Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései

A VIK Wikiből


  • Kérdések kidolgozva - Nagyrészt megegyezik azzal ami itt van. Akinek van egy kis ideje, vagy vigye fel ide a wikire az ebben lévő hasznos infókat!

1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?

A pillanatnyi teljesítmény az áram és feszültség pillanatértékeinek szorzata: p(t)=u(t)i(t)


Ha tudjuk, hogy a feszültségünk és az áramunk időfüggvénye is szinuszos, azaz:

u(t)=Ucos(ωt+ρ)

i(t)=Icos(ωt+ρφ)

Ahol φ a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, ρ pedig a kezdőfázis.

p(t)=12UIcos(φ)+12UIcos(2ωt+2ρ+φ)


Felhasználva a hatásos és a meddő teljesítmény képletét:

P=12UIcos(φ)=UeffIeffcos(φ)

Q=12UIsin(φ)=UeffIeffsin(φ)


A pillanatnyi teljesítmény az alábbi alakban is felírható:

p(t)=P[1+cos(2ωt+2φ)]+Qsin(2ωt+2φ)

2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?

Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz.

Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben.

3. Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye?

Feladat: Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram effektív értéke U, illetve I. a feszültség és az áram közötti fázisszög φ (a feszültség siet az áramhoz képest, ha φ pozitív). Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye? Hogyan változnak ezek az értékek, ha a φ fázisszög előjelet vált?


Megoldás:

Látszólagos teljesítmény [VA]

S=UI=P2+Q2


Hatásos teljesítmény [W]

P=Re{S}=UIcos(φ)


Meddő teljesítmény [Var]

Q=Im{S}=UIsin(φ)


Ezek közül csak a meddő teljesítmény előjele változik, ugyanis csak az érzékeny a φ előjelére, mivel a koszinusz páros függvény.

4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó?

Feladat: Legyen U0 és I0 a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, Ui és Ii a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és φi ezen felharmonikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha φ pozitív).


Megoldás:

Ilyenkor csak az azonos frekvenciájú összetevők hoznak létre teljesítményt!

Hatásos teljesítmény:

P=U0I0+i=1UiIicos(φ)


Meddő teljesítmény:

Q=i=1UiIisin(φ)

5. Hogyan számítható a hatásos teljesítmény szinuszos feszültség és nem szinuszos áram esetén?

Feladat: Hogyan számítja ki a hatásos teljesítményt egy olyan áramkörben, ahol a feszültség görbealakja tisztán szinuszos, de az áramé viszont (az áramkör nemlineritásai miatt) azonos periódusidővel nem szinuszos.


Megoldás:

Idő szerint kiintegrálom a feszültség és az áram időfüggvényének szorzatát - T a periódusidő:

P=1T0T\limits u(t)i(t)dt

Mivel tudjuk, hogy a feszültségnek és az áramerősségnek csak az azonos frekvenciájú komponensei hoznak létre hatásos teljesítményt, így az integrál jóval egyszerűbb alakra is hozható, ahol U1 a szinuszos feszültség effektív értéke, I1 a periodikus áramerősség-függvény első harmonikusában effektív értéke, φ1 pedig a feszültség és az áram első harmonikusának fáziskülönbsége:


P=U1I1cos(φ1)

6. Mi a definíciója a villamos energiának (munkának, fogyasztásnak)?

A villamos energia (munka, fogyasztás) definíció szerint a pillanatnyi teljesítménynek a vizsgált T1 és T2 időpontok között vett idő szerinti integrálja:

W=T1T2\limits u(t)i(t)dt

7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos mennyiség szorzásának?

Ez a kérdés körülbelül ugyanaz, mint a következő:

  • Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
  • Vezérelt áramosztó elvén működő analóg szorzó (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
  • Elektromechanikus szorzó
  • Kvadratikus szorzó
  • Időosztásos szorzó
  • Digitális szorzó

8. Ismertesse az elektromechnakius, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!

  • Elektromechanikus: a műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot (emiatt kitérést) hoz létre. M=k(α)IiIucosϕ, ahol k a (nemlineáris, tehát kitéréstől függő) skálatényező, Ii a műszer állótekercsébe vezetett áram, Iu pedig a lengőtekercsbe vezetett (a feszültséggel arányos) áram.
  • Kvadratikus: Az alábbi azonosságra építünk: AB=1/4((A+B)2(AB)2). Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra és négyzetre emelésre, amik bizonyos korlátokkal megvalósíthatók.
  • Időosztásos: Lásd (egyelőre beillesztésre váró) ábra. A kimenet a kövi lesz: U=UxUyUp, ahol Up a háromszögjel csúcsértéke.
  • Digitális: jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.

9. Ismertesse a hatásos teljesítmény mérésének ún. három voltmérős módszerét.

10. Hogyan határozza meg a hatásos teljesítmény mérésének rendszeres relatív hibáját három voltmérős módszer esetén, ha adott a feszültségmérések relatív rendszeres hibája (a mérést nem terheli véletlen hiba)?

11. Ismertesse az elektronikus teljesítménymérő elvét!

12. Ismertesse a teljesítmény analizátor elvét!