„ITeszkTeljes Kikérdező” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
osszes kviz osszevnva |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{kvízoldal|cím=Kikérdező|pontozás=-}} | ||
|cím=Kikérdező | |||
}} | |||
== | == A HDL nyelvekre igaz, hogy == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,6,8|pontozás=-}} | ||
# Nem | # Az egymást követő utasítások sorrendben hajtódnak végre | ||
# A | # Hasonló nyelvi szerkezeteket használnak, mint a programozási nyelvek, de eltérő jelentéssel. | ||
# A | # HDL program helyett HDL modell a helyes szakkifejezés | ||
# A | # Nem programozási nyelvek | ||
# Eredetileg hardverleírásra fejlesztették ki, bár más célokra is használjuk | |||
# Hasonló nyelvi szerkezeteket használnak, mint a programozási nyelvek | |||
# Programozási nyelvek | |||
# HDL program futtatása helyett a helyes szakkifejezés a HDL szimuláció | |||
== A félvezetőkre jellemző, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,8|pontozás=-}} | |||
# Növekvő hőmérséklet esetén ellenállásuk megnövekszik | |||
# N típusú félvezetőben az elektronok, p típusúban a lyukak a többségi töltéshordozók | |||
# Adalékolásuk során kis mennyiségben jutattnak be idegen atomokat, amelyek beépülnek a kristályrácsba | |||
# A vezetési sávban tartozkódó elektronok és a vegyértéksávban lévő elektron hiányok (lyukak) szolgálják az áramvezetést. | |||
# A tiltott sávjuk viszonylag keskeny | |||
# Csak egyirányba vezetik az áramot. | |||
# Csak a periódusos rendszer IV főcsoportjának elemei félvezetők. (C, Si, Ge, Sn, Pb) | |||
# Növekvő hőmérsékletre ellenállásuk csökken | |||
== A logikai szintézis befejezése után pontos késleltetési adatok állnak rendelkezésre. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A magas szintű szintézis == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
# Automatikus HLS esetén az újrafelhasználás könnyebb. | |||
# Vezérlés jellegű funkció esetén a feladat állapotgépek és a hozzátartozó logika megvalósítása | |||
# Történhet ember által, vagy számítógépes programmal | |||
# Logikai kapuk kapcsolását állítja elő | |||
== | == A magas szintű szintézis: == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | ||
# | # A magas szintű szintézer programok többszörös tervezői produktivitást igérnek | ||
# | # Vezérlés jellegű funkció esetén a feladat a mikroarchitektúra kiválasztása | ||
# | # A kimenetük RTL HDL kód | ||
# | # Időzítésfüggetlen leírást generál, az ütemezés megvalósítása az alacsonyabb szintek feladata | ||
== | == A meghibásodás valószínűsége == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # Nem függ a hőmérséklettől. | ||
# | # Lineárisan nő a hőmérséklet növekedésével. | ||
# | # Exponenciálisan nő a hőmérséklet növekedésével. | ||
# | # Négyzetesen nő a hőmérséklet növekedésével. | ||
== | == A programozható logikai eszközök: == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | ||
# A | # A konfigurálás egy maszk programozásával történik | ||
# | # Statikus RAM alapú konfigurálás esetén a rendszer működés közben újrakonfigurálható. | ||
# | # Statikus RAM alapú konfigurálás esetén a rendszer indulásakor ezt fel kell tölteni pl. Egy flash EEPROM-ból. | ||
# A | # A logikai funkció adott, az alapkapuk, de az összeköttetés programozható. | ||
== | == A soft IP core tetszőleges technológiára szintetizálható == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Igaz | ||
# | # Hamis | ||
== | == A teljesítmény - késleltetés szorzat (PDP) == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # Minél nagyobb ez az érték, annál jobb a technológia | ||
# | # Mértékegysége a Watt. | ||
# | # Megmutatja, hogy a mikroprocesszor egy utasításának az elvégzése mennyi időbe kerül. | ||
# | # Mértékegysége a Joule. | ||
== | == Anti-fuse alapú konfigurálásra igaz, hogy == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | ||
# | # Kis helyet foglal. | ||
# | # Újrakonfigurálható | ||
# | # Nagy nehézségek árán fejthető vissza | ||
# | # Sérülékeny | ||
== | == Az SRAM alapú konfigurálásra igaz, hogy == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5|pontozás=-}} | ||
# A | # A programozási ciklusok száma korlátozott. | ||
# | # Nem igényel különleges technológiát. | ||
# | # Sérülékeny | ||
# A | # A programozás megvalósítása nagy chip területet foglal | ||
# Tetszőlegesen sokszor újraprogramozható | |||
# Nagyon nehezen visszafejthető, így titkosításra nincs szükség. | |||
# Előny, hogy kis területet, mindössze 6 tranzisztornyi helyet foglal. | |||
# Nem sérülékeny | |||
== | == Az alábbi állítások közül melyekben igaz az állítás és a magyarázat is? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | ||
# A | # Az anti-fuse alapú konfigurálás nehezen visszafejthető, mert az átégetett anti-fuse-okat kellene valamilyen módszerrel feltérképezni. | ||
# | # A flash alapú konfigurálás a legkorszerűbb, mert egy tranzisztor tárolja az információt. | ||
# | # Anti-fuse alapú konfigurálás esetén lesz a PLD a leggyorsabb, mert az anti-fuse kiégetése kevés energiát igényel. | ||
# Az SRAM alapú konfigurálás gyakori, mivel standard CMOS technológián megvalósítható, nincs szükség speciális technológiára. | |||
== | == Az ekvivalens kapuszám (gate equivalent) == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Megadja, hogy az elhelyezett cellák területe hányszorosa a kétbemenetű NAND kapu által elfoglalt területnek. | ||
# | # Megadja, hogy hány standard könyvtárbeli kaput használtunk fel. | ||
# | # Megadja, hogy a digitális terv logikailag hány bemenetű NAND kapuval valósítható meg | ||
# | # Megadja, hogy a digitális terv logikailag hány kétbemenetű NAND kapuval valósítható meg | ||
== | == Csak a fizikai tervezés befejezése után állnak rendelkezésre pontos késleltetési adatok. == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Igaz | ||
# Hamis | |||
# | |||
== | == Egy CMOS technológiával készült SoC órajele 1.5GHz, tápfeszültsége 3.8V. A rendszer így teljesen feltöltött akkumulátorról 13órát működik. Az órajelet felére, a tápfeszültséget kétharmadára csökkentjük. A módosított rendszer hány óráig fog üzemelni? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # Egyik válasz sem helyes | ||
# | # 29.25 | ||
# | # 39.00 | ||
# | # 58.50 | ||
== | == Egy CMOS technológiával készült SoC órajele 1.6GHz, tápfeszültsége 3.5V. A rendszer így teljesen feltöltött akkumulátorról 7órát működik. Az órajelet felére, a tápfeszültséget kétharmadára csökkentjük. A módosított rendszer hány óráig fog üzemelni? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 21.00 | ||
# | # Egyik válasz sem helyes | ||
# | # 15.75 | ||
# | # 31.50 | ||
== | == Egy FPGA-s digitális rendszert ugyanolyan technológián alapuló standard cellás áramkörre terveznek át. Várhatóan kisebb vagy nagyobb lesz az áttervezett rendszer fogyasztása? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # Csökken | ||
# | # A kérdés csak a pontos technológia ismeretében dönthető el | ||
# | # Nem változik | ||
# | # Növekszik | ||
== | == Egy FPGA-s megvalósítású rendszert ugyanazon a technológián alapuló standard cellás ASIC-re terveznek át. Várhatóan növekszik vagy csökken a chip területe? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # Növekszik | ||
# A | # A kérdés csak a pontos technológia ismeretében dönthető el | ||
# | # Csökken | ||
# | # Nem változik | ||
== | == Egy OHL00485 sorozatú LED-et 3.3V-os feszültségről működtetünk egy 275Ω-os előtétellenállás segítségével. A LED árama 2mA. Milyen színű a LED? A LED karakterisztikája: == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | [[Fájl:Ohl00485.png|bélyegkép|semmi]] | ||
# | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # Ahány éves a kapitány. | ||
# | # Zöld | ||
# | # Piros | ||
# Kék | |||
== Egy bipoláris, 14 bites A/D konverter referencia feszültsége 8.192V. Mekkora feszültség van a bemeneten, ha az AD konverter regiszterében -4280 érték van? == | == Egy bipoláris, 14 bites A/D konverter referencia feszültsége 8.192V. Mekkora feszültség van a bemeneten, ha az AD konverter regiszterében -4280 érték van? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# -2.1400 V | # -2.1400 V | ||
# -31.3593 V | # -31.3593 V | ||
| 122. sor: | 148. sor: | ||
# -0.00 V | # -0.00 V | ||
== | == Egy mikroprocesszor hőellenállása Rthjc=0.4K/W. A processzorra egy 1 K/W hőellenállású hűtőrendszer kerül. A processzor felszíne 2.2 cm2, a processzor és a hűtőborda közé pedig átlagosan 23 μm vastagságú hővezető pasztát viszünk fel, amelynek hővezetési tényezője 1W/m∙K. A mikroprocesszor környezetének hőmérséklete 28°C. Mekkora lehet a maximális disszipáció, hogy a mikroprocesszor belső hőmérséklete a 95°C-ot ne lépje túl? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # 44.53W | ||
# | # 63.14W | ||
# Egyik sem. | |||
# 47.86J | |||
== Egy médiaszerver processzorát 20%-al nagyobb órajellel működtetjük, a mag feszültségét emiatt 1,2V-ról 1,3V-ra növeljük. Feltételezve, hogy a fogyasztás nagy részét a töltéspumpálás okozza, mekkora lesz a szerver eredetileg 600Ft-os havi villanyszámlája? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Egyik sem | |||
# 845 Ft | |||
# 780 Ft | |||
# 936 Ft | |||
== Egy rendszerben a mikroprocesszor magfeszültsége 3GHz-en 1,1V, ebben az esetben a processzor fogyasztása 5 W. A rendszert 3 processzorossá szereljük át és 1GHz frekvencián működtetjük, 700 mV tápfeszültségről. Feltételezzük, hogy a processzorok fogyasztásának nagy részét a töltéspumpálás okozza. Mekkora lesz a módosított rendszer fogyasztása? (W) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# 2,02 | |||
# 3,18 | |||
# 6,07 | |||
# Egyik válasz sem helyes | |||
== | == Egy rendszerben a mikroprocesszor magfeszültsége 3GHz-en 1,1V, ebben az esetben a processzor fogyasztása 9 W. A rendszert 3 processzorossá szereljük át és 1GHz frekvencián működtetjük, 720 mV tápfeszültségről. Feltételezzük, hogy a processzorok fogyasztásának nagy részét a töltéspumpálás okozza. Mekkora lesz a módosított rendszer fogyasztása? (W) == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # 11.57 | ||
# | # Egyik válasz sem helyes | ||
# | # 5.89 | ||
# | # 3.86 | ||
== | == Egy retrofit LED világítótest tápegységébe olyan elektrolit kondenzátorokat szerelnek, amelyek várható élettartama 1000h 100°C-on. A belső hőmérséklet az 55 °C-ot nem haladja meg. Mekkora lesz a várható élettartam? (Feltételezzük, hogy a gyakorlati tapasztalatokkal egybevágóan a kondenzátor meghibásodása okozza a teljes világítótest elromlását.) Használja a "10°C hőmérsékletcsökkenés kétszeres élettartam" közelítést! Használjon értelmes kerekítést! Ne várjon el végtelen sok tizedes jegyre történő egyezést! == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # 62.0 év | ||
# | # Egyik sem | ||
# 2.6 év | |||
# 1.0 év | |||
== Egy unipoláris, 10 bites A/D konverter referencia feszültsége 2.048V. Milyen bit tartozik a bemenetre kapcsolt 1.4 V feszültséghez? == | == Egy unipoláris, 10 bites A/D konverter referencia feszültsége 2.048V. Milyen bit tartozik a bemenetre kapcsolt 1.4 V feszültséghez? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# 350 | # 350 | ||
# 47 | # 47 | ||
| 146. sor: | 190. sor: | ||
# 684 | # 684 | ||
== | == Hogyan állítanak elő fehér fényű LED fényforrásokat? == | ||
{{kvízkérdés|típus= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | ||
# Kék vagy ultraviola LED és fényporok alkalmazásával | |||
# A tiltott sávszélesség megfelelő beállításával. | |||
# Vörös, zöld és kék LED-ek alkalmazásával | |||
# Piros vagy infravörös LED és fényporok alkalmazásával | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
== Hány tranzisztor szükséges a D F/F megvalósításához statikus CMOS technológiában? == | == Hány tranzisztor szükséges a D F/F megvalósításához statikus CMOS technológiában? == | ||
[[Fájl:Dffacs.png|bélyegkép|semmi]] | [[Fájl:Dffacs.png|bélyegkép|semmi]] | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# 20 | # 20 | ||
# 22 | # 22 | ||
| 177. sor: | 205. sor: | ||
# 26 | # 26 | ||
== | == Kereskedelmi forgalomban szabadon kapható programozható logikai eszközökre igaz, hogy == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus= | # A programozás elektromos úton történik. | ||
# | # A nem sérülékeny (non-volatile) programozás statikus RAM alapú | ||
# | # A logikai funkció és az összeköttetés programozható. | ||
# | # A non volatile konfiguráció minden esetben végleges, azt megváltoztatni nem lehet. | ||
# | |||
== | == Körülbelül mekkora teljesítmény távolítható el hagyományos eszközökkel (nem extrém hűtőborda, léghűtés) egy integrált áramkörből? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | # 100-130mW | ||
# | # 100-130W | ||
# | # 10-13kW | ||
# | # 10-13W | ||
# | |||
== | == Legalább hány biten kell mintavételeznünk egy jelet, hogy a kvantálás jel/zaj viszonya 60 dB-nél jobb legyen? A választ bitben adja meg! == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | # 9.00 | ||
# | # A pontos A/D típustól függ. | ||
# | # 10.00 | ||
# | # 9.67 | ||
== | == Legalább mekkora mintavételezési frekvenciával kell mintavételeznünk egy jelet, amely spektruma 300 Hz -3.4 kHz között van? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | |||
# 600.00 kHz | |||
# 6.20 kHz | |||
# 22.67 kHz | |||
# 6.80 kHz | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Mekkora a jel és a zaj effektív feszültségének aránya, ha a jel zaj viszony 20 dB? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # 100.00 | ||
# 10.00 | |||
== | == Mekkora az 10 bites A/D konverter full scale-je, ha az átalakító unipoláris és a referencia feszültsége 1.024? A választ V mértékegységben adja meg, lehetőleg pontosan! == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# 1.0230 | |||
# 1.0240 | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Mekkora az 12 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító bipoláris és a referencia feszültsége 4.096V? A választ mV mértékegységben adja meg! == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # 1.0000 | ||
# 2.0000 | |||
== | == Mekkora az 16 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító unipoláris és a referencia feszültsége 4.096? A választ μV (mikrovolt) mértékegységben adja meg! == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus= | # 125.0000 | ||
# | # 62.5000 | ||
# | |||
== | == Mekkora az 20 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító unipoláris és a referencia feszültsége 2.048? A választ μV (mikrovolt) mértékegységben adja meg! == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# 3.9062 | |||
# 1.9531 | |||
== Mekkora az 8 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító bipoláris és a referencia feszültsége 4.096V? A választ mV mértékegységben adja meg! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# | # 32.0000 | ||
# | # 16.0000 | ||
== | == Melyek az intelligens szenzorokkal szemben elvárt legfontosabb követelmények? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,7|pontozás=-}} | |||
# Lehetőség szerint minimális külső alkatrész. | |||
# Tömeggyárthatóság | |||
# Hőmérsékletfüggetlenség | |||
# Egyedi beállíthatóság | |||
# CMOS kompatibilitás | |||
# Lineáris karakterisztika | |||
# Lehetőség szerint minimális külső alkatrész | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2 | == Melyik bitvonalak logikai értéke lesz 1, ha a WL[2] szóvonalhoz tartozó elemi cellákat szeretnénk kiolvasni? == | ||
# | [[Fájl:Nand.rom.png|bélyegkép|semmi]] | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}} | ||
# | # B[0] | ||
# | # B[1] | ||
# B[2] | |||
# B[3] | |||
== | == Melyik állítás igaz LED fényforrásokra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
# Noha a LED-ek fényhasznosítása minden más fényforrásnál kedvezőbb, a várható élettartam azonban alacsony. | |||
# A LED fényforrások fényhasznosítása minden más fényforrásnál kedvezőbb. | |||
# A LED-ek várható élettartama általában meghaladja a más elvű fényforrásokat. | |||
# A LED-ek alkalmazásának legfőbb oka a gyors ki és bekapcsolási idejük. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3, | == Mi a fő különbség a CCD illetve a CMOS (APS) képérzékelők között? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,8|pontozás=-}} | ||
#A | # A CCD érzékelők kvantumhatásfoka és kitöltési tényezője nagyobb, mint a CMOS érzékelőké. | ||
# | # CCD esetén a megvilágítással arányos töltés keletkezik, amely MOS kapacitásokkal mozgatható. | ||
#A | # A CMOS kisebb fogyasztású | ||
# A CCD kiolvasása gyors, az egyes pixelek elérése véletlen. | |||
# CCD esetén a teljes rendszert egy chipre tudják integrálni. | |||
# CMOS esetben a kiolvasás gyorsabb. | |||
# A CCD a félvezetőkben fény hatására történő generáció jelenségén alapul, míg a CMOS érzékelő tranzisztorokból áll. | |||
# A CMOS (APS) érzékelő könnyebben gyártható, mivel ugyanazzal a technológiával készül mint az integrált áramkör. | |||
== | == Mi a különbség TFT és AMOLED kijelzők között? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,5,6,7|pontozás=-}} | |||
# Az LCD kijelzők hajlékonyabbak. | |||
# AMOLED kijelzők esetén nincs háttérvilágítás. | |||
# Az LCD kijelzők betekintési szöge kedvezőbb. | |||
# Az LCD kijelzők fogyasztása független a képtartalomtól. | |||
# AMOLED kijelzők fogyasztása függ a képtartalomtól. | |||
# Az AMOLED kijelzők gyorsabbak. | |||
# AMOLED kijelzők kontrasztaránya jobb. | |||
# LCD esetén nincs háttérvilágítás. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz ASIC áramkörökre? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | ||
# | # A sorozatszám igen széles határok között változhat (1 - több millió) | ||
# | # Részben előre tervezettek | ||
# | # Részben előre gyártottak | ||
# Nagyon nagy számban gyártják | |||
== Mi igaz | == Mi igaz CMOS (APS) képérzékelőkre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,7,8|pontozás=-}} | |||
# A feldolgozó elektronika csökkenti a kitöltést (fill-factor) | |||
# A fotoáram a megvilágítással exponenciálisan arányos | |||
# Az érzékelés elve egy megvilágított pn átmenet záróirányú árama | |||
# A sötétáram jóval kisebb, mint a fotoáram. | |||
# A sötétáram és fotoáram gyakorlatilag hasonló nagyságrendű. | |||
# Az érzékelés elve egy megvilágított pn átmenet nyitóirányú árama | |||
# A kiolvasás sorról sorra történik | |||
# A fotoáram a megvilágítással közel egyenesen arányos | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | == Mi igaz CMOS komplex kapukra? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | ||
# | # A többszintű realizációhoz képest a késleltetés kedvezőbb, azaz nagyobb lesz. | ||
# A pull-up és a pull-down hálózat topológiája általában megegyezik. | |||
# | # A pull-down network n csatornás tranzisztorokból áll, annyi darab, ahány bemenete van a függvénynek. | ||
# Nem alapvető logikai függvényeket lehet tranzisztor szinten megvalósítani | |||
== A | == Mi igaz CMOS transzfer kapura? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,6,8|pontozás=-}} | |||
# A pMOS tranzisztor ugyanolyan vezérlést kap, mint az nMOS | |||
# Bizonyos függvényeket, például multiplexer jellegű funkciókat könnyebb megvalósítani, de több tranzisztort fognak tartalmazni. | |||
# Párhuzamosan kapcsolt nMOS és pMOS tranzisztorból áll. | |||
# Átengedéshez a pMOS 0-t, az nMOS logikai 1 vezérlést kap. | |||
# Bizonyos függvényeket, például multiplexer jellegű funkciókat könnyebb megvalósítani, és noha több tranzisztort fog tartalmazni, mint a statikus CMOS megvalósítás, cserébe jóval gyorsabb lesz. | |||
# A pMOS tranzisztor ellentétes vezérlést kap, mint az nMOS | |||
# Sorosan kapcsolt nMOS és pMOS tranzisztorból áll. | |||
# Bizonyos függvényeket, például multiplexer jellegű funkciókat könnyebb megvalósítani, és kevesebb tranzisztort fog tartalmazni, mint a statikus CMOS megvalósítás | |||
== Mi igaz CMOS áramkörök késleltetésére? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,7|pontozás=-}} | |||
# A hőmérséklet csökkentésével a késleltetés általában csökken | |||
# Tápfeszültség növelésével a késleltetés csökken | |||
# A kapu kimenetét terhelő ellenállások határozzák meg | |||
# Modern technológiákban leginkább a következő kapu bemenetének kapacitása által okozott késleltetés a legjelentősebb | |||
== Mi | # Modern technológiákban leginkább az összekötő vezetékhálózat kapacitása által okozott késleltetés a legjelentősebb | ||
# A hőmérséklet növekedésével a késleltetés általában nő. | |||
# A kapu kimenetét terhelő kapacitások határozzák meg | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2, | |||
= | |||
#A | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
== Mi igaz CMOS áramkörökre? == | == Mi igaz CMOS áramkörökre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,6,7,8|pontozás=-}} | |||
# A logikai magas szint a tápfeszültség, a logikai 0 szint pedig a 0V. | |||
# Nagyon jól integrálható, mivel a kapuk egyszerűek | |||
# A statikus teljesítményfelvétel alacsony | |||
# Tápfeszültség érzéketlen | |||
# A dinamikus teljesítményfelvétel (kapcsoláskor) alacsony, közel 0 | |||
# Rail-to-rail működésű | |||
# A logikai 1 a tápfeszültség, a logikai 0 pedig a 0V | |||
# N és p csatornás tranzisztorokból állnak a kapuk, innen ered a név. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz DA konverterekre? == | ||
#a | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,8|pontozás=-}} | ||
# | # A létrahálózatos átalakítók kevesebb alkatrészt tartalmaznak, mint a direkt átalakító. | ||
#A | # Szorzó típusú DA konverternek két bemenete van, a kimenet a bemenő jelek szorzatával arányos. | ||
# | # A párhuzamos átalakítás esetén egy párhuzamosan kapcsolt ellenálláslánccal történik a feszültség előállítása. | ||
# A töltésmegoszláson alapuló DA előnye, hogy egyforma kapacitásokat könnyű készíteni. | |||
# A párhuzamos átalakítás esetén egy sorosan kapcsolt ellenálláslánccal történik a feszültség előállítása. | |||
# A direkt átalakítás hátránya, hogy sok és pontos alkatrészt igényel. | |||
# Szorzó típusú DA konverter referencia feszültsége változtatható. | |||
# A kapcsolt áramokon alapuló DA átalakítás nagy sebességű és könnyen megvalósítható integrált áramkörökben. | |||
== Mi | == Mi igaz DC/DC konverzióra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}} | |||
# Kevés alkatrésszel megvalósítható. | |||
# Váltakozó feszültség és egyenfeszültség megváltoztatására egyaránt alkalmas. | |||
# Kis méretű és jó hatásfokú. | |||
# Induktivitást vagy kapacitást használ energiatároló elemként. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, | == Mi igaz FPGA-kra? == | ||
#A | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}} | ||
#A | # A kombinációs logika megvalósítására LUT-ot használnak. | ||
#A | # Modern FPGA-kban a logikai blokk viszonylag egyszerű felépítésű, de az áramkör sok logikai blokkot tartalmaz. | ||
# A konfiguráló erőforrások a chip kis részét foglalják csak el. | |||
# A konfigurálható logikai blokkokkal minden logika hatékonyan valósítható meg. | |||
== Mi igaz | == Mi igaz LCD kijelzőkre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5,7|pontozás=-}} | |||
# A pixel a feszültség kikapcsolásával sötétíthető el. | |||
# Aktív mátrixú kijelzőben tranzisztorokat használnak az egyes pixelek kapcsolásához. | |||
# A pixelek egyesével címezhetők. | |||
# Az elsötétítés lassabb folyamat, mert a molekulák a térerősség irányába fordulnak. | |||
# A pixel a feszültség bekapcsolásával sötétíthető el. | |||
# Passzív mátrixú kijelzőben tranzisztorokat használnak az egyes pixelek kapcsolásához. | |||
# Az elsötétítés a gyorsabb folyamat, mert a molekulák a térerősség irányába fordulnak. | |||
# A pixelek soronként címezhetők | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz OTP ROM memóriákra? == | ||
#A | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,6|pontozás=-}} | ||
# | # Kikapcsoláskor elveszítik tartalmukat. | ||
# | # Az információ tároló elem egy fuse vagy antifuse. | ||
# | # A fuse kiégetéskor (egy nagyobb energiájú impulzus rákapcsolása után) vezet. | ||
# A programozás végleges, a beírt tartalom megváltoztatása lehetetlen. | |||
# Banki alkalmazásokban használt leginkább. | |||
# Az antifuse kiégetéskor (egy nagyobb energiájú impulzus rákapcsolása után) vezet. | |||
== Mi igaz | == Mi igaz SoC áramkörökre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,6,7|pontozás=-}} | |||
# Mivel több integrált áramkör helyett 1-2 készül, a rendszer sokkal kisebb méretű is lehet. | |||
# A memóriák integrálása nem mindig lehetséges, ezért gyakran pl. A DRAM-ot az SoC tetejére szerelik pl. Package on package technológiával. | |||
# Mivel az összes funkciót egy chipre integrálják, a rendszer összeszerelési költsége sokkal kisebb lesz. | |||
# Mivel egy chipen van a rendszer megvalósítva, a késleltetés és a fogyasztás is kedvezőbb lesz. | |||
# Több kisebb helyett egy nagy integrált áramkört kell gyártani, így annak gyártási kihozatala jobb lesz. | |||
# Mivel egy chipen van a rendszer megvalósítva, kisebb méretű lesz. | |||
# Egy teljes rendszert valósítanak meg egy integrált áramkörben. | |||
# Az analóg áramköri részleteket külön kell megvalósítani. | |||
== Mi igaz SystemC-re? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
# Bit szinten pontosan, de késleltetésmentesen írható le a hardver működése | |||
# Tartalmaz egy beépített szimulációs kernelt, így a szimuláció sebessége nagy | |||
# Fő előny, hogy a teljes C++ eszközkészlet rendelkezésre áll | |||
# Mivel a C nyelven alapul, sokkal tömörebb leírást eredményez, mint a hardver leíró nyelvek. | |||
== Mi igaz | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3 | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
== Mi igaz a CMOS dominó logikára? == | == Mi igaz a CMOS dominó logikára? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}} | |||
# Gyorsabb, mint a statikus CMOS | |||
# általában kevesebb tranzisztor szükséges, mint statikus CMOS esetben | |||
# A pull-down network mindenféleképpen eltávolítja a kimeneten lévő szórt kapacitás töltését | |||
# Nincs szükség előtöltési fázisra | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz a CMOS inverterre? == | ||
# | [[Fájl:Cmos-inverter.png|bélyegkép|semmi]] | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5,6,7|pontozás=-}} | ||
#A | # A felső tranzisztor nMOS | ||
# | # Ha a bemenet logikai 1, akkor a pMOS vezet, az nMOS tranzisztor nem vezet. | ||
# Ha a bemenet logikai 0, akkor a pMOS tranzisztor a kimenetet a tápfeszültségre kapcsolja. | |||
# Állandósult állapotban előfordulhat, hogy mindkét tranzisztor egyszerre vezet. | |||
# A felső tranzisztor pMOS | |||
# Ha a bemenet logikai 0, akkor a pMOS vezet, az nMOS tranzisztor nem vezet. | |||
# Az átkapcsolás során előfordulhat, hogy mindkét tranzisztor egyszerre vezet. | |||
# Ha a bemenet logikai 1, akkor a pMOS tranzisztor a kimenetet a tápfeszültségre kapcsolja. | |||
== | == Mi igaz a LED-re? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}} | |||
# Pn átmenet, amely nyitóirányú áram hatására fényt bocsát ki. | |||
# Elektromos (áramköri) szempontból nincs különbség a félvezető dióda és a LED között. | |||
# Karakterisztikája lineáris. | |||
# Pn átmenet, amely záróirányú feszültség hatására fényt bocsát ki. | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Mi igaz a Schmitt triggerre? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,8|pontozás=-}} | ||
# | # Az áramkör kimenetein alkalmazzák. | ||
# | # A bemeneten alkalmazzák, zajcsökkentés céljából. | ||
# | # A Schmitt trigger egy hiszterézises inverter, a hiszterézis 100-200mV általában. | ||
# A komparálási feszültség akkor magasabb, ha a bemenet alacsony szintű. | |||
# A kimeneten lévő zajt teljesen elnyomja. | |||
# A komparálási feszültség akkor magasabb, ha a bemenet magas szintű. | |||
# A Schmitt trigger egy hiszterézises inverter, a hiszterézis a tápfeszültség fele általában. | |||
# Az áramkör bemenetein alkalmazzák. | |||
== Mi igaz a | == Mi igaz a digitális integrált áramkörökre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
# Az integrált áramköri gyártás egyedi gyártás, emiatt drága. | |||
# Jelenleg félvezető alapon, általában egy kisméretű szilícium lapkán készülnek. | |||
# Digitális integrált áramkörök leginkább tranzisztorokat tartalmaznak | |||
# Az integrált áramkörök nyomtatott huzalozású hordozón (PCB) készülnek el | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz a fényáramra? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | ||
# | # Mértékegysége a lux [lx] | ||
# | # Mértékegysége a W. | ||
# | # Az emberi szem által érzékelt fény teljesítménye. | ||
# Mértékegysége a lumen (lm) | |||
== Mi igaz | == Mi igaz a hővezetésre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
# Az abszolút hőmérséklet 4. Hatványával arányos | |||
# A hőmérsékletkülönbséggel arányos. | |||
# Energiakiegyenlítődési folyamat | |||
# Gravitációs tér jelenléte szükséges hozzá | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz a képen látható CMOS PUSH-PULL fokozatra? == | ||
#A | [[Fájl:Cmos.pp.png|bélyegkép|semmi]] | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,7,8|pontozás=-}} | ||
#A | # Ha En=1 és In=1, akkor a kimeneti pMOS tranzisztor vezet | ||
# | # A kapcsolási rajzon szereplő kondenzátor az áramkör kapacitív terhelését modellezi, nem külön alkatrész. | ||
# Ha nem engedélyezett (En=0) , akkor mindkét kimeneti tranzisztor vezet. | |||
# Ha engedélyezett (En=1) akkor a kimenet megegyezik a bemenettel. | |||
# Ha engedélyezett (En=1) akkor a kimenet a bemenet negáltja | |||
# A kapcsolási rajzon szereplő kondenzátort kívülről kell az áramkörhöz kapcsolni. | |||
# Ha En=1 és In=0, akkor a kimeneti nMOS tranzisztor vezet | |||
# Ha nem engedélyezett (En=0) , akkor egyik kimeneti tranzisztor sem vezet. | |||
== Mi igaz a kétbemenetű statikus CMOS NAND kapura? == | == Mi igaz a kétbemenetű statikus CMOS NAND kapura? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
# A pull-down network két sorba kapcsolt nMOS tranzisztorból áll | |||
# Összesen 4 tranzisztort tartalmaz. | |||
# A pMOS és nMOS tranzisztorok száma megegyezik. | |||
# A pull-up network két sorba kapcsolt nMOS tranzisztorból áll. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}} | == Mi igaz a kétbemenetű statikus CMOS NOR kapura? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}} | |||
#Összesen 4 tranzisztort tartalmaz. | # Összesen 4 tranzisztort tartalmaz. | ||
#A pMOS és nMOS tranzisztorok száma megegyezik. | # A pMOS és nMOS tranzisztorok száma megegyezik. | ||
#A pull-up network két sorba kapcsolt nMOS tranzisztorból áll | # A pull-up network két sorba kapcsolt pMOS tranzisztorból áll. | ||
# A pull-down network két sorba kapcsolt nMOS tranzisztorból áll | |||
== | == Mi igaz a megadott egyenlettel modellezett feszültségkimenetű hőmérsékletmérő szenzor transzfer karakterisztikájára? (a hőmérséklet Celsius fokban értendő) V=0,69−0,0015T == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}} | |||
# Nagyobb feszültséghez alacsonyabb hőmérséklet tartozik. | |||
# Az offszet 0,015V | |||
# Az érzékenység 690mV/°C | |||
# A szenzor lineáris | |||
== Mi igaz a megadott egyenlettel modellezett feszültségkimenetű hőmérsékletmérő szenzor transzfer karakterisztikájára? (a hőmérséklet Celsius fokban értendő) V=0,7−0,002T == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | |||
# A szenzor nemlineáris | |||
# Nagyobb feszültséghez magasabb hőmérséklet tartozik. | |||
# Az offszet 0,7V | |||
# Az érzékenység abszolút értéke 2mV/°C | |||
== Mi igaz a | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | |||
= | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
== Mi igaz a modern digitális tervezésre? == | == Mi igaz a modern digitális tervezésre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
# Mivel a fizikai szintre történő leképezés a legkritikusabb, ezt mindenféleképp ember végzi el. | |||
# A tervezés egyre magasabb absztrakciós szinten történik | |||
# A jelenlegi bonyolultság mellett az automatikus eszközök használata kikerülhetetlen. | |||
# A tervezés több, egymást követő lépésből áll, amelyek során az emberi tényező szerepe egyre növekszik | |||
== Mi igaz a méretcsökkentésre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,7,8|pontozás=-}} | |||
# Az 1cm2-re eső fogyasztás nem változik meg. | |||
# A késleltetés megnövekszik | |||
# Az órajelfrekvencia növelhető | |||
# A logikai kapuk fogyasztása csökken | |||
== Mi igaz | # Ha minden fizikai méretet a felére csökkentünk, kb. Kétszer annyi alkatrész fér el ugyanazon a területen. | ||
# Az inverter fogyasztása csökken, de a bonyolultabb kapuké nem változik | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | # Az 1mm2-re jutó fogyasztás megnövekszik | ||
# A késleltetés csökken | |||
# | |||
# | |||
#Az | |||
#A | |||
# | |||
#Az | |||
#Az | |||
#A | |||
== Mi igaz a pszeudó nMOS kapukra? == | == Mi igaz a pszeudó nMOS kapukra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5|pontozás=-}} | |||
# Egy hárombemenetű NAND kapu 3 nMOS és egy pMOS tranzisztorral valósítható meg. | |||
# A pMOS tranzisztor nem vezéreljük, a gate-je tápfeszültségre van kötve. | |||
# A logikai 0 nem 0V, hanem egy ehhez közelálló, 100mV nagyságrendű feszültség. | |||
# Statikus fogyasztása van, ha a kimenet logikai 0, mivel ilyenkor áramút van tápfeszültség és a föld között. | |||
# A pMOS tranzisztor nem vezéreljük, a gate-je 0V-ra van kötve. | |||
# Egy hárombemenetű NOR kapu 3 nMOS és 3 pMOS tranzisztorral valósítható meg. | |||
# Csak dinamikus fogyasztással kell számolni. | |||
# A logikai 0 nem 0V, hanem a tápfeszültség. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz a szintézisre? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5|pontozás=-}} | ||
# | # Általában a szintézishez nincs szükség emberi felügyeletre, emberi tevékenységet, beavatkozást nem igényel. | ||
# | # Alacsonyabb absztrakciós szinten egyre inkább gépi úton történik | ||
# | # Történhet emberi vagy gépi úton | ||
# Magasabb absztrakciós szintről kerülünk alacsonyabb absztrakciós szintre | |||
# Amennyiben a szintézis automatikusan történik, akkor emberi felügyeletet és kényszerek megadását igényli. | |||
# Alacsonyabb absztrakciós szintről kerülünk magasabb absztrakciós szintre | |||
# Csak magasabb absztrakciós szinten végzik gépi úton. | |||
# Minden esetben számítógépes programok végzik | |||
== Mi igaz | == Mi igaz a transzformátorra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,7,8|pontozás=-}} | |||
# Csak egyenfeszültségen működik | |||
# A primer oldali teljesítmény a nagyobb, a veszteségek miatt. | |||
# Csak a feszültség csökkentésére szolgál, feszültség növelésre alkalmatlan. | |||
# A két oldal áramának aránya a menetszámok arányával egyezik meg. | |||
# A két oldal feszültségének aránya a menetszámok arányával egyezik meg. | |||
# A szekunder oldali teljesítmény a nagyobb, a veszteségek miatt. | |||
# Csak váltakozó feszültségen működik | |||
# A feszültség növelés és csökkentés is egyaránt előfordul a gyakorlatban. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | == Mi igaz az alábbi karakterisztikájú inverterre? == | ||
#A | [[Fájl:Transfer1.png|bélyegkép|semmi]] | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}} | ||
# | # A komparálási feszültség 1,5V | ||
# | # Ha a bemenetre 0,5V -os logikai 0 szint kerül, a kimenet jelszintje szinte tökéletesen regenerálódik | ||
# Ha a bemenetre komparálási feszültség kerül, a kimenet nagyimpedanciás | |||
# Tápfeszültsége 3V. | |||
== | == Mi igaz az anti-aliasing szűrőre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}} | |||
# Feladata a jelből eltávolítani az esetleges nagyfrekvenciás komponenseket. | |||
# Felüláteresztő szűrő | |||
# Aluláteresztő szűrő. | |||
# Feladata a jelből eltávolítani a zajt. | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Mi igaz az órajelre? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | ||
# | # Aszinkron digitális hálózatokban alapvető fontosságú. | ||
# | # Kapcsolási valószínűsége 1. | ||
# | # A nem használt áramköri részletek órajelének kikapcsolásával sok energia takarítható meg. | ||
# RC ventillátorokkal állítják elő | |||
== Mi igaz dinamikus RAM memóriára? == | == Mi igaz dinamikus RAM memóriára? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}} | |||
# DRAM írásakor sérül a cellában lévő kapacitás, ezért az írások száma korlátozott. | |||
# Az elemi cella 1 tranzisztort és egy tároló kapacitást tartalmaz | |||
# Rendszeresen frissíteni kell. | |||
# A kiolvasás destruktív, azaz a cellából kiolvasott információt vissza kell írni. | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Mi igaz egy mikroprocesszor termikus tervezési teljesítményére? (TDP) == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
#Az | # Az egy magra jutó maximális megengedett hőteljesítmény. | ||
# A megengedett maximális elektromos teljesítmény, ami hővé alakítható. | |||
# | # Az átlagos hőteljesítmény, amire a hűtési rendszert méretezni kell. | ||
# Mértékegysége a J/K. | |||
== Mi igaz | == Mi igaz flash AD konverterre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,7,8|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | # A referencia feszültséget egy áramosztó kapacitás lánccal egyenlő közökre osztjuk. | ||
# | # Az átalakítás egy lépésben történik | ||
#Az | # 8 bites felbontáshoz 255 komparátor szükséges | ||
# | # A komparátorok kimenete kettes komplemens kód | ||
# | # 8 bites felbontáshoz 8 komparátor szükséges | ||
# N bites átalakító esetén az átalakítás n+1 lépésben történik. | |||
# A komparátorok kimenete ún. Termometrikus kód. | |||
# A referencia feszültséget egy feszültségosztó ellenállás lánccal egyenlő közökre osztjuk. | |||
== Mi igaz flash EEPROM memóriákra? == | == Mi igaz flash EEPROM memóriákra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5,6,10,11,13,14,15|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, | # A NAND elrendezés inkább háttértárolásra alkalmasabb. | ||
#Az információt valójában egy MOS tranzisztor küszöbfeszültsége tárolja | # A NOR elrendezés gyakoribb, mivel a cellaméret kisebb és emiatt nagy a sűrűség. | ||
#A memória programozása a küszöbfeszültség megváltoztatását jelenti. | # NAND elrendezésben egyszerre kb. 256-512 byte-os egységekben történik a programozás | ||
#MLC memóriákban a tranzisztor a kiolvasás feszültségén vagy vezet, vagy nem vezet, programozástól függően. | # Tranzisztoronként n bit tárolásához 2n2n jól megkülönböztethető küszöbfeszültség szint szükséges. | ||
#Az alagútjelenség hatására nagyenergiájú elektronok jelennek meg, amelyek keresztülhaladnak a szigetelőn. | # Az információt valójában egy MOS tranzisztor küszöbfeszültsége tárolja | ||
# A memória programozása a küszöbfeszültség megváltoztatását jelenti. | |||
# MLC memóriákban a tranzisztor a kiolvasás feszültségén vagy vezet, vagy nem vezet, programozástól függően. | |||
# Az alagútjelenség hatására nagyenergiájú elektronok jelennek meg, amelyek keresztülhaladnak a szigetelőn. | |||
# Az MLC flash memória jóval több programozás-törlési ciklust visel el, ezért az élettartama nagyobb. | |||
# Tranzisztoronként n bit tárolásához 2^n jól megkülönböztethető küszöbfeszültség szint szükséges. | |||
# | # A programozási/törlési ciklusok száma korlátozott. | ||
#A | # A tartalmat rendszeresen frissíteni kell. | ||
# A tranzisztorok elhasználódásából eredő problémákat magasabb szinten kell kezelni. | |||
# A NOR elrendezésben a véletlen elérés gyorsabb, emiatt program memóriának alkalmas. | |||
# A törlés blokkokban történik. | |||
#A | |||
#A | |||
#A | |||
#A | |||
== Mi igaz gate-array áramkörökre? == | == Mi igaz gate-array áramkörökre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,8,10|pontozás=-}} | |||
# Olcsóbb megoldás, mert a maszkok száma kevesebb. | |||
# Az áramkör végleges funkciójának kialakítása fuse-ok vagy antifuse-ok kiégetésével történik. | |||
# Sea of gates elrendezésben a chipen n és p csatornás MOS tranzisztorokat találunk, előre meghatározott mintázatban és pozícióban. | |||
# Kompromisszum eredménye, mert sem az elkészített kapuk, sem a huzalozás nem optimális. | |||
# Az áramkör végleges funkciójának kialakítása a fémezés meghatározásával történik. | |||
# Kompromisszum eredménye, mert a felépítésből adódóan nem lehet kétbemenetű logikai kapuknál bonyolultabb kapukat készíteni. | |||
# Sea of gates elrendezésben a chipen CMOS invertereket találunk, előre meghatározott mintázatban és pozícióban. | |||
# A késleltetés nagyobb, mint cellás áramkör esetében, mert sem a kapuk, sem a huzalozás nem optimális. | |||
# Az áramkör végleges funkciójának kialakítása elektromos úton történik | |||
# Kompromisszum eredménye, mert általában nem lehet a teljes rendelkezésre álló területet kihasználni | |||
# A kapuk összekötésével tranzisztorokat lehet kialakítani. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, | == Mi igaz hard IP-re? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}} | ||
# | # A késleltetés garantált | ||
# | # Adott félvezetőgyár adott technológiájához kötődik | ||
# | # RTL leírás, amelyet szintetizálni kell. | ||
# Általában rosszabb minőségű, mint a soft IP | |||
== Mi igaz | == Mi igaz hősugárzásra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | |||
# Csak gravitációs tér jelenlétében jön létre. | |||
# Anyagtranszport szükséges hozzá | |||
# Az abszolút hőmérséklet 4. Hatványával arányos | |||
# Energiakiegyenlítődési folyamat | |||
== Mi igaz hőátadásra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}} | |||
# Anyagtranszport szükséges hozzá | |||
# Energiakiegyenlítődési folyamat | |||
# Az abszolút hőmérséklet 4. Hatványával arányos | |||
# A természetes konvekció gravitációs tér jelenlétében jön létre. | |||
== Mi igaz | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, | |||
# | |||
# | |||
# | |||
#A | |||
== Mi igaz komplex programozható logikai eszközre (CPLD)? == | == Mi igaz komplex programozható logikai eszközre (CPLD)? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}} | |||
# A logikai függvények megvalósítása ÉS mátrixszal történik | |||
# A CPLD feladata általában a segédlogika előállítása. | |||
# Nincs szükség külső konfiguráló memóriára, a reset után rögtön működik. | |||
# Általában EEPROM segítségével konfigurálható. | |||
# Általában SRAM segítségével konfigurálható. | |||
# A logikai függvények megvalósítása LUT-tal történik. | |||
# A legnagyobb bonyolultságú PLD, innen ered a név is. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz kényszerített hűtésre? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# | # Az elszállított hő fordítottan arányos a hűtőközeg fajhőjével. | ||
# | # Minden esetben halmazállapot változás is történik. | ||
# | # Az elszállított hő egyenesen arányos a tömegárammal. | ||
# Természetes energiakiegyenlítődési folyamat. | |||
== | == Mi igaz logikai szintézisre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Nem tudja figyelembe venni az időzítési követelményeket. | |||
# Kimenete strukturális HDL, ami csak a cellakönyvtárbeli elemeket tartalmazza. | |||
# Pontos időzítési adatok állnak rendelkezésére, így a szintetizált áramkör garantáltan teljesíti az időzítési követelményeket. | |||
# Ha kifejtjük a hierarchiát, a szintézis gyorsabb lesz, mivel nem kell a modulokkal foglalkozni. | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Mi igaz maszk programozott ROM memóriákra? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7|pontozás=-}} | ||
#a | # Tipikus használata SoC-ben a mikrokód, look-up table stb. | ||
# | # Az információ gyártáskor, a tokozást követően kerül bele. | ||
# | # Már néhány ezer példány esetén is megéri, mert olcsóbb lesz, mint bármilyen más ROM memória. | ||
# Két elrendezése is lehetséges, a NOR illetve a NAND elrendezés | |||
# Nagyon nagy sorozatú gyártás esetén gazdaságos. | |||
# Az információhoz egy bináris maszkot rendelnek és ezzel történik a programozás. | |||
# Az információ gyártáskor kerül bele. | |||
# Két elrendezése is lehetséges, az OR illetve AND elrendezés | |||
== Mi igaz mintavételezésre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}} | |||
# A diszkrét jelek mintavételezésével helyre tudjuk állítani a folytonos jel spektrumát. | |||
# A diszkrét jelsorozat annál jobban közelíti az eredeti jelet, minél nagyobb a mintavételi frekvencia. | |||
# Ha a mintavételi frekvencia növekszik, akkor az egy másodperc alatt feldolgozandó digitális minták száma, azaz a számításigény is növekszik. | |||
# Ha a bemeneti jel spektruma korlátos, akkor a spektrum maximális frekvenciájával kell mintavételezni. | |||
== Mi igaz | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3 | |||
# | |||
#A | |||
# | |||
#Ha | |||
== Mi igaz open-drain működésre? == | == Mi igaz open-drain működésre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | # A logika 0 szint nem 0V, hanem a tápfeszültség fele lesz. | ||
#A logika 0 szint nem 0V, hanem a tápfeszültség fele lesz. | # Csak a pMOS tranzisztort vezéreljük. | ||
#Csak a pMOS tranzisztort vezéreljük. | # Felhúzó ellenállást igényel | ||
#Felhúzó ellenállást igényel | # Ha kimenet alacsony szintű, statikus fogyasztása van. | ||
#Ha kimenet alacsony szintű, statikus fogyasztása van | |||
== Mi igaz oszcillátorokra? == | == Mi igaz oszcillátorokra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,7|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3, | # Az oszcillátornak nincs stabil állapota, periodikus jelet állít elő. | ||
# | # Az RC oszcillátor egyszerű felépítésű és gyors indulású, ezért is alkalmazzák az integrált áramkörön belül órajel előállításra. | ||
#Az RC oszcillátor | # A kristályoszcillátor frekvenciáját az alkalmazott kristály mérete szabja meg. | ||
# | # RC oszcillátorok esetén a rezgési frekvenciát induktivitások és kapacitások határozzák meg. | ||
#RC oszcillátorok esetén a rezgési frekvenciát | # A kristályoszcillátor frekvenciáját az alkalmazott kristályos anyag sűrűsége szabja meg. | ||
# Az RC oszcillátor nagyon pontos és szinte hőmérsékletfüggetlen, ezért is alkalmazzák az integrált áramkörön belül órajel előállításra. | |||
# RC oszcillátorok esetén a rezgési frekvenciát ellenállások és kapacitások határozzák meg. | |||
#A | |||
# | |||
# | |||
== Mi igaz pn átmenet (dióda) hőmérsékletfüggésére? == | == Mi igaz pn átmenet (dióda) hőmérsékletfüggésére? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,7|pontozás=-}} | |||
# Széles hőmérséklettartományban lineárisnak tekinthető. | |||
# Adott nyitóirányú áram mellett a pn átmenet feszültsége kb. 2mV-ot nő 1°C hőmérséketnövekedés hatására. | |||
# Adott nyitó feszültség mellett a pn átmenet árama kb. 2mA-t csökken 1°C hőmérséketnövekedés hatására. | |||
# Lehetővé teszi, hogy megmérhessük a chip belső hőmérsékletét közvetlenül. | |||
# Adott nyitó feszültség mellett a pn átmenet árama kb. 2mA-t növekszik 1°C hőmérséketnövekedés hatására. | |||
# Meglehetősen nemlineáris, korrekció szükséges | |||
# Adott nyitóirányú áram mellett a pn átmenet feszültsége kb. 2mV-ot csökken 1K hőmérsékletnövekedés hatására. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}} | == Mi igaz párhuzamos buszokra? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}} | ||
# | # Nagyon pontosan azonos vezetékhosszúságot kell tartani, ellenkező esetben az adatok nem egyidőben érnek a vevő oldalra. | ||
# | # Az összeköttetések közötti induktív és kapacitív csatolások miatt áthallások keletkeznek. | ||
# | # Nem igényel órajelet. | ||
# Egyszerűen implementálható | |||
== Mi igaz | == Mi igaz soft IP-re? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}} | |||
# RTL leírás, amelyet szintetizálni kell. | |||
# Hordozható különböző gyártók között | |||
# Sem az időzítés, sem az elfoglalt terület nem ismert előre. | |||
# Technológia független. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | == Mi igaz soros buszokra? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}} | ||
# | # A protokoll általában sokkal egyszerűbb, mint párhuzamos buszok esetében. | ||
# | # Mivel nagy sávszélességűek, ezért leginkább a memória buszok esetén alkalmaznak soros átvitelt. | ||
# | # Az órajel általában az adatba ágyazott. | ||
# Az elektromos összeköttetés nagyon egyszerű. | |||
== Mi igaz | == Mi igaz standard cellás ASIC áramkörökre? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,8|pontozás=-}} | |||
# A cellák csak alapkapukat tartalmaznak (NAND, NOR, inverter) | |||
# Az összeköttetések helye (táp, föld, be és kimenetek) előre rögzítettek. | |||
# A cellakönyvtárat általában önkéntesek fejlesztik és tartják karban. | |||
# A cellák szélessége és magassága adott értékű | |||
# A cellakönyvtár elemei előre tervezettek. | |||
# A tervezés a standard cellák elhelyezéséből és huzalozásából áll. | |||
# Standard cella esetén a cellák maszkjai nem kell legyártani, ezért a gyártás sokkal olcsóbb is lehet. | |||
# A cellák magassága adott értékű, szélessége változhat a logikai funkció függvényében. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz statikus CMOS komplex kapukra? == | ||
#A | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}} | ||
#A | # A pull-up network a pull-down network tükörképe. | ||
# Egy n bemenetű komplex kapu 2n tranzisztort tartalmaz. | |||
#A | # A többszintű realizációhoz képest a késleltetés kedvezőbb, azaz kisebb lesz. | ||
# A többszintű realizációhoz képest kevesebb tranzisztorral megvalósítható a logikai függvény | |||
== Mi igaz | == Mi igaz statikus RAM memóriára? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3, | # Az elemi cella 1 tranzisztort és egy tároló kapacitást tartalmaz | ||
#A | # Sem az írás, sem az olvasások száma nincs korlátozva | ||
# | # A cella tárolási funkcióját két keresztbecsatolt inverter valósítja meg. | ||
#A | # Rendszeresen frissíteni kell. | ||
# | # A tápfeszültség eltűnése után is megőrzi a tartalmát. | ||
# Körülbelül 10 millószor írható mindösszesen. | |||
# Egy bitvonalat használ csak, amelyen kiolvasáskor töltésmegosztás történik. | |||
# Az elemi cella 6 tranzisztort tartalmaz. | |||
== Mi igaz szenzorokra? == | == Mi igaz szenzorokra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5,6,8|pontozás=-}} | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | # Az aktív szenzorok a mérendő mennyiség energiáját alakítják át. | ||
#A passzív szenzorok a mérendő mennyiség energiáját alakítják át, külön energiaellátást nem igényelnek. | # Abszolút szenzor esetén a kimenet a mért fizikai mennyiség abszolút értéke | ||
#Komplex szenzorokban több, egymást követő átalakítás történik | # A direkt szenzorok a mérendő mennyiséget közvetlenül alakítják elektromos jellé | ||
#A szenzorok mindig elektromos jellé alakítják a mérendő mennyiséget. | # A szenzorok általában elektromos jellé alakítják a mérendő mennyiséget. | ||
#Relatív szenzor esetén a kimenet a mért fizikai mennyiség és egy adott referencia különbsége | # A passzív szenzorok a mérendő mennyiség energiáját alakítják át, külön energiaellátást nem igényelnek. | ||
# Komplex szenzorokban több, egymást követő átalakítás történik | |||
# A szenzorok mindig elektromos jellé alakítják a mérendő mennyiséget. | |||
# Relatív szenzor esetén a kimenet a mért fizikai mennyiség és egy adott referencia különbsége | |||
== Mi igaz szigma-delta AD átalakítókra? == | == Mi igaz szigma-delta AD átalakítókra? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}} | |||
# Digitális áramkörökkel könnyen megvalósítható. | |||
# Pontos alkatrészeket igényel. | |||
# Nagy effektív bitszám érhető el. | |||
# Egy impulzussorozatot állít elő, amelynek kitöltési tényezője arányos a bemeneti jellel. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3, | == Mi igaz tartalommal címezhető memóriákra? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,8|pontozás=-}} | ||
# | # A működés gyors, mivel teljesen párhuzamos. | ||
# | # A tárolt adat címét keressük. | ||
# | # A keresési idő független attól, hogy a keresett adat fizikailag milyen címen található. | ||
# Önmagában meg lehet valósítani egy HW asszociatív tömböt | |||
# A keresési idő függ attól, hogy a keresett adat fizikailag milyen címen található. | |||
# Ha n elemet tartalmaz, a keresés log2(n) órajel alatt lezajlik. | |||
# A működés gyors, mivel soronként halad végig a memória mátrixon. | |||
# Asszociatív tömb megvalósításához egy "hagyományos memória" is szükséges. | |||
== Mi igaz | == Mi igaz általában a félvezető memóriák felépítésére? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,5,6,8|pontozás=-}} | |||
# Az elemi cella mindig egy bit információt tárol. | |||
# Az elemi cellát a szóvonallal aktiváljuk. | |||
# A cella tranzisztorai nagyméretűek, hogy a hosszú bitvonalakat könnyen meg tudják hajtani. | |||
# A félvezető memória belső működése nem teljesen digitális. | |||
# A tárolás egy memória mátrixban történik. | |||
# Az elemi cella felel egy vagy több bit információ tárolásáért. | |||
# Az elemi cellát a bitvonallal aktiváljuk. | |||
# A cella tranzisztorai a lehető legkisebb méretűek, hogy felületegységenként minél többet lehessen elhelyezni. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | == Mi igaz általánosságban egy szenzor transzfer karakterisztikájára? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}} | ||
# | # A kimeneti teljes tartomány a bemeneti teljes tartomány pár százszorosa | ||
# | # Az érzékenység a transzfer karakterisztika adott pontban vett meredeksége (deriváltja) | ||
# | # Lineáris | ||
# A (kimeneti) offszet a gerjesztetlen bemenet esetén a kimeneti jel értéke. | |||
== | == Mi jellemző a MOS tranzisztorra? == | ||
[[Fájl:Nmospmos.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,7,8|pontozás=-}} | |||
# A képen a baloldali tranzisztor az nMOS tranzisztor | |||
# Nevét a kezdeti anyagszerkezet angol nevéről kapta: fém, a félvezető oxidja, félvezető | |||
# A gate feszültségével lehet szabályozni a source és drain elektróda közötti áramot. | |||
# Digitális logikában a pMOS logikai magas szint esetén vezet. | |||
# A MOS tranzisztor egy nem teljesen ideális, de azért jól működő kapcsoló | |||
# A képen a jobboldal tranzisztor az nMOS tranzisztor | |||
# A pMOS tranzisztor logikai 0 esetén vezet. | |||
# Az nMOS és a pMOS tranzisztorok felépítése hasonló, csak a rétegek adalékolása ellentétes. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | == Mi lesz a bitvonalak logikai értéke, ha a WL[2] szóvonalat aktiváltuk? A választ egy négyjegyű, kettes számrendszerbeli számként adja meg, BL[0]..BL[3] sorrendben, pl. 0101. == | ||
# | [[Fájl:Nor.rom.png|bélyegkép|semmi]] | ||
# | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# 1011 | |||
# 1001 | |||
# 0000 | |||
# 1000 | |||
== | == Mi lesz a kimenet logikai értéke, ha EN=0, A=0? == | ||
[[Fájl:C2mos.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# Y = 0 | |||
# Y = 1 | |||
# Y = HZ | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | == Milyen logikai függvényt valósít meg az alábbi kapu? == | ||
# | [[Fájl:ABorCD.png|bélyegkép|semmi]] | ||
# | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | ||
# <math>AB + CD</math> | |||
# <math>(A + B)(C + D)</math> | |||
# <math>\over{AB+CD}</math> | |||
# <math>\over{(A + B)(C + D)}</math> | |||
== | == Milyen memória áramkörhöz hasonlít az aktív mátrix (TFT) kijelző működési elve? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# Flash | |||
# SRAM | |||
# DRAM | |||
# FeRAM | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Milyen nagyságrendben van a DRAM cella információtároló kapacitása? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=-}} | ||
# | # NF | ||
# UF | |||
# PF | |||
# FF | |||
# 10<sup>−15</sup> F | |||
# 1000F | |||
# 10<sup>−9</sup> F | |||
# 10<sup>−6</sup> F | |||
# <math>10^{−15}F</math> | |||
# <math>1000F</math> | |||
# <math>10^{−9}F</math> | |||
# <math>10^{−6}F</math> | |||
== | == Milyen nagyságrendben van egy ember vagy más feltöltött tárgy által okozott elektrosztatikus kisülés feszültsége? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# V | |||
# MV | |||
# KV | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | == Milyen tárolóra jellemző hullámformát lát? == | ||
# | [[Fájl:Wave.png|bélyegkép|semmi]] | ||
# | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # órajel negáltjára engedélyezett latch | ||
# | # Az ábra alapján nem dönthető el | ||
# órajel lefutó élére szinkronizált latch | |||
# órajel felfutó élére szinkronizált flip-flop | |||
== | == Milyen tárolóra jellemző hullámformát lát? == | ||
[[Fájl:Wave2.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# órajel negáltjára engedélyezett latch | |||
# órajel lefutó élére szinkronizált latch | |||
# órajel felfutó élére szinkronizált flip-flop | |||
# órajelre engedélyezett latch | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Milyen vezetési típusú tranzisztorokat tartalmaz a statikus CMOS logikai kapukban a pull-down network? == | ||
# | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# | # CMOS | ||
# | # NMOS | ||
# | # DMOS | ||
# PMOS | |||
== | == Milyen vezetési típusú tranzisztorokat tartalmaz a statikus CMOS logikai kapukban a pull-up network? == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# NMOS | |||
# PMOS | |||
# DMOS | |||
# CMOS | |||
== Strukturált ASIC == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,7,8|pontozás=-}} | |||
# A késleltetés nagyobb lesz, mint FPGA esetén. | |||
# Fémezés maszkjával konfigurálható. | |||
# Hard IP blokkokat és konfigurálható logikát és összeköttetéseket tartalmaz. | |||
# Sokkal kisebb területen valósítható meg. | |||
== | # Soft IP blokkokat és konfigurálható logikát és összeköttetéseket tartalmaz. | ||
# SRAM vagy EEPROM alapon konfigurálható. | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4 | # A megvalósított rendszer kisebb fogyasztású lesz, mint FPGA esetén. | ||
# A megvalósított rendszer maximális órajelfrekvenciája nagyobb lesz, mint FPGA esetén. | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
# | |||
{{kvízkérdés|típus= | == Tételezzünk fel egy mikroprocesszort, ahol a fogyasztás nagy részét a dinamikus fogyasztás okozza, majd csökkentsük az órajel frekvenciáját a felére. A processzor tápfeszültségén viszont nem változtatunk. Ugyanazon program lefuttatásakor hogyan változik az akkumulátorból felvett energia? == | ||
#A | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}} | ||
# | # A kérdés nem eldönthető, mivel nem ismerjük sem a tápfeszültség, sem a frekvencia pontos értékét | ||
# | # Negyedakkora lesz, hiszen a CMOS áramkörök energiafelhasználása az órajelfrekvencia négyzetével arányos. | ||
# | # Fele annyi lesz, hiszen a CMOS áramkörök fogyasztása egyenesen arányos a frekvenciával. | ||
# Nem változik meg, hiszen a felvett teljesítmény ugyan fele lesz, de a program lefutása kétszer annyi ideig tart. | |||