FizikaKonyvFeladatok39

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Unknown user (vitalap) 2012. október 21., 20:56-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaKonyvFeladatok39}} ==Fizika könyv - 39 - Fizikai optika II - A diffrakció== ===39A-21=== ''Egy diffrakciós rács 2,5 négyzetcm ter…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


Fizika könyv - 39 - Fizikai optika II - A diffrakció

39A-21

Egy diffrakciós rács 2,5 négyzetcm területű és rácsállandója 5000 vonal/cm. Számítsuk ki (a) a másodrendű diszperziót és (b) a felbontóképességet másodrendű 600 nm hullámhossz esetére.

a)

Rácsállandó: 5000 vonal/cm -> d = cm = m.

Ugyanakkor m* = d*sin, ebből sin= = 0,6 -> cos = 0,8.

Rács diszperziója: , ami átváltva . (Átváltás: radián->fok: , m->nm: .)

b)

Ugyan a feladat nem írja, de feltételezem, hogy az optikai rács 2,5 cm * 1 cm felépítésű. Ekkor mivel a rács 2,5 cm hosszú és állandója 5000 vonal/cm, az összes rések száma N = 2,5 * 5000 = 12500.

Rács felbontóképessége: R = N*m = 12500*2 = 25000.

-- PappBalazsx - 2007.01.18.

39B-25

Egy diffrakciós rácsnak elsőrendű diszperziója , felbontóképessége . Határozzuk meg, mekkora a szögelválasztás két színképvonal között az 550 nm hullámhosszúság közelében, ha azokat átfedés nélkül fel lehet bontani a Rayleigh-féle kritériumnak megfelelően.

-- Subi - 2007.01.17.