1. Ellenőrző kérdések

101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: $10^{-14}\leq p\leq 10^{-10}$
103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?: zaj, támadhatóság, költséges
105 Mi a „forráskódolás” célja?: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
107 Mi a prefix kód?: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?: Huffman kódolást
109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?: ${\bar {l}}=\sum p_{i}l_{i}$ , ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?: $H(x)=-\sum p_{i}\log(2p_{i})$ , ahol p a bekövetkezés valószínűsége
111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?: Az entrópia.
113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?: Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.
114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
115 Mi az „eltörlődéses hiba”?: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
116 Mi az „átállítódásos hiba”?: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?: paritásbit; ismétléses kód; Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira); többszörös elküldés
118 Egy $d_{min}$ Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra $d_{min}-1$ hosszig.
119 Egy $d_{min}$ Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?: Hibajelzésre $d_{min}-1$ hosszig, hibajavításra ${\frac {d_{min}-1}{2}}$ alsó egészrészéig
120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?: előjeles abszolútértékes; egyes komplemens; kettes komplemens; offszet
123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!

Számábrázolás	+9	-9
Előjeles abszolút értékes	01001	11001
Egyes komplemens	01001	10110
Kettes komplemens	01001	10111
Offszet	11001	00111

124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?: Gray-kód: n biten $2^{n}$ pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.; Johnson-kód: n biten 2n pozíció

2. Ellenőrző kérdések

201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit: $A*B=B*A$; $A+B=B+A$
202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!: $A*(B+C)=AB+AC$; $A+(B*C)=(A+B)*(A+C)$
203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!: ${\bar {A*B}}={\bar {A}}+{\bar {B}}$; ${\bar {A+B}}={\bar {A}}*{\bar {B}}$
205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!: Minden $A$ esetén létezik olyan ${\bar {A}}$ , hogy:; $A+{\bar {A}}=1$; $A*{\bar {A}}=0$
206. Elnyelési tulajdonság: $A*(A+B)=A$ , illetve a dualitás elve miatt $A+(B*A)=A$
207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!: $A*0=0$; $A*1=1$; $A+0=A$; $A+1=1$
208 Hány különböző n változós logikai függvény van $Z=(a_{1},a_{2},a_{3},...,a_{n})$ ?: $2^{2^{n}}$
209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük): ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az ${\bar {A}}*B*{\bar {C}}*D$ minterm helyét!
213 Rajzolja fel az $A+B*{\bar {C}}$ függvényt Karnaugh táblán!
214 Rajzolja fel az $A+B*{\bar {C}}$ függvényt igazságtáblában.

A	B	C	$A+B*{\bar {C}}$
0	0	0	0
0	0	1	0
0	1	0	1
0	1	1	0
1	0	0	1
1	0	1	1
1	1	0	1
1	1	1	1

215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.; Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?: ÉS = metszet; VAGY = unió; NEM = komplementer/negát
218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?: ÉS = soros; VAGY = párhuzamos; NEM = fordított kapcsoló
219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 ( $\oplus$ ) műveletnek?: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR); antivalencia
220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?: XOR /antivalencia/; XNOR /ekvivalencia/
221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?: AND; NOR

3. Ellenőrző kérdések

301 Mi a don't care kombináció?: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.; vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
304 Jelölje be egy K táblába az $A{\bar {B}}{\bar {C}}$ mintermet!
305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!: Fájl:Digit1 beugro 307.jpg
308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
311 Mi az a lényeges prímimplikáns?: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
312 Mire jó a lefedési tábla?: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?: a bemenetek számára
316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.
317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!: NOT (A NAND B)
318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!: NOT A NAND NOT B
319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!: NOT A NOR NOT B
320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!: NOT (A NOR B)
321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?: dinamikus, statikus , funkcionális
322 Mi az a statikus hazárd?: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
323 Mi a az a dinamikus hazárd?: A kimenet a változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
324 Mi az a funkcionális hazárd?: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata