„Számvitel kikérdező” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
670. sor: | 670. sor: | ||
# az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték | # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték | ||
# a bekerülési érték | # a bekerülési érték | ||
== A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# 96.100 eFt | |||
# 96.350 eFt | |||
# 121.350 eFt | |||
== Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis |
A lap 2016. november 8., 21:26-kori változata
A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük.
- Igaz
- Hamis
A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon.
- Igaz
- Hamis
A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai.
- Igaz
- Hamis
A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg.
- Igaz
- Hamis
A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket.
- Igaz
- Hamis
A forrásszámlák…
- tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek
- tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek
Az eszközszámlák…
- tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek
- tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek
Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla?
- Jegyzett tőke
- Beruházási hitel
- Adózott eredmény
- Pénztár
Az alábbiak közül melyik forrásszámla?
- Pénztár
- Rövid lejáratú hitelek
- Áruk
- Vevőkövetelés
Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla?
- Áruk
- Rövid lejáratú hitelek
- Pénztár
- Vevőkövetelés
Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű.
- Igaz
- Hamis
A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű.
- Igaz
- Hamis
A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
- Igaz
- Hamis
Melyik nem gazdasági esemény?
- Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről
- Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását
- Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse
- Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte
A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha...
- a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel
- készpénzért vásárolunk árut
- a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára
- a vevő készpénzben fizet nekünk
A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha...
- rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)
- átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)
- a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)
- a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)
A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól.
- Igaz
- Hamis
Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor...
- az eredményünk csökken
- a vagyonunk nő
- az eredményünk nő
- a vagyonunk csökken
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha...
- készpénzért árut vásárolunk
- a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá
- a vevő átutalja tartozását
- törlesztjük szállítói tartozásunkat
Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor...
- a vagyonunk csökken
- az eredményünk csökken
- a vagyonunk nő
- a vagyonunk nagysága nem változik
Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre?
- áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)
- árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)
- szállítói tartozás rendezése
A szállítói tartozás rendezése...
- hatással van az eredményre
- növeli a vagyont
- csökkenti a vagyont
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha...
- gépkocsit vásárolunk hitelbe
- törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé
- készpénzért anyagot vásárolunk
- 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha...
- törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé
- vevőnk átutalja tartozását
- szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük
- 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk
Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor...
- az eredményünk csökken
- a vagyonunk nő
- az eredményünk nő
- a vagyonunk csökken
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha...
- árut vásárolunk készpénzért
- törlesztjük szállítói tartozásunkat
- a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá
- árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha...
- átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét
- törlesztjük szállítói tartozásunkat
- átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat
- árut vásárolunk készpénzért
Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre?
- árubeszerzés készpénzért
- hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)
- áruértékesítés készpénzért
Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor...
- a vagyonunk nagysága nem változik
- az eredményünk nő
- a vagyonunk nő
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha...
- 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk
- gépkocsit vásárolunk készpénzért
- gépkocsit vásárolunk hitelbe
- törlesztjük szállítói tartozásunkat
Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre?
- árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)
- szállítói tartozás rendezése
- áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)
Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót?
- 1
- 2
- legalább 3
Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól.
- Igaz
- Hamis
Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik.
- Igaz
- Hamis
Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t.
- Igaz
- Hamis
Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé.
- Igaz
- Hamis
Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé.
- Igaz
- Hamis
Az ÁFA nem eredménytényező.
- Igaz
- Hamis
Az ÁFA mindig eredménytényező.
- Igaz
- Hamis
Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor...
- a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft
- a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft
Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor...
- a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft
- a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft
Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor...
- a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft
- a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft
Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor...
- a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft
- a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft
A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek.
- Igaz
- Hamis
A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek.
- Igaz
- Hamis
A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek.
- Igaz
- Hamis
A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan.
- Igaz
- Hamis
A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban.
- Igaz
- Hamis
Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás.
- Igaz
- Hamis
A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például:
- elsüllyedt költségekről
- közvetlen költségekről
- anyagjellegű költségekről
- személyi jellegű költségekről
A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben.
- Igaz
- Hamis
A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik.
- Igaz
- Hamis
A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel.
- Igaz
- Hamis
A közvetett költségekre igaz, hogy:
- a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni
- a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel
- a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel
- az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük
A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg.
- Igaz
- Hamis
Költségviselők lehetnek:
- termékek
- termelőüzem
- vállalatirányítás
- szolgáltatások
A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg.
- Igaz
- Hamis
A bérelszámolás csökkenti...
- a vállalati vagyont
- az eredményt
- a pénzeszközöket
A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti...
- a pénzeszközöket
- a vállalati vagyont
- az eredményt
A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt.
- Igaz
- Hamis
A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni.
- Igaz
- Hamis
A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt).
- Igaz
- Hamis
Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába?
- értékcsökkenési leírás
- anyagjellegű költség
- közvetett költség
- személyi jellegű költség
A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel.
- Igaz
- Hamis
A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel.
- Igaz
- Hamis
A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben.
- Igaz
- Hamis
A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység.
- Igaz
- Hamis
A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető.
- Igaz
- Hamis
A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat.
- Igaz
- Hamis
A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be.
- Igaz
- Hamis
A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal.
- Igaz
- Hamis
A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum.
- Igaz
- Hamis
A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása.
- Igaz
- Hamis
Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla.
- Igaz
- Hamis
A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
- Igaz
- Hamis
A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű.
- Igaz
- Hamis
A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni.
- Igaz
- Hamis
Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek.
- Igaz
- Hamis
Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek.
- Igaz
- Hamis
Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett.
- Igaz
- Hamis
A számviteli politika részeként kell elkészíteni:
- a számviteli alapelveket
- a számlarendet
- az eszközök és források értékelési szabályzatát
- a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat
Nem része a számviteli politikának:
- a fordulónapi értékhelyesbítés
- az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
- az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat
Beruházásként kell nyilvántartani...
- a felújítást
- az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig
- a tervszerű, megelőző karbantartást
- a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást
Beruházásként kell nyilvánítani...
- a bővítést
- a felújítást
- a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat
- a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
- a földterület, telek, erdő után
- az immateriális javak után
- a kisértékű tárgyi eszközök után
- a készletek után
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
- az üzembe nem helyezett beruházás után
- az ingatlanok után
- a nullára leírt tárgyi eszközök után
- a képzőművészeti alkotások után
Karbantartásnak minősül...
- a felújítás, korszerűsítés
- a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás
- a tervszerű, megelőző javítások
- a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás
Karbantartásnak minősül...
- a tervszerű, megelőző javítások
- a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás
- a felújítás, korszerűsítés
- a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák
Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre?
- a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét
- az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg
- olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető
- nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását
Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre?
- minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra
- akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál
- az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra
- az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg
Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre?
- a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen
- a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét
- nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását
- az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra
A maradványérték sosem lehet nulla.
- Igaz
- Hamis
A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.
- Igaz
- Hamis
Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat.
- Igaz
- Hamis
A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja.
- Igaz
- Hamis
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik?
- 5. Értékcsökkenési leírás
- 8. Egyéb ráfordítások
Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat.
- Igaz
- Hamis
A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele.
- Igaz
- Hamis
A terven felüli értékcsökkenést:
- ráfordításként kell elszámolni
- költségként kell elszámolni
Mi a bruttó érték?
- a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége
- az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték
- a bekerülési érték
A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek.
- Igaz
- Hamis
Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük.
- Igaz
- Hamis
FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először.
- Igaz
- Hamis
A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként.
- Igaz
- Hamis
A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható.
- Igaz
- Hamis
Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet.
- Igaz
- Hamis
Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni.
- Igaz
- Hamis
Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van.
- Igaz
- Hamis
A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél.
- Igaz
- Hamis
A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is.
- Igaz
- Hamis
Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot.
- 96.100 eFt
- 96.350 eFt
- 121.350 eFt
Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet.
- Igaz
- Hamis
A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma.
- Igaz
- Hamis
Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg.
- Igaz
- Hamis