„Laboratórium 2 - 7. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
| 116. sor: | 116. sor: | ||
Ha le akarjuk írni a D/A-átalakító transzfer karakterisztikánk a problémánk az, hogy | Ha le akarjuk írni a D/A-átalakító transzfer karakterisztikánk a problémánk az, hogy | ||
összesen 2^N+2 ismeretlent kell meghatároznunk, a nemlinearitási hibák miatt. Ehhez első | összesen <math>2^N+2</math> ismeretlent kell meghatároznunk, a nemlinearitási hibák miatt. | ||
lépésként egy ideális egyenest kell becsléssel meghatároznunk, erre létezik két módszer: | |||
*A végpontokra illesztett egyenes a legegyszerűbb megoldás a fenti problémára. A nemlinearitási hibát a karakterisztika két pontjában nullának definiáljuk: ez a két pont a karakterisztika két szélső értéke, tehát a 0 digitális kódhoz, illetve a végértékhez tartozó szint. Így a modellben máris csak 2^N ismeretlen maradt, így a lineáris egyenletrendszer megoldásával a keresett paraméterek egyszerűen meghatározhatóak. | Ehhez első lépésként egy ideális egyenest kell becsléssel meghatároznunk, erre létezik két módszer: | ||
*A végpontokra illesztett egyenes a legegyszerűbb megoldás a fenti problémára. A nemlinearitási hibát a karakterisztika két pontjában nullának definiáljuk: ez a két pont a karakterisztika két szélső értéke, tehát a 0 digitális kódhoz, illetve a végértékhez tartozó szint. Így a modellben máris csak <math>2^N</math> ismeretlen maradt, így a lineáris egyenletrendszer megoldásával a keresett paraméterek egyszerűen meghatározhatóak. | |||
*A legkisebb négyzetes becslő matematikailag kifinomultabb módszert használ a probléma megoldására. A statikus karakterisztika pontjaira egy egyenest illeszt úgy, hogy az illesztett egyenes és a pontsereg közti négyzetes távolság a lehető legkisebb legyen | *A legkisebb négyzetes becslő matematikailag kifinomultabb módszert használ a probléma megoldására. A statikus karakterisztika pontjaira egy egyenest illeszt úgy, hogy az illesztett egyenes és a pontsereg közti négyzetes távolság a lehető legkisebb legyen | ||