„Laboratórium 2 - 7. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
a →5. |
a →6. |
||
| 57. sor: | 57. sor: | ||
Aki tudja erre a kérdésre a választ, az NE tartsa magában! ;) | Aki tudja erre a kérdésre a választ, az NE tartsa magában! ;) | ||
== 6. == | == 6. Mit jelent a koherens mintavételezés? Hogyan biztosítjuk a periódusonként eltérő fázist? == | ||
A/D átalakító vizsgálatának elterjedt módja a hisztogramm teszt, amire gyakran szinuszjelet | |||
használnak. A hisztogram teszt lényege, hogy egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító | |||
bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel | |||
sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája illetve számos egyéb paramétere | |||
meghatározható. Ahhoz, hogy a hisztogram ne torzuljon, a jelből egész számú periódust kell | |||
mintavételezni. Ez másképpen azt jelenti, hogy a jel frekvenciája (fi) és a mintavételi frekvencia (fs) | |||
közötti fent kell állnia az alábbi egyenlőségnek: fi=J*(fs/M), ahol M a vett minták száma, J pedig a | |||
mintavett periódusok száma (J és M egész). Ezt nevezzük koherens mintavételezésnek. De ha a | |||
periódusok száma osztója a minták számának, akkor minden egyes periódusnál ugyanabban a | |||
fázishelyzetben veszünk mintát, ilyenkor a több periódus nem ad több információt, mint egyetlen | |||
egy. Így ahhoz, hogy a kvantálási hiba "kellően zajszerű" legyen, J és M relatív prím kell, hogy | |||
legyen. | |||
== 7. == | |||
[[Category:Villanyalap]] | [[Category:Villanyalap]] | ||