VIKWiki:TDK Absztraktvita

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Unknown user (vitalap) 2012. október 22., 12:33-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkAbsztraktVita}} Definíció: Hallgatói tudásbázisnak nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi term…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


Definíció: Hallgatói tudásbázisnak nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi terméket, amelyet hallgatók egy csoportja hozott létre saját maguk illetve a többi hallgató a tanulmányainak segítésére. A hallgatói tudásbázisokat közösségek építik, amelyből a közösség minden tagja profitál, és így vagy úgy minden tag részt is vesz benne. Munkánkban olyan (hallgatói tudásbázist építő) közösségekkel foglalkozunk, amik elsődlegesen hallgatókból állnak és önszerveződőek.

A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén találkozhatunk hallgatói tudásbázisokkal. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő hallgatók számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak. Néhol csupán egy-egy jól sikerült tételkidolgozás fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy máskor - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő InfoSite weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét.

A hallgatói tudásbázisok az infokommunikáció fejlődésével rohamosan fejlődtek, és egyre kevésbé elhanyagolható tényezői a felsőoktatásnak. A folyamat most is tart. Több hallgatói közösséget vizsgálva hasonló evolúciót tapasztaltunk, és a fejlődés többé-kevésbé elkülönülő stációit állapítottuk meg. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a technikai fejlődés nem csupán mennyiségi, hanem minőségi változást is hozott. Munkánk első felében tehát a hallgatói tudásbázisok fejlődését mutatjuk be általánosságban, majd három esettanulmány keretében konkrét hallgatói közösségekben (BME-VIK, BME-GTK, Corvinus Egyetem).

A dolgozat második felében a hallgatói tudásbázisok és különösen a hallgatók által készített segédanyagok hatásaival foglalkozunk. Elemezzük a segédanyagok jellemzőit, elkészítésük és felhasználásuk motivációit. Felsoroljuk a velük kapcsolatban felmerülő előnyöket és problémákat. Javaslatot teszünk a folyamat helyes mederben tartásához az oktatók, hallgatók és a hallgatói közösség "kemény magjának" részére. Az elemzés során elsősorban a VIK-en készült konkrét anyagokat, és az ottani hallgatói közösséget vettük alapul. Több példát, és sok hallgató véleményét vonultatjuk fel megállapításaink alátámasztására.

Dolgozatunkhoz felmérést készítettünk VIK-en és a Gazdaság és Társadalomtudományi Karon, így állításainkat mindvégig számszerű adatokkal támasztjuk alá.

-- SzaMa - 2005.11.01.