„Rendszerélettani alapismeretek/Sejtélettan/” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{Kvízoldal |cím=Sejtélettan, 1. évközi beszámoló pótlása, 2016.09.28. Dafni}} == Ismertesse a negatív feedback szabályozás lényegét legalább 2 példa…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Ismertesse a negatív feedback szabályozás lényegét legalább 2 példa említésével! (2 pont) == | == Ismertesse a negatív feedback szabályozás lényegét legalább 2 példa említésével! (2 pont) == | ||
== Milyen hajtóerők generálhatnak membrántranszportot? (2 pont) == | == Milyen hajtóerők generálhatnak membrántranszportot? (2 pont) == | ||
| 35. sor: | 34. sor: | ||
== Milyen módon zajlik a sejtmembránon keresztüli víztranszport? (1 pont) == | == Milyen módon zajlik a sejtmembránon keresztüli víztranszport? (1 pont) == | ||
== Az alábbiak közül melyik a neuronaxonok mielinizációjának következménye? (1 helyes válasz, 1 pont) == | == Az alábbiak közül melyik a neuronaxonok mielinizációjának következménye? (1 helyes válasz, 1 pont) == | ||
| 45. sor: | 43. sor: | ||
# lonok megnövekedett diffúziója az axon-membránon keresztül | # lonok megnövekedett diffúziója az axon-membránon keresztül | ||
== A diagram a membránpotenciálváltozását mutatja akciós potenciál alatt tintahal axonban.<br> [[File:anatomia_akciospotencial_2016.09.28.png]] <br> Az alábbiak közül melyik felelős a membrán potenciál változásáért a fenti ábra B és D pontja között? (1 helyes válasz, 1 pont) == | |||
== A diagram a membránpotenciálváltozását mutatja akciós potenciál alatt tintahal axonban. | |||
< | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
# Na+, K+# ATPáz gátlása | # Na+, K+# ATPáz gátlása | ||
| 57. sor: | 51. sor: | ||
# Na sejtből kifelé történő áramlása | # Na sejtből kifelé történő áramlása | ||
== Az alábbiak közül melyik felelős a membrán potenciál változásáért a fenti ábra D és F pontja között? (1 helyes válasz, 1 pont) == | == A diagram a membránpotenciálváltozását mutatja akciós potenciál alatt tintahal axonban.<br> [[File:anatomia_akciospotencial_2016.09.28.png]] <br> Az alábbiak közül melyik felelős a membrán potenciál változásáért a fenti ábra D és F pontja között? (1 helyes válasz, 1 pont) == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# Na+, K+# ATPáz gátlása | # Na+, K+# ATPáz gátlása | ||
A lap 2016. december 31., 16:48-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Ismertesse a negatív feedback szabályozás lényegét legalább 2 példa említésével! (2 pont)
- 2 Milyen hajtóerők generálhatnak membrántranszportot? (2 pont)
- 3 Döntően hol találhatók a szénhidrátok a sejtmembránban (2 helyes válasz, 1 pont)
- 4 Az alábbi transzport mechanizmusok közül melyik nem rendelkezik Vmax-sza (nem szaturációs kinetikájú)? (1 helyes válasz, 1 pont)
- 5 Az ionok aktív transzmembrán szállításának közvetlen energiaforrása: (1 helyes válasz, 1 pont)
- 6 Milyen módon zajlik a sejtmembránon keresztüli víztranszport? (1 pont)
- 7 Az alábbiak közül melyik a neuronaxonok mielinizációjának következménye? (1 helyes válasz, 1 pont)
- 8 A diagram a membránpotenciálváltozását mutatja akciós potenciál alatt tintahal axonban.
Az alábbiak közül melyik felelős a membrán potenciál változásáért a fenti ábra B és D pontja között? (1 helyes válasz, 1 pont) - 9 A diagram a membránpotenciálváltozását mutatja akciós potenciál alatt tintahal axonban.
Az alábbiak közül melyik felelős a membrán potenciál változásáért a fenti ábra D és F pontja között? (1 helyes válasz, 1 pont) - 10 Az izom összehúzódásáról (kontrakciójáról) igaz (2 helyes válasz, 1 pont)
- 11 Mely állítások igazak? (3 helyes válasz, 1 pont)
- 12 Ismertesse a parakrin és a hormonális szabályozás közötti fő különbségeket! (2 pont)
Ismertesse a negatív feedback szabályozás lényegét legalább 2 példa említésével! (2 pont)
Milyen hajtóerők generálhatnak membrántranszportot? (2 pont)
- koncentráció-különbség
- elektropotenciál különbség
- hidrosztatikai nyomáskülönbség
- aktív transzport-pumpák
- ozmotikus nyomáskülönbség
Döntően hol találhatók a szénhidrátok a sejtmembránban (2 helyes válasz, 1 pont)
- A sejtmembrán belső felszínén
- A sejtmembrán hidrofób rétegében.
- A sejtmembrán külső felszínén.
- Fehérjékhez és lipidekhez kötődve.
Az alábbi transzport mechanizmusok közül melyik nem rendelkezik Vmax-sza (nem szaturációs kinetikájú)? (1 helyes válasz, 1 pont)
- Facilitált diffúzió karrier proteineken keresztül.
- Elsődleges aktív transzport karrier proteineken keresztül
- Másodlagos ko-transzport
- Másodlagos antiport.
- Egyszerű diffúzió a plazmamembránon keresztül
Az ionok aktív transzmembrán szállításának közvetlen energiaforrása: (1 helyes válasz, 1 pont)
- a glükóz oxidációja,
- az ATP hidrolízisének energiája,
- az elektrokémiai potenciál
- a transzmembrán potenciálnak az ion egyensúlyi potenciáljától való eltérése
Milyen módon zajlik a sejtmembránon keresztüli víztranszport? (1 pont)
Az alábbiak közül melyik a neuronaxonok mielinizációjának következménye? (1 helyes válasz, 1 pont)
- Csökkent vezetési sebesség
- Kizárólag a Ranvier-csomókban lehetséges az akciós potenciál képződés
- Megnövekedett energiaszükséglet a nyugalmi ion grádiensek fenntartásához.
- Megnövekedett sejtmembrán kapacitancia
- lonok megnövekedett diffúziója az axon-membránon keresztül
A diagram a membránpotenciálváltozását mutatja akciós potenciál alatt tintahal axonban.
Az alábbiak közül melyik felelős a membrán potenciál változásáért a fenti ábra B és D pontja között? (1 helyes válasz, 1 pont)
- Na+, K+# ATPáz gátlása
- K+ sejtbe történő áramlása
- K+ sejtből kifelé történő áramlása
- Na+ sejtbe történő áramlása
- Na sejtből kifelé történő áramlása
A diagram a membránpotenciálváltozását mutatja akciós potenciál alatt tintahal axonban.
Az alábbiak közül melyik felelős a membrán potenciál változásáért a fenti ábra D és F pontja között? (1 helyes válasz, 1 pont)
- Na+, K+# ATPáz gátlása
- K+ sejtbe történő áramlása
- K+ sejtből kifelé történő áramlása
- Na+ sejtbe történő áramlása
- Na sejtből kifelé történő áramlása
Az izom összehúzódásáról (kontrakciójáról) igaz (2 helyes válasz, 1 pont)
- A tetanuszos kontrakció úgy érhető el, hogy az inger erősségét növeljük.
- A tetanuszkor a rángások szuperponálódnak (azaz egymásra rakódva összeadódnak)
- Tetanuszkor a rángások szuperponálódása azért jön létre, mert a szarkolemma# depolarizációk is szuperponálódva fuzionálnak
- A tetanuszt az váltja ki, hogy megfelelően nagy frekvenciával éri az izomrostot a motoros axon kisüléssorozata.
Mely állítások igazak? (3 helyes válasz, 1 pont)
- Egy adott receptornak több különböző ligandja lehet.
- A ligand kötődése a receptort minden körülmények között aktiválja
- A receptor-ligand kötődés alapfeltétele a receptor és a ligand térbeli illeszkedése
- A receptor-ligand kölcsönhatás U-alakú összefüggést mutat a ligand koncentrációjával
- Egy adott ligand több különböző receptorhoz kötődhet.
Ismertesse a parakrin és a hormonális szabályozás közötti fő különbségeket! (2 pont)
- Hormonális szabályozás vérkeringésen keresztül az egész testen belül szabályoz.
- Parakrin szabályozásnál csak az ott lévő sejtet szabályozza.
