„Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga” változatai közötti eltérés
| 159. sor: | 159. sor: | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
| | |szöveg= | ||
Egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája ill. számos egyéb paramétere meghatározható. (Labor 2 7. mérés segédlete) | |||
Mivel nekünk most a zaj és a torzulás lényeges, ezért a kimeneti adatsort Fourier-transzformáljuk (FFT/DFT). Célszerű szinuszjellel gerjeszteni, mert egyszerű a spektruma. Más periodikus jelekkel elméletben ugyanaz jön ki, de gyakorlatilag csak zavarnának a felharmonikus komponenseik. Ahhoz, hogy a hisztogramunk a tényleges helyzetet tükrözze, egész számú periódust kell mintavételezni, koherens mintavételezés szükséges, a következő összefüggés szerint: | |||
<math>f_i=\frac{J}{M} f_s</math>, ahol M a minták száma, J a mintavett periódusoké, f<sub>i</sub> a jel frekvenciája, f<sub>s</sub> pedig a mintavételi frekvencia. | |||
Illetve a pontos méréshez fontos még, hogy az átalakító legyen kivezérelve (FS közelében), de ne legyen túlvezérelve (ne vágja le a szinuszt). | |||
FFT-vel meghatározzuk a spektrumot (ha a kontroller nem képes FFT-re, akkor a mintákatból Matlabban megoldható). Az alapharmonikus a jel frekvenciájánál adott '''A''' jelszintű, ez a legnagyobb tüske. A többi harmonikus a jel felharmonikusai (distortion, '''H<sub>i</sub>''') és a zaj (noise, '''N<sub>i</sub>'''). A SINAD számítása innen: | |||
<math>SINAD=\frac{A}{\sqrt{\sum\limits_{N}{H_i^2}+\sum\limits_{M}{N_i^2}}}</math> | |||
Az említett Labor 2 jegyzetben van bonyolultabb képlet is, de szerintem ez elég így. | |||
Definíció szerint a SINAD (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio) megadja a jelteljesítmény, valamint a zaj és a harmonikusok együttes teljesítményének az arányát. | |||
}} | }} | ||