„A programozás alapjai I. - 1. kisZh” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Vissza|A programozás alapjai I.}} Ezen az oldalon gyűjtjük a A programozás alapjai I. tárgy gyakorlatain az elmúlt években előforduló kisZh feladatokat,…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Ezen az oldalon gyűjtjük a [[A programozás alapjai I.]] tárgy gyakorlatain az elmúlt években előforduló kisZh feladatokat, azok megoldásaival. A feladatok nehézsége iránymutatónak tekinthető, de az egyes félévek időbeosztása eltérhet. Ne ess kétségbe, ha ismeretlen, nehéz, „megoldhatatlan” feladatsort látsz. | Ezen az oldalon gyűjtjük a [[A programozás alapjai I.]] tárgy gyakorlatain az elmúlt években előforduló kisZh feladatokat, azok megoldásaival. A feladatok nehézsége iránymutatónak tekinthető, de az egyes félévek időbeosztása eltérhet. Ne ess kétségbe, ha ismeretlen, nehéz, „megoldhatatlan” feladatsort látsz. | ||
= 2014 = | |||
== Y rajzolása == | = A megoldásokról = | ||
{{Idézet| idézet = Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy. | forrás = Czirkos Zoltán, [https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php InfoC tanácsok]}} | |||
Az oldalon nem gyűjtjük a feladatok megoldásait. A kisZh-k eleji beugrók rövidek, általában 10 – 15 sorban megoldhatóak. A programozás nem egy „magolható” tárgy, nincsenek típusfeladatok, s azok megoldásai. A programozás alapjai I., s A programozás alapjai II. tárgyak egy szemléletmódot szeretnének megtanítani, amit a régebbi feladatsorok böngészésével nem, csak azok önálló megoldásával lehet elsajátítani. Kicsit bővebben olvashatsz erről az idézet végén linkelt oldalon. | |||
Amennyiben egy-egy itt látható feladat nehézséget okoz, böngészd át az eddigi előadások anyagát. Ha még mindig nem megy a megoldás, fordulj bátran a felsőbb évesekhez, s a tárgy oktatóihoz, gyakorlatvezetőihez a [http://lists.sch.bme.hu/ levlistákon], készséggel fognak segíteni. | |||
= Feladatsorok = | |||
== 2014 == | |||
=== Y rajzolása === | |||
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora Y betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora Y betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | ||
\ / | \ / | ||
| 12. sor: | 21. sor: | ||
| | | | ||
| | | | ||
== X rajzolása == | === X rajzolása === | ||
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora X betűt rajzol a képernyőre / és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora X betűt rajzol a képernyőre / és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | ||
\ / | \ / | ||
| 20. sor: | 29. sor: | ||
/ \ | / \ | ||
/ \ | / \ | ||
== 1 rajzolása == | === 1 rajzolása === | ||
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora 1-es számjegyet rajzol a képernyőre / és | karakterekből, amelynek az orra n hosszúságú, magassága pedig kétszer akkora! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora 1-es számjegyet rajzol a képernyőre / és | karakterekből, amelynek az orra n hosszúságú, magassága pedig kétszer akkora! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | ||
/| | /| | ||
| 28. sor: | 37. sor: | ||
| | | | ||
| | | | ||
== V rajzolása == | === V rajzolása === | ||
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora V betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek oldalai és alja pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora V betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek oldalai és alja pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket): | ||
| | | | | | ||
A lap 2014. november 27., 00:59-kori változata
Ezen az oldalon gyűjtjük a A programozás alapjai I. tárgy gyakorlatain az elmúlt években előforduló kisZh feladatokat, azok megoldásaival. A feladatok nehézsége iránymutatónak tekinthető, de az egyes félévek időbeosztása eltérhet. Ne ess kétségbe, ha ismeretlen, nehéz, „megoldhatatlan” feladatsort látsz.
A megoldásokról
Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy.
– Czirkos Zoltán, InfoC tanácsok
Az oldalon nem gyűjtjük a feladatok megoldásait. A kisZh-k eleji beugrók rövidek, általában 10 – 15 sorban megoldhatóak. A programozás nem egy „magolható” tárgy, nincsenek típusfeladatok, s azok megoldásai. A programozás alapjai I., s A programozás alapjai II. tárgyak egy szemléletmódot szeretnének megtanítani, amit a régebbi feladatsorok böngészésével nem, csak azok önálló megoldásával lehet elsajátítani. Kicsit bővebben olvashatsz erről az idézet végén linkelt oldalon.
Amennyiben egy-egy itt látható feladat nehézséget okoz, böngészd át az eddigi előadások anyagát. Ha még mindig nem megy a megoldás, fordulj bátran a felsőbb évesekhez, s a tárgy oktatóihoz, gyakorlatvezetőihez a levlistákon, készséggel fognak segíteni.
Feladatsorok
2014
Y rajzolása
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora Y betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket):
\ / \ / \ / | | |
X rajzolása
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora X betűt rajzol a képernyőre / és \ karakterekből, amelynek a szárai pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket):
\ / \ / \/ /\ / \ / \
1 rajzolása
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora 1-es számjegyet rajzol a képernyőre / és | karakterekből, amelynek az orra n hosszúságú, magassága pedig kétszer akkora! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket):
/| / | / | | | |
V rajzolása
Írj teljes C programot, amely kér a felhasználótól egy n számot, és utána egy akkora V betűt rajzol a képernyőre /, | és \ karakterekből, amelynek oldalai és alja pont ilyen hosszúak! Pl. n=3 esetén (a pöttyök segítenek számolni a szóközöket):
| | | | | | \ / \ / \/
