Mikroökonómia alapfogalmak
Keresleti és kínálati függvény
Egy mennyiség(Q, x tengely)-ár(p, y tengely) koordináta rendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. Ha a két függvényt egyszerre ábárzoljuk egy közös koordináta rendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.
Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20
Egyensúlyi ár
Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.
Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.
Túlkínálat
Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.
Túlkereslet
Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.
Fogyasztói többlet
A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.
Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (200-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=3600
Termelői többlet
A termelői többlet (TT) az ár és a keresleti függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstan függvény által meghatározott háromszög.
Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200
Holtteher-veszteség
Az árak minimalizálás, maximalizálása vagy adóztatás esetén jelenik meg.
Árrugalmasság
A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.
- <0 paradox árhatás, Giffen javak
- =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet
- <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)
- =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)
- >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)
Giffen javak
Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.
Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani
Keresztár rugalmasság
A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.
Ha pozitív, akkor a hét termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.
Jövedelemrugalmasság
Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.
Például nagyobb jövedelemnél a S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.
Termelési függvény
A termelési függvény azt mondja meg, hogyha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.
Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást kixnek választunk. Hosszabb távú termelési függvénynél minden több tényező is változhat.
Átlagtermék
Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.
Határtermék
A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.
Isoquant
Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.
