Orvosi képdiagnosztika-Képalkotó diagnosztikai eljárások
Az Orvosi képdiagnosztika tárgy egyik témaköre.
Jegyzetek
Megjegyzés
Ennek a témakörnek a diái viszonylag könnyen érthetőek, ehhez nem írtam összefoglalót. A diák két-háromszori végigolvasása javasolt a felkészüléshez, többre valószínűleg nincs szükség. Az ehhez a témakörhöz tartozó vizsga tétel (a 2016 őszi félévben) nagyrészt arról szól, hogy ismertesd a röntgen és MRI képalkotó rendszerek felépítését, hogyan működik egy röntgen cső, mi a szerepe a kollimátornak, stb...
Két képlet van összesen, amit tudni kell, a Beer-Lambert törvény és a Larmor egyenlet.
A Larmor frekvenciával kapcsolatban egy apró megjegyzés: senkit se tévesszen meg, hogy a képletben omega szerepel. Az nem szögsebesség. Az egy frekvencia.
Ellenőzrő kérdések (2016)
- Transzmissziós
- Indukciós
- Emissziós
alkalmazásán alapul. Mire szolgálnak az egyes diagnosztikai eljárások?
- Transzmisszió: a test belső struktúrájának felderítése (röntgen, CT, angiográfia, …)
- Indukció: a test szerkezetének leképezése (MRI)
- Emisszió: funkcionális működés vizsgálata (PET, szcintigráfia, …)
Két különböző frekvenciájú röntgen fotonnal pásztázzák az emberi szövetet. Ennek az az értelme, hogy az alacsonyabb frekvenciájú (energiájú) fotonokat a test szövete jobban elnyeli, és minél sűrűbb a szövet, annál nagyobb a változás. A két eltérőjű energiájú felvétel kombinálásából létre lehet hozni egy csak a csontokat, vagy egy csak a lágyszöveteket mutató képet.
A megvalósítása tipikusan vagy két sugárforrás és két egymás mögött elhelyezett detektor, vagy egy detektorral a két felvétel egymás után elkészítése.
- : röntgencsövet elhagyó energiájú fotonok intenzitása (üres térfogat esetén a detektor által érzékelt fotonok száma)
- : pontszerű sugárforrást a detektor koordinátájú pontjával összekötő szakasza a 3d térnek
- : a vizsgált térfogat koordinátájú pontjának lineáris csillapítási együtthatója energián
1. félév (tavasz) | |
---|---|
2. félév (ősz) | |
Egyéb | |
Szakirányok |