változása
8. magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség
9. a gépek funkciók alapján csoportosítottak

Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást?

Típus: több. Válasz: 2,5,6,7,. Pontozás: nincs megadva.

1. ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék
2. standard és speciális anyagok keveréke
3. a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva
4. viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség
5. általános célú gépek részben speciális szerszámokkal
6. a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva
7. a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik

Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást?

Típus: több. Válasz: 1,3,4,5,6,8,. Pontozás: nincs megadva.

1. speciális berendezés, magas fokú automatizáltság
2. kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások
3. a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)
4. nagyon magas fix költség, alacsony változó költség
5. részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre
6. néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva
7. standard anyagok és alkatrészek
8. gyártósorok, szerelőszalagok
9. korlátozott számú terméktípus

Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?

Típus: több. Válasz: 3,6,10,. Pontozás: nincs megadva.

1. a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
2. először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
3. a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
4. szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
5. szervízhálózat megszervezése
6. egyedi, esetleg kissorozatgyártás
7. költségcsökkentés és automatizálás jellemző
8. a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
9. a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
10. a cél a minél több vásárló meghódítása

Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?

Típus: több. Válasz: 1,2,4,5,. Pontozás: nincs megadva.

1. a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
2. először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
3. a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
4. szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
5. szervízhálózat megszervezése
6. egyedi, esetleg kissorozatgyártás
7. költségcsökkentés és automatizálás jellemző
8. a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
9. a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
10. a cél a minél több vásárló meghódítása

Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői?

Típus: több. Válasz: 7,8,9,. Pontozás: nincs megadva.

1. a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
2. először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
3. a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
4. szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
5. szervízhálózat megszervezése
6. egyedi, esetleg kissorozatgyártás
7. költségcsökkentés és automatizálás jellemző
8. a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
9. a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
10. a cél a minél több vásárló meghódítása

Melyek a beszerzési költség összetevői?

Típus: több. Válasz: 1,4,5,7,. Pontozás: nincs megadva.

1. a részegység előállításának költsége
2. biztosítások, vámok
3. a tétel átvételével kapcsolatos költségek
4. alkatrész beszerzésének költsége
5. termékelőállítással járó költség
6. gépek átállításának költségei
7. anyag beszerzési költsége
8. átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
9. mennyiségi veszteségből adódó költségek

Melyek a rendelési költség összetevői?

Típus: több. Válasz: 1,2,5,6,8,. Pontozás: nincs megadva.

1. anyagveszteség
2. gépek átállításának költségei
3. alkatrész beszerzésének költsége
4. termékelőállítással járó költség
5. a tétel átvételével kapcsolatos költségek
6. átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
7. technikai és fizikai avulás költségei
8. adminisztratív költségek
9. késve szállítás többletköltsége

Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.

Típus: több. Válasz: 5,. Pontozás: nincs megadva.

1. Közvetett, közvetlen, amortizáció
2. Szállítási, anyagi, energia, bér
3. Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás
4. Önköltség, teljes, változó
5. Anyagi, személyi, amortizációs
6. Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)
7. Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs
8. Alternatíva, elsüllyedt, beruházási

Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.

Típus: több. Válasz: 3,. Pontozás: nincs megadva.

1. Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás
2. Anyagi, bér
3. Közvetett, közvetlen
4. Közvetlen, fix
5. Önköltség, változó
6. Amortizáció, bér
7. Proporcionális, állandó
8. Közvetett, fix

Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg.

Típus: több. Válasz: 7,. Pontozás: nincs megadva.

1. Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás
2. Anyagi, bér
3. Közvetlen, fix
4. Önköltség, változó
5. Amortizáció, bér
6. Proporcionális, amortizációs
7. Állandó, változó
8. Közvetett, fix

A költségnem szerinti csoportosítást

Típus: több. Válasz: 1,3,. Pontozás: nincs megadva.

1. gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.
2. gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.
3. alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.
4. gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.
5. gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.

Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk

Típus: több. Válasz: 3,5. Pontozás: nincs megadva.

1. ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.
2. viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.
3. ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.
4. viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.
5. azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek

A pótlékoló kalkulációt

Típus: több. Válasz: 2,4,. Pontozás: nincs megadva.

1. az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.
2. a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.
3. a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.
4. a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.
5. a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.
6. a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.

A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség

Típus: több. Válasz: 1,4,. Pontozás: nincs megadva.

1. jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.
2. megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.
3. megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.
4. számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.

A vetítési alap

Típus: több. Válasz: 2,5. Pontozás: nincs megadva.

1. segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.
2. a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.
3. segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.
4. az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.
5. hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását

Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre

Típus: több. Válasz: 4,7. Pontozás: nincs megadva.

1. költségváltozási tényező segítségével végezzük.
2. ún. R-tényező segítségével végezzük.
3. egyenértékes osztókalkulációval végezzük.
4. ún. rezsikulcs segítségével végezzük.
5. költségredukcióval végezzük.
6. standard költségszámítással végezzük.
7. ún. pótlékkulcs segítségével végezzük.

Pótlékoló kalkuláció

Típus: több. Válasz: 4,5,. Pontozás: nincs megadva.

1. célja a vállalat fix költségeink csökkentése.
2. a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.
3. csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.
4. segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.
5. segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.
6. lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk

Az R-tényező

Típus: több. Válasz: 1,3,. Pontozás: nincs megadva.

1. ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.
2. felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.
3. ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.
4. segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.
5. ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.
6. megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.

A költségváltozási tényező megadja, hogy

Típus: több. Válasz: 1,5. Pontozás: nincs megadva.

1. egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.
2. egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.
3. egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.
4. egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.
5. egy adott költségfajta milyen mértékben változik egységnyi volumenváltozás hatására

A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók

Típus: több. Válasz: 3,5. Pontozás: nincs megadva.

1. a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.
2. azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).
3. a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.
4. azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra
5. a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) relatív értékét adják meg

A fedezeti pontban

Típus: több. Válasz: 4,5,. Pontozás: nincs megadva.

1. az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.
2. az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.
3. az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.
4. az összes költség megegyezik az árbevétellel.
5. a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.

Költségredukció

Típus: több. Válasz: 2,6. Pontozás: nincs megadva.

1. a vállalat fix költségeink csökkentése.
2. a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.
3. a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).
4. a vállalati kiadások csökkentése.
5. a közvetett költségek szétosztása termékekre.
6. lehetővé teszi a degresszív költségek egyszerű figyelembevételét költség- és nyereségfedezeti számításoknál

Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre,

Típus: több. Válasz: 3,6,. Pontozás: nincs megadva.

1. pótlékoló kalkulációnak nevezzük.
2. egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.
3. költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.
4. fedezetszámításnak nevezzük.
5. költségváltozásnak hívjuk.
6. költségredukciónak nevezzük.

Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk

Típus: több. Válasz: 1,5,. Pontozás: nincs megadva.

1. mennyiségi eltérést.
2. ráfordítási eltérést.
3. intenzitási eltérést.
4. tervezett mennyiségi eltérést.
5. áreltérést.
6. passzív költséget.