„VIKWiki:TDK Hallgatói segédanyagok” változatai közötti eltérés
a Szikszayl átnevezte a(z) Hallgatói segédanyagok lapot VIKWiki:TDK Hallgatói segédanyagok lapra átirányítás nélkül |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 64. sor: | 64. sor: | ||
2005 májusa óta létezik a wiki.sch.bme.hu, elsődlegesen az InfoSite oldal kiegészítésére. Emellett fontos feladata a szerkesztők csapatmunkájának összehangolása, és ez a dolgozat is a wiki segítségével készült. | 2005 májusa óta létezik a wiki.sch.bme.hu, elsődlegesen az InfoSite oldal kiegészítésére. Emellett fontos feladata a szerkesztők csapatmunkájának összehangolása, és ez a dolgozat is a wiki segítségével készült. | ||
A wiki érdekes, elsőre hihetetlen tulajdonsága, hogy nem jelenik meg rajta moderálandó tartalom annak ellenére, hogy nincs korlátozás arra, hogy ki mit ír rá. A tapasztalt wiki felhasználók ezt a csoportnyomással indokolják, továbbá azzal, hogy minden oldal verziókövetett, azaz bármelyik korábbi állapotát vissza lehet állítani igény esetén. A VIK-en biztonság kedvéért a felhasználóknak be kell jelentkezniük, mielőtt szerkeszthetik az oldalt, a felhasználónevük megegyezik a neptun kódjukkal. | A wiki érdekes, elsőre hihetetlen tulajdonsága, hogy nem jelenik meg rajta moderálandó tartalom annak ellenére, hogy nincs korlátozás arra, hogy ki mit ír rá. A tapasztalt wiki felhasználók ezt a csoportnyomással indokolják, továbbá azzal, hogy minden oldal verziókövetett, azaz bármelyik korábbi állapotát vissza lehet állítani igény esetén. A VIK-en biztonság kedvéért a felhasználóknak be kell jelentkezniük, mielőtt szerkeszthetik az oldalt, a felhasználónevük megegyezik a neptun kódjukkal. | ||
A wiki még mindig a tapasztalatgyűjtés stádiumában van. Az eltelt fél év alatt nem tapasztaltunk semmilyen olyan jelenséget, amitől tartottunk (pl.: flame). Hatékony konstruktív munkát tapasztaltunk, az emberek munkája szó szerint összeadódott: hat ember tíz perces munkája ugyanazt az eredményt hozta, mindthogyha egyvalaki egy órát intenzíven foglalkozott volna az oldallal. Különösen nagy jelentősége volt ennek akkor, amikor vizsgára készülendő még nem állt össze az hallgatók fejében az egész tananyag, ám összességében a teljes anyagot lefedő tudással rendelkeztek. <span style="color:blue">(Ezért gondoljuk úgy, hogy a | A wiki még mindig a tapasztalatgyűjtés stádiumában van. Az eltelt fél év alatt nem tapasztaltunk semmilyen olyan jelenséget, amitől tartottunk (pl.: flame). Hatékony konstruktív munkát tapasztaltunk, az emberek munkája szó szerint összeadódott: hat ember tíz perces munkája ugyanazt az eredményt hozta, mindthogyha egyvalaki egy órát intenzíven foglalkozott volna az oldallal. Különösen nagy jelentősége volt ennek akkor, amikor vizsgára készülendő még nem állt össze az hallgatók fejében az egész tananyag, ám összességében a teljes anyagot lefedő tudással rendelkeztek. <span style="color:blue">(Ezért gondoljuk úgy, hogy a HaT tapasztalatai fontosak lehetnek interdiszciplináris kutatások modellezésére, módszertanának fejlesztésére)</span> | ||
A wiki beindításához és életben tartásához a következő szabály betartása a legfontosabb: ha a levelezőlistán egy olyan kérdésre válaszolunk, ami egy hónap múlva is releváns lesz, akkor a választ egy wikilapra kell elhelyezni, és csak a lap címét elküldeni válaszként. A lapot természetesen a wiki logikus laphierarchiájába kell helyezni. Ehhez eleinte sokat kell bővíteni a | A wiki beindításához és életben tartásához a következő szabály betartása a legfontosabb: ha a levelezőlistán egy olyan kérdésre válaszolunk, ami egy hónap múlva is releváns lesz, akkor a választ egy wikilapra kell elhelyezni, és csak a lap címét elküldeni válaszként. A lapot természetesen a wiki logikus laphierarchiájába kell helyezni. Ehhez eleinte sokat kell bővíteni a hierarchián, de egy teljes év alatt (mivel minden évfolyam szerkeszi) a wiki nagyjából teljes váza elkészül. Ha a kérdéseket a wikin válaszoljuk meg, azzal pár perc pluszmunkánk van, viszont: | ||
* Ha a kérdés újra felmerül, már kész van a válasz, a közösség tagjai hozzászoknak, hogy a wikit nézzék meg előbb. | * Ha a kérdés újra felmerül, már kész van a válasz, a közösség tagjai hozzászoknak, hogy a wikit nézzék meg előbb. | ||
* Lehetőséget adunk rá, hogy mások kiegészítsék, finomítsák, esetleg kijavítsák a válaszunkat. | * Lehetőséget adunk rá, hogy mások kiegészítsék, finomítsák, esetleg kijavítsák a válaszunkat. | ||
| 72. sor: | 72. sor: | ||
* Az így kialakult GYIK az oktatóknak nagyon hasznos visszajelzés lehet. Ennek a gyakorlata még nem terjedt el a VIK-en. Jelenleg az informatikusok Mérés labor 1 és 2 tantárgyánál működik a hallgatók és oktatók interakciója a wikin keresztül. Ennek oka, hogy a wiki rendszergazdája egyben a tárgyak demonstrátora. <span style="color:blue">Erről egy kicsit bővebben</span> | * Az így kialakult GYIK az oktatóknak nagyon hasznos visszajelzés lehet. Ennek a gyakorlata még nem terjedt el a VIK-en. Jelenleg az informatikusok Mérés labor 1 és 2 tantárgyánál működik a hallgatók és oktatók interakciója a wikin keresztül. Ennek oka, hogy a wiki rendszergazdája egyben a tárgyak demonstrátora. <span style="color:blue">Erről egy kicsit bővebben</span> | ||
Nagyon hatékony technika hallgatói segédanyagok létrehozásához, hogy valaki felsorolja vázlatszerűen a tartalmat, minden "fejezetet" egy WikiSzóval nevez el. | Nagyon hatékony technika hallgatói segédanyagok létrehozásához, hogy valaki felsorolja vázlatszerűen a tartalmat, minden "fejezetet" egy WikiSzóval nevez el. Ezek után beharangozza a levelezőlistán, hogy itt fog elkészülni a segédanyag, és akinek kedve van, készítse el azt a részt, melyet a legjobban ért vagy szeret. A fejezetek is továbbágazhatnak, nem kell az egészet egy embernek elkészítenie, elég ha a címeket felsorolja, és egy-kettőt kitölt. A létrehozásra váró WikiSzavak mögött egy kis kérdőjelet jelenít meg a rendszer, és ez inspirálja az olvasót a tartalom kitöltésére, ugyanígy a szövegtörzs nélküli címsorok. | ||
Miután a segédanyag felépítése körvonalazódott, a hallgatóknak általában eszébe jut, hogy a megfelelő fejezetek végére felsorolják a kapcsolódó kérdéseket. Ezeket a könyvből, az oktató által kiadott | Miután a segédanyag felépítése körvonalazódott, a hallgatóknak általában eszébe jut, hogy a megfelelő fejezetek végére felsorolják a kapcsolódó kérdéseket. Ezeket a könyvből, az oktató által kiadott ellenőrző kérdésekből gyűjtik ki, vagy a régebbi számonkérések feladatlapjairól. Az olvasók azokat a kérdéseket, melyre frappáns választ tudnak adni, szívesen kitöltik, majd amikor kevés megválaszolatlan kérdés van, izgatottan járnak utána a nehezeknek, hogy bejfejezett legyen a mű. | ||
Minél többen olvassák és szerkesztik az | Minél többen olvassák és szerkesztik az oldalakat, annál nagyobb az esélye, hogy a hibákat észreveszik, javítják. Nemcsak a hibát javítják ki, hanem a nehézkes megfogalmazásokat, vagy a nem eléggé logikus, világos felépítést, gondolatmenetet is. A hallgatóknak mindvégig rendelkezésére áll a tankönyv és az előadásjegyzet, így, ha bizonytalanok, gyanúsnak találnak valamit, az több forrásból ellenőrizhetik. | ||
Operációs rendszerek tárgyból alig két hét leforgása alatt a 400 oldalas tankönyv 120 oldalas kivonata készült el. Egy hallgató ahhoz is vette a fáradtságot, hogy nyomtatható formába tördelje az anyagot. Az anyag elkészítése közben figyelmet fordítottunk arra, hogy ne másoljuk le az ábrákat, hanem újakat készítsünk, és a szövegeket ne másoljuk szó szerint. | Operációs rendszerek tárgyból alig két hét leforgása alatt a 400 oldalas tankönyv 120 oldalas kivonata készült el. Egy hallgató ahhoz is vette a fáradtságot, hogy nyomtatható formába tördelje az anyagot. Az anyag elkészítése közben figyelmet fordítottunk arra, hogy ne másoljuk le az ábrákat, hanem újakat készítsünk, és a szövegeket ne másoljuk szó szerint. | ||
| 88. sor: | 88. sor: | ||
====Csoportmunka eszközök fejelsztése==== | ====Csoportmunka eszközök fejelsztése==== | ||
Az erős hallgatói tudásbázis segíthet abban, hogy a hallgatók a csoportmunka eszközök gyakorlott felhasználóivá váljanak. Ám mivel a hallgatók rendkívül innovatívak, és az őket érdeklő témakba sok energiát tudnak fektetni, várható, hogy a létező eszközöket továbbfejlesszék, új módszereket találjanak fel. | Az erős hallgatói tudásbázis segíthet abban, hogy a hallgatók a csoportmunka eszközök gyakorlott felhasználóivá váljanak. Ám mivel a hallgatók rendkívül innovatívak, és az őket érdeklő témakba sok energiát tudnak fektetni, várható, hogy a létező eszközöket továbbfejlesszék, új módszereket találjanak fel. | ||
A wiki.sch.bme.hu címen a | A wiki.sch.bme.hu címen a TWiki nevű wiki változat fut, melynek fejlesztésében a VIK hallagatói is részt vesznek. Az InfoSite-nak 2005 végén új motorja készül, mely VIK-es hallgatók által kidolgozott általános dokumentumtár motoron alapszik. | ||
A továbbfejlesztés nemcsak technikai jellegű lehet, erre példa lehet jelen dolgozat. Jogi, társadalomtudományi, pedagógiai hallgatói közösségek a csoportmunka egyéb aspektusait fejleszthetik tovább, ha a mindennapi életük részévé válik egy hallgatói tudásbázis. | A továbbfejlesztés nemcsak technikai jellegű lehet, erre példa lehet jelen dolgozat. Jogi, társadalomtudományi, pedagógiai hallgatói közösségek a csoportmunka egyéb aspektusait fejleszthetik tovább, ha a mindennapi életük részévé válik egy hallgatói tudásbázis. | ||
| 121. sor: | 121. sor: | ||
A hallgatók között terjedő félreértések a hallgatói tudásbázis nagyon korai stádiumában, vagy anélkül is megjelennek, ám ott a kommunikáció alacsonyabb hatásfoka miatt nem válik tömegessé a hiba, és így nem feltétlenül tűnik fel az oktatóknak. A fejlett hallgatói tudásbázis esetén megfelelő odafigyeléssel a hibák időben kiderülnek, vagy legalább megadatik az esély a hallgatóközösségnek, hogy a saját hibájából tanuljon. | A hallgatók között terjedő félreértések a hallgatói tudásbázis nagyon korai stádiumában, vagy anélkül is megjelennek, ám ott a kommunikáció alacsonyabb hatásfoka miatt nem válik tömegessé a hiba, és így nem feltétlenül tűnik fel az oktatóknak. A fejlett hallgatói tudásbázis esetén megfelelő odafigyeléssel a hibák időben kiderülnek, vagy legalább megadatik az esély a hallgatóközösségnek, hogy a saját hibájából tanuljon. | ||
Az | Az InfoSite szerkesztői foglalkoznak a kérdéssel, de még nem rendelkeznek kész megoldással a hallgatói segédanyagok helyességének biztosítására. Egyrészt abban látják a helyesség biztosítékát, hogy a wikin bárki könnyen kijavíthatja a hibákat. Ha rosszabb esetben számonkérésen szembesülnek a hallgatók a hibával, az erősen sarkallja őket a tudásbázis adott részének kijavítására, így a következő generáció nem esik ugyanabba a hibába. Ezt elősegíti az oktatók részéről, ha a számonkérések minél inkább lefedik az egész anyagot. | ||
Recski András, a SZIT tanszék vezetője megjegyezte, hogy nem is várhatjuk el fél év tanulás után azt, hogy hibátlan jegyzetet írjanak a hallgatók, miközben az ő több évtizedes szakmai tapasztalata mellett is kerülnek hiábák a tankönyveibe. A hallgatói anyagok létezését mégis üdvözölte, és azt javasolta, hogy a szerkesztők vonjanak be felsőbbéves hallgatókat és doktoranduszokat a lektorálásba. | Recski András, a SZIT tanszék vezetője megjegyezte, hogy nem is várhatjuk el fél év tanulás után azt, hogy hibátlan jegyzetet írjanak a hallgatók, miközben az ő több évtizedes szakmai tapasztalata mellett is kerülnek hiábák a tankönyveibe. A hallgatói anyagok létezését mégis üdvözölte, és azt javasolta, hogy a szerkesztők vonjanak be felsőbbéves hallgatókat és doktoranduszokat a lektorálásba. | ||
| 134. sor: | 134. sor: | ||
A hallgatói segédanyagok mindig valamilyen igény hatására jönnek létre, melyet az oktató nem elégít ki, vagy posztjánál, magasabb képzettségénél fogva nem elégíthet ki. Ilyen lehet például a matematikai precízséget nélkülöző, ám a hallgatók számára szemléletes bizonyításvázlat, vagy egy feladat megoldásának "konyhanyelvi" leírása. Ebben az esetben a korrektúra kapcsán fontos megőrizni a hallgatói segédanyag "autentikusságát" ebben a tekintetben - ha elveszik, akkor valószínűleg egy új segédanyag fog létrejönni az igény kielégítésére, és a befektetett munka értelmetlenné válik. | A hallgatói segédanyagok mindig valamilyen igény hatására jönnek létre, melyet az oktató nem elégít ki, vagy posztjánál, magasabb képzettségénél fogva nem elégíthet ki. Ilyen lehet például a matematikai precízséget nélkülöző, ám a hallgatók számára szemléletes bizonyításvázlat, vagy egy feladat megoldásának "konyhanyelvi" leírása. Ebben az esetben a korrektúra kapcsán fontos megőrizni a hallgatói segédanyag "autentikusságát" ebben a tekintetben - ha elveszik, akkor valószínűleg egy új segédanyag fog létrejönni az igény kielégítésére, és a befektetett munka értelmetlenné válik. | ||
Az | Az InfoSite szerkesztőinek javaslata, hogy a korrektúrázáskor az oktató pontosan ugyanúgy járjon el, mintha egy dolgozatot javítana: a hibás részeket húzza át, a hiányokat hiányjellel jelezze. Segítségképp írjon egy vagy több félmondatot, hogy mi a hiba, hiányosság, de ne javítsa ki, ne írja át az anyagot. Ez több szempontból is hasznos lehet: | ||
* Elég a hiba/hiány jelzése, mivel a hallgatók egyszerre több forrásból tanulnak, a kérdéses pontokon előveszik a könyvet vagy az előadásjegyzetet. | * Elég a hiba/hiány jelzése, mivel a hallgatók egyszerre több forrásból tanulnak, a kérdéses pontokon előveszik a könyvet vagy az előadásjegyzetet. | ||
* Ez a megoldás sokkal kevesebb energiát igényel az oktató, és az anyag lektorált változatán dolgozó hallgatótól is, így jobb eséllyel készül el egy nagyobb anyag korrektúrája. | * Ez a megoldás sokkal kevesebb energiát igényel az oktató, és az anyag lektorált változatán dolgozó hallgatótól is, így jobb eséllyel készül el egy nagyobb anyag korrektúrája. | ||
| 158. sor: | 158. sor: | ||
===Tananyagokra=== | ===Tananyagokra=== | ||
A hallgatói segédanyagok minden esetben azért jönnek létre, hogy a közösség igényét | A hallgatói segédanyagok minden esetben azért jönnek létre, hogy a közösség igényét kielégítsék. Az InfoSite-on ennek rengeteg bizonyítéka megtalálható, mindkét oldalról. Egyrészt az olyan tárgyaknál, ahol a rendelkezésre álló hivatalos segédanyag bőséges, és a vizsgára való felkészüléshez is elégséges, az InfoSite nem, vagy alig tartalmaz hallgatói segédanyagot, csak hivatkozást a hivatalos anyagokra. Ilyen például az Analízis, a Jelek és rendszerek és Deklaratív programozás tárgy. Másrészt az olyan tárgyaknál, ahol egyáltalán nincs hivatalos segédanyag, a hallgatók készítenek maguknak. Ez a helyzet Matematikai logika tantárgyból, és ez volt a helyzet Tömegkiszolgálás tantárgyból. Az utóbbihoz készült hallgatói anyagok sok súlyos hibát tartalmaztak, és azok, akik abból tanultak az előadás helyett, többségében megbuktak. A tárgy oktatóját részben ez motiválta a hivatalos jegyzet elkészítésére és kiadására. | ||
Előfordul, hogy egy tantárgynál néhány témakört nehezebbnek tartanak a hallgatók az előadások alapján, mert nincs meg a szükséges előképzettségük, vagy a tárgy tanmenetében túl kevés idő jut az adott téma kifejtésére. Ha ezek a témakörök szerepelnek a vizsgán, akkor a hallgatók kiegészítő segédanyagot készítenek hozzá, erre példa a Programozás technológiája tárgyhoz készült "Gyakorlat Howto" és a Számítógép Architektúrák tárgyhoz készült "Dataflow példa". | Előfordul, hogy egy tantárgynál néhány témakört nehezebbnek tartanak a hallgatók az előadások alapján, mert nincs meg a szükséges előképzettségük, vagy a tárgy tanmenetében túl kevés idő jut az adott téma kifejtésére. Ha ezek a témakörök szerepelnek a vizsgán, akkor a hallgatók kiegészítő segédanyagot készítenek hozzá, erre példa a Programozás technológiája tárgyhoz készült "Gyakorlat Howto" és a Számítógép Architektúrák tárgyhoz készült "Dataflow példa". | ||
A hallgatók sok tárgyból készítenek tanmenet vázlatot, amely összefoglalja címszavakban tárgy témaköreit, és tárgymutatóként használható a hivatalos és hallgatói segédanyagokhoz. Ennek másik változata amikor több forrásból összegyűjtik az anyagot, és az | A hallgatók sok tárgyból készítenek tanmenet vázlatot, amely összefoglalja címszavakban tárgy témaköreit, és tárgymutatóként használható a hivatalos és hallgatói segédanyagokhoz. Ennek másik változata amikor több forrásból összegyűjtik az anyagot, és az ellenőrzőkérdések, vizsgakérdések, vagy a tételsor mentén tematikusan szerkesztik össze. Terjedelmükben ezek az anyagok vannak többségben. "A kidolgozott tételsorok a másik hatalmas segítség, mert általában elég homályos, hogy egy tételhez pontosan mi is tartozik." [f3] | ||
| 232. sor: | 232. sor: | ||
* | * | ||
Olvasd el a [[ | Olvasd el a [[VIKWiki:Mit akar az InfoSite? 2005|Mit akar az InfoSite?]] és a http://nws.iif.hu/ncd2005/docs/ehu/054.pdf lapokat, ez alapján meg tudod fogalmazni. | ||
<span style="color:blue"> | <span style="color:blue"> | ||
HaT legalizálás = Esélyegyenlőség | |||
Szerzői jogok? | Szerzői jogok? | ||
</span> | </span> | ||
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.02. | -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.02. | ||