SzgHalok 1. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Unknown user (vitalap) 2012. október 21., 21:18-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt01}} Ekkor szerepelt: * 2007. 09. 17. * 2008. 02. 19. __TOC__ ==Válassza ki az alábbi állítások közül a helyeset!== * …”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


Ekkor szerepelt:

  • 2007. 09. 17.
  • 2008. 02. 19.

Válassza ki az alábbi állítások közül a helyeset!

  • Az ú.n. szemábra alkalmas az információtovábbító csatornában létrejövő diszperzió, a jelhez adódó zaj, és az időzítési pontatlanságok vizsgálatára.
  • Az információátviteli sebességet a csatorna sávszélessége nem korlátozza, csak az információ-nyelő képessége szab határt.
  • A digitális információ szimbólumainak a csatornán történő továbbítása tetszés szerinti sebességgel történhet.
  • Egyik felsorolt állítás sem helyes.

Mi szükség van a jel átvitelnél a vételi oldalon az órajel kinyerésére?

  • Egyik válasz sem jó.
  • Ezáltal szinkronizálhatjuk a saját (valódi időt mutató) óránkat a kommunikációs partnerünkhöz.
  • Ennek segítségével állapíthatjuk meg, hogy mikor bocsátotta ki a forrás az információt.
  • Ennek révén meghatározhatjuk a kapott szimbólumsorozatban a csoportok határait.

(Bitszinkron biztosításához az órajel kinyerése szükséges. Ezért ne legyenek hosszú egyforma bitsorozatok ! -> Vonali kódolás : Digitális alapsávi moduláció)

Mi az oka a legfontosabb, legáltalánosabb (elsődleges) zajnak jelátvitel esetén?

  • Egyik válasz sem jó.
  • A csatornába beszűrődő környezeti zavarok.
  • A gauss-i fehér-zaj modell.
  • A jelet átvivő csatorna környezete.
  • A szimbólumközi áthallás.

(Gyakorlatban a csatornák sáv korlátozottak, ezért torzítják, elkenik a jeleket, továbbá zajok és zavarok forrásai, amelyek a döntéskor hibát okoznak.)

Milyen - még ma is létező - hálózatok fejlődtek ki a híradástechnika / távközlés kezdetén?

  • távíró-telex-adat
  • rádió-tv műsorszóró
  • vezetékes telefon
  • mobil telefon
  • Internet

Miért nem növelhetjük tetszőlegesen a megkülönböztetett szimbólumok számát?

  • A jelhez adódó zaj (zavarok) korlátozzák a biztonsággal megkülönböztethető szimbólumok számát.
  • A megkülönböztethető szimbólumok számát még csökkenti a csatornák sávkorlátozottsága következtében létrejövő jelalaktorzulás is.
  • Mert túl nagy számokat kellene használni a szimbólumok digitális nyilvántartásához.

Hogyan határozhatjuk meg napjainkban a számítógép-hálózatokat?

  • Egyik felsorolt válasz sem jó.
  • Mindazok a lokális hálózatok, amelyek nem csatlakoznak az Internetre.
  • Bármilyen hálózat, amelyik a csomópontjai között digitális információt továbbít.
  • Mindazok a hálózatok, amelyek nem továbbítanak beszédet.

Válassza ki az alábbiak közül a hamis állítást (egy választ válasszon)!

  • A csatornában létrejövő szimbólum-tévesztési arány a jel-zaj viszony növekedésével monoton növekszik.
  • Valamennyi felsorolt állítás igaz.
  • A digitális információ szimbólumainak a csatornán történő továbbítása során a kimeneti szimbólumok nem minden esetben azonosak a bemeneti szimbólumokkal.
  • A csatornán létrejövő szimbólum-tévesztés aránya döntő mértékben a jel-zaj viszonytól függ.

Mi korlátozza a csatornán elérhető információ-továbbítási sebességet?

  • Egyik válasz sem jó.
  • Kizárólag a jelhez adódó zaj korlátozza
  • Kizárólag a csatorna sávszélessége korlátozza.


Napjainkban a digitális jeltovábbítást és csomagkapcsolást alkalmazó információtovábbító hálózatokat tekintjük számítógép-hálózatnak.

  • Igaz

Miért érdemes (ha egyáltalán) nem-bináris szimbólumátvitelt alkalmazni?

  • Ugyanannyi idő alatt több információt lehet továbbítani, amennyiben a több szimbólum helyes felismerésének valószínűsége kielégítő.
  • Egyszerűbb lesz a feladat a vételi oldalon
  • Nem érdemes, mert a bináris átvitel a legbiztosabb

Ki dolgozta ki a szimbólumközi áthallástól mentes átvitel optimális módszerét?

  • Harry Nyquist

Mi nem szerepe a csomópontnak a hálózatban?

  • A hálózatban használt linkek (összekötések) hosszának mérséklése.
  • A felhasználói végkészülékek csatlakoztatása a hálózat további részéhez.
  • Elágazási/választási lehetőség biztosítása az információ-továbbításhoz.

Milyen feladatok jellemzik az információ-továbbítás "fizikai szint"-jét?

  • A fizikai csatornán eltorzuló, zavarokkal módosult jelalakok "felismerése, szimbólumokhoz történő "hozzárendelése".
  • A szimbólumokat reprezentáló elektromos jelalakok fizikai csatornán történő továbbítása.
  • A fizikai jelenséggel analóg elektromos jel továbbítása.
  • A digitális információ elemeinek (szimbólumainak) elektromos jelalakok megfeleltetése.
  • Egyik válasz sem jó.

Mennyi bit/sec az információ-átviteli sebesség, ha a jelzési sebesség 1500 baud, és a szimbólumkészlet 16 elemű?

  • 6000

Az alábbiak közül melyik három elem alkalmazásával építhetjük fel az információtovábbító hálózatok absztrakt strukturális modelljét?

  • linkek (összekötések)
  • végkészülékek (end systems)
  • csomópontok
  • optikai kábelek
  • csomag-kapcsológépek
  • modemek

Jelölje meg a felsoroltak közül, melyek számítógép-hálózatok!

  • GEANT
  • HBONE
  • ARPANET
  • PLANET
  • SONET ///egyfajta protokoll

Hogyan csoportosíthatók az információ-továbbítási feladatok a "végpontok" megoszlása szerint?

  • pont-pont közötti
  • egy pontból sok pontba
  • nincs értelme az ilyen csoportosításnak
  • egy pontból egy pontba

Idegen szóval hogy nevezik a sávhatárolás által okozott jelalaktorzulást?

  • ISI - Inter Symbol Interference

Mekkora sávszélesség szükséges elvileg a szimbólumközi áthallástól mentes jeltovábbításhoz?

  • A jelzési frekvencia (baud-rate) felével megegyező.
  • A jelzési frekvencia (baud-rate) kétszeresével megegyező.
  • A jelzési frekvenciával (baud-rate) megegyező.
  • Egyik felsorolt válasz sem jó.

Létezik optimális megoldás a diszperzió elleni küzdelemre?

  • Igen

Mi a szerepük az összeköttetéseknek (linkeknek) a hálózatokban?

  • Bekötik a vég-készüléket a legközelebbi csomópontba.
  • Összekötik a csomópontokat.
  • Választási lehetőséget biztosítanak az információ áramlásához.

Melyek a legfontosabb szempontok az ú.n. vonali kódolás értékelésénél?

  • Segíti-e az órajel kinyerését a vételi oldalon.
  • Van-e nullafrekvenciás komponense a jelsorozatnak.
  • Mekkora a szimbólumközi áthallástól mentes átvitelhez szükséges sávszélesség.
  • Egyik felsorolt válasz sem jó

-- OBrien - 2008.02.19. -- Velias - 2008.02.20.