Érvelés, tárgyalás, meggyőzés - Zárthelyi, 2014.03.25.

← Vissza az előző oldalra – Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

B csoport

1. A következő kérdések az információk feldolgozási módjaira vonatkoznak.
   • Ha valamit hosszan és gyorsan mondanak, akkor az egyik heurisztika szerint hajlamosak vagyunk elfogadni az állítást.
   • Ha egy kérdés számomra valamiért fontos (tétje van, kihívás, stb.), akkor szisztematikusan dolgozom fel az információkat.
   • A heurisztikákra akkor támaszkodunk, ha nincs elég időnk, energiánk, tudásunk, kedvünk alaposabban mérlegelni a döntést.
   • A heurisztikák csak bajba keverik az embert, nem éri meg őket alkalmazni.
2. A következő kérdések a befolyásolásra vonatkoznak.
   • A sulykoló reklám tartalma gyakran az implicit memóriában raktározódik el, ezért akkor is hatással lehet ránk, ha nem is vagyunk ennek tudatában.
   • A meggyőzés mindkét fél részéről tudatos tevékenységet kíván.
   • A manipuláció előnyei csak a közlő érdekeit szolgálhatják.
   • A manipuláció akkor is megvalósulhat, amikor ismerjük a közlő által elérni kívánt célt.
3. A befolyásolás útjai az attitűd egyes aspektusain keresztül.
   • A főút-mellékút megközelítés az attitűdök kognitív aspektusán keresztüli befolyásolásról szól.
   • Az ajtóba tett láb technikájánál elsőre elég kis szívességet kérünk az emberektől ahhoz, hogy teljesítsék, ugyanakkor a kérés elég nagy ahhoz, hogy attitűdváltoztatáshoz vezessen.
   • Az érzelmek manipulálása a legjobb befolyásolási stratégia, mivel az érzelmek irányától és intenzitásától függetlenül biztosan attitűdváltoztatást lehet elérni.
   • A főút veszélye a bumeránghatás.
4. A következő kérdések az attitűdre és az attitűdváltozásokra vonatkoznak.
   • Szép dolog az attitűd, kár, hogy nem lehet mérni.
   • Az attitűdök annak érdekében is változhatnak, hogy megvédjük magunkat a külső támadásoktól, akár a belső énképünket sértő kritikáktól.
   • Kizárólag csak a következő három aspektusa lehet az attitűdnek: a kognitív, az affektív és az érzelmi.
   • Az attitűd énvédő funkciója és a kognitív disszonancia redukciója szorosan összekapcsolódó megközelítések.
5. A következő kérdések érvelési hibákra vonatkoznak.
   • A saját álláspontom megváltoztatása csak akkor tekinthető érvelési hibának, ha azt nem teszem nyilvánvalóvá.
   • A bizonyítás terhe arra hárul, akinek fontosabb megvédeni az adott álláspontot.
   • Az érvelési hiba csak a racionális vita szempontjából tekinthető hibának.
   • A szánalomra apellálás minden esete érvelési hibának számít.
6. A következő kérdések az észlelésre és az emlékezetre vonatkoznak.
   • Az emberek kognitív kapacitása véges, emiatt könnyen lehet manipulálni, hogy az emberek bizonyos dolgokra ne tudjanak odafigyelni.
   • Az ember észlelése és emlékezete is konstruktív folyamat.
   • A gestalt pszichológia szerint teljes ábrákat észlelünk és nem a részekből rakjuk össze az egészet.
   • A történetnek az elejét és a végét jegyzik meg legnagyobb valószínűséggel az emberek.
7. A kognitív disszonancia …
   • redukciója gyakran szisztematikus feldolgozásra kényszeríti az embert, amelynek a végeredménye a cselekedettel disszonáns attitűd megváltozása lesz.
   • redukciójára hajlamos emberek számos hibájukból nem képesek tanulni.
   • ha már egyszer létrejött, és nem sikerült elkerülni, akkor azt az emberi természet elkerülhetetlen módon redukálja.
   • redukciójára hajlamos emberek boldogabbak.
8. A következő kérdések az érvelések elemzési dimenzióira vonatkoznak.
   • A logika csak rövid szövegegységek elemzésére alkalmas.
   • Az érvelés hatásossága és a retorika eszköztára szoros összefüggésben áll egymással.
   • A logika egy szuperfegyver, amit ha bármely szövegre ráengedünk, kidobja a hibákat.
   • A logikai eszköztárnak és a jó minőségű érvek használatának retorikai szerepe van.
9. A következő kérdések az érveléstechnikára és a vitatípusokra vonatkoznak.
   • Az érveléstechnika a felek nyelvi megnyilatkozásait vizsgálja: ki milyen álláspontot képvisel, és azt milyen eszközökkel védi meg.
   • Érvelést csak érveléstechnikai apparátussal lehet elemezni.
   • A törvényszéki tárgyalás típusú vitában a felhasznált eszközök értékelése mezőfüggő, hiszen ennél a vitatípusnál elsősorban az érvelés hatásossága a kérdés
   • A domináns vitatípuson belül lehet manipulálni a másik felet, de magát a vitatípust más vitatípussá manipulálni nem lehet.
10. A következő kérdések a racionális vitára vonatkoznak.
    • Az együttműködési alapelv megszegése érvelési hibának számít.
    • A racionális vitában ha létrejön a megegyezés, az biztosan igaz állítást eredményez.
    • A dialektikai szabályok előírják, hogyan kell egy jó minőségű racionális vitát lefolytatni.
    • Az argumentációs szabályok irányelvet adnak egy álláspont bizonyításához.