THSZ Zh 20060512

A VIK Wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szikszayl (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 27., 14:41-kor történt szerkesztése után volt. (kategória hozzáadva)

ISDN referenciakonfiguráció ábrája

BRA (Basic Rate Acces csatornái, azok részletezése) (BRA hozzáféréssel milyen csatornák jutnak a felhasználóhoz, jellemzésük)

  • B csatorna*: 64 kb/s. (Ezen megy a beszédátvitel VAGY az adatok átvitele VAGY a kódolt videó, stb.)
  • D csatorna*: 16 vagy 64 kb/s. (Jelzések átvitele, pl. hívás kezdeményezése, kapcsolat bontása, stb.)

Több B csatornához egyetlen D csatorna elég.

  • BRA/BRI = 2B+D16*: Basic Rate Access/Interface, Alap sebességű hozzáférés/interfész.
  • 144 kb/s nettó (48 kb/s szinkronnal 192 kb/s a sebesség)
  • az egész egy érpáron – bőven elfér rajta
  • tipikusan magán/kisvállalati előfizetőknek
  • lehetséges kombinációk: 2 független beszédátvitel; 1 beszéd + 1 fax; 1 beszéd + 64 kb/s adatátvitel (pl. Internet elérés); 128 kb/s adatátvitel. (Persze ez dinamikusan változtatható.)

Olthyer - 2007.11.19.


OTN

Miért célszerű FEC-et használni az átvitel során?

  • a kapott teljesítmény- (jelszint-) nyereség miatt
  • BER helyett BER
  • 2.5 Gbit/s-os szakasz használható 10 Gbit/s-on
  • a jelminőség romlása korán észlelhető
  • jobb SNR "ellenállás" (SNR ~ Signal to Noise Ration, csak az S/N-ből következtetve)
  • minden negyedik 3R regenerátor kihagyható
  • a FEC "kikapcsolható" --> csupa nulla

Egyébként pedig FEC = Forward Error Correction. Ez egy Reed-Solomon kód (255, 239):

  • egyszerű
  • jelentős hibajavító képességű
  • blokkhibára is jó (max. 8 byte-ot javít)

Ha 16 blokkot alkalmazunk "fésűszerűen":

  • kevésbé lesz érzékeny a blokkhibákra (16*8=128 folytonos byte-hibára is véd)
  • blokkonként kisebb a kódolási sebesség mint a vonali bitsebesség (ezt nem egészen értem a fóliában; a tudós emberek legyenek szívesek hozzászólni :))

Olthyer - 2007.11.19.

Mennyi a nyereség/veszteség? (ábra alapján)

7% FEC, vagyis 5 dB, azaz 20 km-rel hosszabbak lehetnek az átviteli szakaszok. Nyereségnek vehetjük a BER helyett kapott BER-t is.

Olthyer - 2007.11.19.

Mennyivel romlik/változik a jelszint, ha 10^-12 BER-t akarunk, és ehhez FEC-t használunk?

5.4 dB-lel csökken a jelszint.

Olthyer - 2007.11.19.


Hogyan működik a cella illetve a kerethatár detektálás ATM és GFP esetén?

Mi a különbség/közös a kettő között? (csak az egyik volt kérdés)


HFC kábeltelevíziós rendszer topológiai vázlata, frekvenciaspektruma, adatátvitel megvalósításának elve fel és letöltési irányokban

Magyarázat a képhez:

  • fényvezető szálak a nagy távolságok áthidalására
  • koaxiális kábel az előfizetőkhöz
  • fényvezető csomópont (Fiber Node, FN): elektro-optikai átalakító a fényvezető és villamos rész közötti csatolásnál

Megvalósítás:

  • az egyirányú erősítőket kétirányú erősítőre cserélték mindenhol
  • fejállomás: "buta" erősítőből egy intelligens digitális számítógéprendszer lett, ami nagysebességű optikai szálakat csatlakoztat egy ISP hálózatához
  • a koax kábel osztott közeg, több előfizető egyszerre használja
  • a TV műsorok elosztásánál ez nem fontos az üzenetszórás miatt, de internetezésben verseny van a felhasználók között
  • több darabra osztunk egy hosszú kábelt, s minden szakaszt közvetlenül egy fényvezető csomóponthoz (FN) kötünk (a fejállomás és FN közötti sávszélesség nagyon nagy)
  • ha nincs túl sok felhasználó egy szakaszon, a forgalom kezelhető marad
  • ma tipikusan 500-2000 előfizető egy szakaszon (további felosztás várható, ahogy nő az előfizetők száma és a forgalom)

(A frekvenciaspektrumot tudjátok? Lehet, hogy ezen kívül is hiányos, vagy éppen túl rizsás, amit ide írtam.)

Olthyer - 2007.11.19.


Ismertesse a digitális kapcsoló központok analóg előfizetői vonaláramkörének funkcióit. (BORSCHT funkciók)

  • Battery feeding: távtáplálás
  • Overvoltage protection: túlfesz. védelem
  • Ringing: a hívott vonal csengetése
  • Supervision/signaling: a hurok zárásának figyelése (kézibeszélő felemelése)
  • Coding, decoding: A/D, D/A átalakítás (PCM)
  • Hybriding: 2/4 huzalos átalakítás
  • Testing: az előfizetői hurok igény szerinti ellenőrzése

Olthyer - 2007.11.19.


Mikor blokkolásmentes egy kapcsolás?

Blokkolás fogalma: szabad a kimenet, de a kapcsolat mégsem épülhet fel, mert nincs elegendő belső erőforrás. Ebből következik, hogy blokkolásmentes egy kapcsolás, ha mindig felépül a kapcsolat, amikor a kért kimenet szabad. (Természetesen az égszakadást-földindulást nem számítva. Bocsi, fáradt vagyok. :o)

Olthyer - 2007.11.19.

3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele

64 bemenet és 64 kimenet, az első fokozatban 4 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy blokkolásmentes legyen? Miért?

  • N = 64, n = 16
  • Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1 = 32 - 1 = 31
  • Eredmény: középre --> azaz 31 darab 4*4 -es kapcsoló szükségeltetik Olthyer - 2007.11.19.

Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet)

Olthyer - 2007.11.19.

Hány kapcsolópont lenne amúgy?

Olthyer - 2007.11.19.

Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak az egyfokozatúhoz képest?

  • Előny: kevesebb kapcsolópont szükséges, jobb a kihasználtság.
  • Hátrány: megjelenhet a blokkolás, valamint útkeresési algoritmust kell találni (lehetőleg optimálisat).

Olthyer - 2007.11.19.


SIP architektúra : Melyek a SIP rendszerben a felhasználói ágens lehetséges megvalósításai és mik a feladatani?


Milyen műhold pályamagasságok vannak? (rövidítés, angol-magyar feloldás, magassági tartomány)

3 főbb műholdmagasság: LEO: Low Earth Orbit, alacsony magasságú pálya 400 - 1500 km

MEO: Medium Earth Orbit, közepes magasságú pálya 5000 - 13.000 km

GEO: Geosynchronous Earth Orbit, geostacionárius pálya 35.785 km (kb.= 36.000 km) egyenlítő felett, csak egy ilyen pálya!

Mik a magasabb pályák előnyei/hátrányai?

Magasabb pályák előnyei:

  • kevesebb műhold elég

Magasabb pályák hátrányai:

  • nagyobb késleltetés
  • nagyobb csillapítás, nagyobb teljesítmény kell

GEO ezeken felül: előny:

  • nem kell antenna követés
  • nincs műholdváltás

hátrány:

  • sarkok nem fedhetőek le

Amelyik tartományban csak 1 adott magasság van, az miért kiemelten fontos? Mi a fő jellemzője és ebből milyen előnyök származnak?

GEO, nem kell antenna követés, nincs műholdváltás

Nevezzen meg egy műholdas mozgó távközlő rendszert! Adja meg főbb paramétereit!

Legyen a Thuraya, mert szimpatikusan rövid a jellemzése. :)

  • 2001 óta működik
  • GSM/műholdas átkapcsolás
  • kézi készülékeket szolgál ki, első sorban beszédátvitelre
  • adatátvitel: 9,6 kb/s, max. 144 kb/s (csomagkapcsolt)
  • 1 db GEO műholddal 99 országot fed le(!)
  • központja az Egyesült Arab Emirátusok

Olthyer - 2007.11.19.

Mire jó a Galileo rendszer? Mely országok fejlesztik és fogják üzemeltetni?

Azért csak ide írom egy mondatban: az Európai Unió és az Európai Űrügynökség polgári célú globális helyzetmeghatározó rendszeréről van szó.

Olthyer - 2007.11.19.


Üvegszálas feladat

Adott volt négy pont (a, b, c, d), csillag alakban összekötve (a-d, b-d, c-d) üvegszállal oda-vissza. Ha minden pont között 1 egységnyi kapacitású átvitelt akarok (oda-vissza 1-nek számít), akkor hány izé kell, ha olyanjaim vannak, melyek kapacitása

  • a, 0,5
  • b, 1
  • c, 2
  • d, 3

(8p) -- palacsint - 2006.05.12.

Intuitíve úgy csináltam meg, ahogy a feladat írja is, hogy meglegyen az egységnyi átviteli kapacitás minden pontpár közt, és megadták a teljes pontszámot. Tehát a 0,5-es kapacitás esetén: a-d közt 6 szál kell, mert 2*0,5 ad egységnyi kapacitást és 3 egységnyire van szükségünk, ahhoz, hogy a-d, a-d-b és a-d-c utakon egységnyi kapacitásunk legyen. b-d és c-d közt ugyanennyi szálra lesz szükség a szimmetria miatt. 1-es kapacitás esetén 3 szál, 2-es esetén 2 szál, 3 esetén 1 szál fut minden pont közt.

-- fuge - 2007.05.04.