Lovaglás

2011

Az oktató, Karolina nagyon jófej, de ha kell, szigorú is tud lenni. (főleg a haladóbbakkal :) ) A lovak is jók, én nagyon szeretek oda járni.

A busztól kell egy kicsit sétálni, de az jól is esik az embernek. Az időpontok szerencsére teljesen szabadon választhatóak, heti 6 nap van oktatás, reggeltől estig. Fedeles és homokos nagy pálya is van a lovardában, sőt, az ügyesebbek terepre is mehetnek.

A kezdő lovasok először futószáron lovagolnak (25-30 perc), többnyire 8-10 alkalom után már el is engedi őket az oktató, egyedül irányíthatják a lovat. Azok, akik már tudnak önállóan lovagolni, osztályban vagy terepen lovagolhatnak (55-60 perc). Szerencsére egyszerre csak kevés lovassal foglalkozik az edző, így jobban lehet fejlődni.

Az órákról nem igazán lehet késni, mert úgy az edző egész napirendje borul. Sőt, előbb kell odaérni, mert itt az a rdsz működik, hogy a lovas pucolja, majd nyergeli a lovat (ez természetesen nem tartozik bele az óra idejébe, és a kezdőkre se vonatkozik. Ők szépen lassan megtanulják) Az órákat 24 órával az óra kezdete előtt le kell mondani.

Elméleti oktatás külön nincs, a lovasok óra közben elméletet is tanulnak, az oktató mindent szívesen elmagyaráz, akár többször is.

Felszerelés: Aki komolyan, rendszeresen lovagolni szeretne, nem csak egy félévig, annak érdemes beruházni egy lovaglónacira, lábszárvédőre, esetleg cipőre is. Aki nem szeretne, nem kötelező, szerencsére olyan a lovarda, hogy nem nézik ki a lovast ha nem csilivilirózsaszíntrendistasszos ruci van rajta. Szóval a kezdőknek, újoncoknak egy kényelmes nadrág, ami nem túl szűk, és nem sajnálja, meg egy nem túl recés talpú és nem nagyon bumszli sportcipő is megteszi.

Most más nem igazán jut eszembe, szóval ha van kérdés, írjatok nyugodtan. (lamm (pont) lotti (kukac) gmail (pont) com)