THSZ Vizsga 20080107

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lt (vitalap | szerkesztései) 2013. január 20., 13:13-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „==1.feladat== * MI/hol valósítja/valósul meg a BORSCHT funkciókat/funkciók? 1p - lásd thsz07.pdf 11-12. dia ** A telefonközpont előfizetői vonaláramköre * …”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

1.feladat

  • MI/hol valósítja/valósul meg a BORSCHT funkciókat/funkciók? 1p - lásd thsz07.pdf 11-12. dia
    • A telefonközpont előfizetői vonaláramköre
  • Mik a borscht funkciók? 3p
    • Battery feeding: távtáplálás
    • Overvoltage protection: túlfesz. védelem
    • Ringing: a hívott vonal csengetése
    • Supervision/signaling: a hurok zárásának figyelése (kézibeszélő felemelése)
    • Coding, decoding: A/D, D/A átalakítás (PCM)
    • Hybriding: 2/4 huzalos átalakítás
    • Testing: az előfizetői hurok igény szerinti ellenőrzése
  • Miért jobb a TST kapcsoló a sima T kapcsolónál?
    • Triviális válasz: biztosítja a térkapcsolást is az időkapcsolás mellett.
    • Kevesebb kapcsoló áramkör is elég az adott számú bemenet kapcsolásának megvalósításához.
    • Megjegyzés 1: Azért jó, hogy az időkapcsoló van kívül mert a bemeneti jelek amúgy is TDM jelek.
    • Megjegyzés 2: Megfelelő méretezés mellet biztosítható, hogy nincs blokkolás.


  • Rajzolj fel egy olyan 4×4-es TST-t, amiben még van blokkolás, de eggyel több egységet elhelyezve már nem lenne, és mutass egy ilyen esetet!
    • Jelölések: a T kapcsolókon kívül _c_ darab időrésből áll egy bejövő keret. A T kapcsolókon belül, az S kapcsoló bemenetén _l_ darab időrésből áll egy keret.
    • Nincs blokkolás, ha l>=2c-1. Bizonyítás: thsz07.pdf/26.o.

2.feladat

  • SDL-ben mi a szerepe a SAVE, INPUT és OUTPUT szimbólumnak?
    • *INPUT*: egy processzhez beérkező jel
    • *OUTPUT*: egy processz által küldött jel
    • *SAVE*: állapotátmenetnél a processz FIFO sorából kivesszük a legelső input jelet.

Ha az adott jelre az adott állapotban nem mondtuk meg, hogy mit kell tenni, a jelet eldobjuk. Ha mégis meg szeretnénk tartani (későbbi használatra), akkor SAVE-eljük.*

  • Mikor válthat állapotot egy folyamat?

Ha a FIFO sorban van olyan jel, ami egyezik egy input szimbólummal. Vagy ha egy időzítő lejár.

3.feladat

lásd thsz14.pdf 8. dia

  • Mi a LAPD?
    • LAPD: Link Access Procedure on D channel (kapcsolatelérési eljárás a D csatornán)
  • Milyen funkciókat és hol valósít meg?
    • keretszervezés
    • hibamentes átvitel a központ és a végberendezés között: kapcsolatorientált
    • címzés: Terminal Endpoint Identifier (TEI, végpont-azonosító)
      • kézi vagy automatikus (központ által vezérelt) címkiosztás
    • 2. rétegben működik
  • Ismertesse a LAPD unnumbered üzeneteket!
    • Unnumbered üzenetek: 2. (LAPD) szintű kapcsolat felépítésére, bontására
    • SABME (Set Asynchronous Balanced Mode Extended - Kiterjesztett aszinkron üzemmód beállítása): Nyugtázott LDAP adatkapcsolat felépítésének kérése
    • UA (Unnumbered Acknowledgement - Sorszámozatlan nyugta): SABME és DISC keretek vételének nyugtázása
    • DISC (Disconnect - Szétkapcsolás): LAPD adatkapcsolat bontásának kérése
    • DM (Disconnected mode - Szétkapcsolt üzemmód): LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése
    • UI (Unnumbered information - Sorszámozatlan információ): Sorszámozatlan, nyugtázatlan információátvitel

4.feladat

  • Ismertesse a nyílt és zárt számozási rendszert! előnyei hátrányai! Magyarországon melyik van? 5p - lásd thsz03.pdf 7. dia
    • Nyílt számozási rendszer:
      • Nem kell mindig a belföldi rendeltetési számot tárcsázni, pl. Budapesten csak 7 jegy elég
      • Sok esetben rövidebb a hívott szám
      • De nem egyértelmű, máshonnan másképp kell (Mo: 06 kell elé pl.)
      • Ilyen a magyar hálózat
    • Zárt számozási rendszer:
      • Mindig kell a belföldi rendeltetési szám
      • Egyszerű, egyértelmű
      • Viszont nem lehet „rövidíteni” körzeten belül sem
      • De: tel. memóriájából tárcsázva nem gond
  • Ismertesse az alaphozzáférésű (BRA) ISDN csatornáit, azok sebességét valamint funkcióit! 5p lásd - thsz03.pdf 19. dia
    • B csatorna: 64 kb/s, ezen megy a beszédátvitel VAGY az adatok átvitele VAGY a kódolt videó, stb.
    • D csatorna: 16 vagy 64 kb/s: jelzések átvitele (pl. hívás, kapcsolat bontás, stb.) Több B csatornához egyetlen D csatorna elég

(BRA esetén a D csatorna 16-os)

    • Basic Rate Access: 2B+D16
    • 144 kb/s nettó (keretezés, stb. nélkül)
    • az egész egy érpáron – bőven elfér rajta
    • tipikusan magán/kisvállalati előfizetőknek
    • lehetséges kombinációk:
    • 2 független beszédátvitel
    • 1 beszéd + 1 fax
    • 1 beszéd + 64 kb/s adatátvitel (pl. Internet elérés)
    • 128 kb/s adatátvitel
    • persze ez dinamikusan változtatható
  • Hova kell csatlakoztatni a végberendezéseket? - thsz03.pdf 23. dia
    • ISDN végberendezést közvetlenül az NT-be (Network terminator)
    • Analóg végberendezést TA-val (Terminal Adapter) segítségével az NT-be
    • Másik válasz: az S0 buszhoz (analóg esetben TA-n keresztül az S0 buszhoz)
  • Hány előfizetői hívószám lehet?
    • Alapsebességen 10 (ebből csak kettő lehet aktív)
  • Van-e értelme egynél több hívószámnak? Mi történik több hívószám esetén?
    • Hogyne lenne, ezért (is) fizettünk elő ISDN-re:)
    • A digitális végberendezéseket, vagy analóg esetben a TA-t felprogramozzuk, hogy melyik hívószámra csöngjön ki (bármelyiket hívják, mindegyik végberendezéshez eljut, de csak a címzett csöng ki - MSN - Multiple Subscriber Number)
    • egyszerre maximum 2 kapcsolat lehet (2 B csatorna van)

5.feladat

lásd thsz20.pdf 18. diától

  • Ismertesse az ason-ban használatos síkokat és funkcióit! 6p
  • Milyen összeköttetések lehetségesek ASON esetén és ekkor melyik sík milyen funkciót lát el? 6p
  • Mi a különbség a rendezés és kapcsolás között? 2p

6.feladat

  • Rajzolja le a kliens-szerver modell architektúráját! 6p
  • Oldja fel az ábrán szereplő összes rövidítést! 4p
  • Rajzolja le egy kliens - DNS - webszerver közötti kapcsolat létrehozását és magyarázza meg 1-2 mondatban! 4p vagy 6p

7.feladat

  • Egy hálózat a 365 napos évből 361,35 napot működik üzemképesen. Mennyi a rendelkezésreállás? 6p

361.35 / 365 = 0.99

-- Pecc - 2008.01.17.
-- Peti - 2008.01.18.
-- dög - 2008.12.14.
-- chriscc - 2009.01.04.
-- adams - 2009.01.09.
-- Masu - 2009.01.15.