„Számítógépes grafika házi feladat tutorial” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

VizuálisWikiszöveges

@@ 907. sor: / 907. sor: @@
 ==== A pontfényforrás ====
-A pontfényforrás a grafikában egy nagyon gyakran használt fényforrás, de a valóságban nem létezik. A valóságos fényforrásoknak egyáltalán nem elhanyagolható a kiterjedése, nem pontszerűek. Viszont a kisebb fényforrásokat, például egy izzót, közelíthetünk ezzel a modellel, és így sokkal könnyebb lesz velük számolni. A pont fényforrás az irányfényforrástól annyiban különbözik, hogy az intenzitása és az iránya se állandó.
+A pontfényforrás a grafikában egy nagyon gyakran használt modell, de a valóságban nem létezik. A valós fényforrásoknak egyáltalán nem elhanyagolható a kiterjedése, nem pontszerűek, viszont a kisebbeket  például egy izzót közelíthetünk így, és ezzel sokkal könnyebb lesz vele számolni. A pontfényforrás az irányfényforrástól annyiban különbözik, hogy az intenzitása és az iránya se állandó.
-Az intenzitásról annyit tudunk mondani, hogy az bármely, a fényforrást körülvevő zárt térfogat felületén állandó (hiszen a fotonok nem vesznek el a semmibe, és nem is születnek a semmiből). Ebből következik, hogy a fényforrás középpontú gömbök felületén is állandó az energia. Viszont erről a felületről tudjuk, hogy a távolság négyzetével arányos (A = 4*r^2*Pi), így az egy pontra jutó energia a távolság négyzetének reciprokával lesz arányos. A fény iránya pedig egyszerűen a fényforrásból az megvilágítandó anyag felületi pontjába mutató egységvektor. A beesési szög figyelembevételéhez itt is használhatjuk azt a koszinuszos képlet.
+Az intenzitásról annyit tudunk mondani, hogy az bármely, a fényforrást körülvevő zárt felületen állandó (hiszen a fotonok nem vesznek el a semmibe, és nem is születnek a semmiből). Ebből következik, hogy a fényforrás középpontú gömbök felületén is állandó az energia. Viszont erről a felületről tudjuk, hogy a távolság négyzetével arányos (A = 4*r^2*Pi), így az egy pontra jutó energia a távolság négyzetének reciprokával lesz arányos. Az arányossági tényező persze jelenettől függ, általában ez egy szabad paraméter. A fény iránya pedig egyszerűen a fényforrásból az megvilágítandó anyag felületi pontjába mutató egységvektor. A beesési szög figyelembevételéhez itt is használhatjuk  az irányfényforrásoknál megismert koszinuszos képlet.
 A pontfényforrás esetében fontos, hogy ne csak a színét adjuk meg, hanem az energiáját is, pl. egy húsz wattos zölden világító izzót a Color(0.0f, 20.0f, 0.0f) vektorral jellemezhetünk. Természetesen itt egy egység nem fog pontosan megfelelni egy wattnak, ez függ attól is, hogy a távolságot hogyan választottuk meg.