„Számítógépes grafika házi feladat tutorial” változatai közötti eltérés

Például ha a padló anyagát lecserélem egy tükörre, akkor az eredmény így néz ki:

Ezzel akad egy érdekes probléma, ami nekem egy héten át fel se tűnt. A költői kérdés a következő: Ha tökéletes a tükrünk, és pont ugyan azt látjuk benne, mint ami felette is van, akkor miért különöl el ilyen egyértelműen a háttérszíntől? A válasz persze az, hogy 5 példaprogrammal ezelőtt hoztam egy olyan döntést, hogy a tonemap-et a háttérszínre nem alkalmazom. Ez akkor még jó ötletnek tűnt, de a tükröző anyagok bevezetésével teljesen fals eredményt okoz. Ha a tonemapet a teljes képernyőre alkalmazom, akkor ezt az eredményt kapom:

Ez már valóban egy tükörnek néz ki, de két apró probléma még akad vele... Az egyik, hogy lámpa fénye nem csillan meg rajta. Erre korrekt megoldást majd csak később fogunk tudni adni. A másik probléma, az az, hogy mi történik ezzel a modellel, ha két tükröt rakunk egymással szembe? A sugár a végtelenségig fog pattogni a kettő között? Nem egészen. Ugyanis ez egy rekurzív algoritmus, ahol a függvényhívásoknak a stackbe is lesz nyoma, ahol viszont a hely előbb utóbb elfogy, és ilyenkor a programunk megáll.

Példaprogram: [[Média:Grafpp_raytrace_tukrok.cpp‎|Két szemben lévő tükör]]

=== A valós tükröző anyagok ===